Röviden
Ez az utasítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) munkatársainak járó juttatások rendszerét szabályozza, összhangban a vonatkozó kormányrendeletekkel és törvényekkel. Meghatározza a munkába járás költségtérítését, az utazási kedvezményeket, az illetményelőleg igénylésének feltételeit, valamint a képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó juttatásokat.
Amit szabályoz
- A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítését tömegközlekedéssel és saját gépjárművel egyaránt.
- Az utazási kedvezmények (utazási utalványok) biztosítását a munkatársak számára.
- Az illetményelőleg igénylésének és visszafizetésének feltételeit.
- A képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg költségtérítését.
Akire vonatkozik
- A Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába tartozó állami vezetőkre, kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, politikai tanácsadókra, politikai főtanácsadókra és munkaviszonyban álló munkatársakra.
- Nem terjed ki a külképviseletekre kihelyezett, tartós külszolgálaton lévő személyekre.
Főbb pontok
- A KKM a Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit 100%-ban, utólag téríti meg tömegközlekedés esetén.
- Saját gépjárművel történő munkába járás esetén a KKM a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti legmagasabb összegű költségtérítést biztosítja.
- A munkatársak évente 12 alkalommal 50%-os utazási kedvezményre jogosító „Utazási utalványt” kaphatnak belföldi vasúti, HÉV, helyközi autóbusz, komp- és révközlekedésre.
- Illetményelőleg évente egy alkalommal igényelhető, melynek összege nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértéket, és kamatmentesen, hat hónap alatt kell visszafizetni.
- A képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg költségéből a KKM évente egyszer legfeljebb 25 000 Ft-ot térít meg, amennyiben azt foglalkozás-egészségügyi orvos javasolja.
📄 Jogszabály szövege
44/2017. (XI. 30.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium juttatási rendszeréről.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, a közforgalmú személyszállítási
utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a képernyő
előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, valamint
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseivel összhangban a Külgazdasági és Külügyminisztérium
munkatársi juttatásairól az alábbi utasítást adom ki:
1. Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya kiterjed:
a) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) állományába tartozó állami vezetőkre, ha
a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi
XLIII. törvény másként nem rendelkezik,
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. §-ának megfelelően a KKM-mel kormányzati
szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, politikai tanácsadókra,
politikai főtanácsadókra,
c) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a KKM-mel munkaviszonyban álló munkatársakra
[az a)–c) pontokban foglaltak a továbbiakban együttesen: munkatársak].
2. § Az utasítás hatálya nem terjed ki a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
(a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatra kihelyezettekre és e törvény 2. § 15–16. pontjában
meghatározott személyekre.
3. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alá
tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre az utasítás rendelkezéseit a törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
2. Munkába járás költségtérítése 4. § A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit a KKM,
a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] szabályai szerint téríti meg.
5. § Munkába járásnak a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott napi munkába járás és hétvégi
hazautazás minősül.
6. § A KKM a munkatársaknak a munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy költségét 100%-os mértékben, utólag
téríti meg. A költségtérítés feltétele a KKM belföldi bérszámfejtéséért felelős szervezeti egységre (Pénzügyi és
Számviteli Főosztály; a továbbiakban: PSZF) benyújtott 1. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltése, amelyhez
csatolni kell a lakcímkártya másolatát. Az elszámolás a vonatkozó 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a szerinti
– a kitöltött 2. melléklethez csatolt – bérletszelvény, illetve mentejegy PSZF-re történő leadása útján történik.
A tárgyhó 5. napjáig leadott bérletszelvények, illetve menetjegyek ellenértékének megtérítésére a tárgyhónapban
kerül sor, folyószámlára történő utalás formájában.
7. § Az a munkatárs, akinek jogviszonya hó közben keletkezik, illetve szűnik meg, külszolgálatra kihelyezésre vagy onnan
berendelésre kerül, valamint a prémiumévek programban résztvevő munkavégzésének elrendelése esetén időarányos
költségtérítésre jogosult.
8. § Nem jogosult térítésre a személyes használatú gépkocsi igénybevételére, illetve a saját gépjármű használata után
– ugyanazon időszakra – költségtérítésre jogosult, valamint fizetés nélküli állományban, továbbá szülési szabadságon
lévő munkatárs.
9. § Lakcímének, valamint tartózkodási helyének megváltozásáról a munkatárs köteles 3 munkanapon belül tájékoztatni
a PSZF-et és a juttatások igénybevétele érdekében benyújtani az új okiratának másolatát.
3. Saját gépjárművel történő munkába járás 10. § A KKM a munkatárs részére a saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítést biztosít a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján, az azokban meghatározott
feltételek mellett.
11. § A saját gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítése iránti – a közvetlen munkahelyi felettes
javaslatával ellátott – kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon a PSZF-hez kell benyújtani. A kérelemhez
csatolni kell a költségtérítés megállapításának alapjául szolgáló indok helytállóságát igazoló dokumentumokat
(lakcímkártya másolata, útvonalterv).
12. § A munkatárs részére a munkában töltött napokra számolva – a munkahely és a lakás közötti oda-vissza távolság
figyelembevételével – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint adható legmagasabb összegű
költségtérítés jár.
13. § A munkavégzéssel nem érintett napokra (fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság, tanulmányi szabadság, szülési
szabadság, keresőképtelenség stb.) költségtérítés nem számolható el. A munkatárs a költségtérítés elszámolása
érdekében havonta utólag, a 4. mellékletnek a PSZF részére történő megküldésével igazolja a munkában töltött
napokat.
14. § A lakcíme, tartózkodási helye megváltozásáról a munkatárs köteles 3 munkanapon belül tájékoztatni a PSZF-et és
benyújtani az új okirat másolatát.
15. § Nem jogosult térítésre a személyi használatú gépkocsi igénybevételére jogosult munkatárs.
4. Utazási kedvezmény 16. § A KMM a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján évi
12 alkalommal 50%-os utazási kedvezményre jogosító „Utazási utalványt” biztosít a munkatárs részére. Az utazási
kedvezmény igénybe vehető a belföldi vasúti személyszállítás, a HÉV, a helyközi autóbusz közlekedés, valamint
a komp- és révközlekedés keretében.
17. § A névre szóló utazási utalványok kiállítása érdekében a szervezeti egységek, a tárgyév február 1-jéig az arra jogosult
– legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező – igénylők névsorát megküldik a PSZF részére. A kiállított utalványok
a szervezeti egységek titkárságaira a tárgyév március 31. napjáig kerülnek megküldésre.
18. § Az a munkatárs, akinek a jogviszonya év közben keletkezik, az utazási kedvezményre vonatkozó igényét írásban jelzi
a PSZF felé. Az igény elbírálását követően az átvétel elektronikus levélben történő értesítés szerint, személyesen
történik.
19. § A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, amely elvesztése esetén nem pótolható.
20. § Az a munkatárs, akinek a jogviszonya év közben keletkezik, az 5. mellékletben feltüntetett formanyomtatvány
kitöltésével nyilatkozik arról, hogy más munkáltatótól részesült-e utazási utalványban.
5. Illetményelőleg 21. § A KKM munkatárs illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását
igényelheti.
22. § A munkatárs illetményelőleget igényelhet évente egy alkalommal, melynek legmagasabb összege nem haladhatja
meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott mértéket. Az illetményelőleg
kifizetését a szervezeti egység vezetőjének javaslatára, a PSZF pénzügyi ellenjegyzését követően, a munkáltatói
jogkör gyakorlója hagyja jóvá.
23. § Nem jogosult illetményelőlegre a munkatárs, ha
a) próbaidejét tölti,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) lemondási, felmentési, illetve felmondási idejét tölti,
d) a KKM-mel szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van,
e) a levonás feltételei egyéb okból nem biztosítottak (pl. gyed, gyes, fizetésnélküli szabadság).
24. § Az illetményelőleg iránti kérelmét a munkatárs a 6. melléklet szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.
25. § Az illetményelőleg a munkatárs folyószámlájára kerül átutalásra.
26. § Az illetményelőleg kamatmentes visszafizetésére biztosított időtartam hat hónap. A határozott időre kinevezett
munkatárs esetében a visszafizetésre meghatározott időtartam nem haladhatja meg a határozott idő lejártát.
Az igénylő munkatárs kérésére a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő
lerövidíthető.
27. § Az illetményelőleg összegét a PSZF havonta egyenlő részletekben kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása
nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből, munkabéréből. Amennyiben a munkatárs KKM-mel fennálló jogviszonya
az utolsó részlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg még vissza nem fizetett része
az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik.
28. § A PSZF az 5.7. pont szerint esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Amennyiben
a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, a tartozás jogi
úton kerül érvényesítésre.
6. Képernyő előtti munkavégzés 29. § A KKM a munkatárs részére a képernyő előtti munkavégzéshez, az éleslátást biztosító szemüveghez költségtérítést
biztosít a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.)
EüM rendeletben meghatározott feltételek mellett.
30. § A képernyős munkakörben foglalkoztatott munkatárs szemészeti szakvizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi
alapszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott orvos végzi el.
31. § Ha a vizsgálat eredményeképpen szemüveg használata indokolt, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó
egészségügyi szolgáltató a költségelszámoláshoz igazolást állít ki. A szemüvegre jogosultaknak a KKM évente egyszer
a szemüveg ellenértékéből legfeljebb 25 000 Ft összeget térít meg.
32. § Az elszámoláshoz a hatályos magyar számviteli jogszabályoknak megfelelő, a KKM nevére kiállított eredeti számlát,
és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató által kiállított igazolást legkésőbb a tárgyév
december 15-ig a PSZF-re kell leadni. Külföldön kiállított számla nem számolható el. A költségtérítés összege
a jóváhagyást követően a jogosult bankszámlájára kerül átutalásra.
33. § A szemüveg elvesztése, megrongálódása esetén a pótlásról, illetve javításról a munkatárs saját költségére gondoskodik.
34. § A prémiumévek programban részt vevő munkatárs az e pontban meghatározott juttatásra nem jogosult.
7. Záró rendelkezések 35. § A KKM foglalkoztatottjai részére nyújtható szociális juttatások feltételeiről külön utasítás rendelkezik.
36. § Ez az utasítás 2018. január 1-jén lép hatályba.
37. § Hatályát veszti a Külügyminisztérium juttatási rendszeréről szóló 1/2011. (I. 11.) KüM utasítás.
Szijjártó Péter s. k.,
külgazdasági és külügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.