24/2013. (V. 29.) NFM rendelete a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról.

24/2013. (V. 29.) NFM rendelete a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74.  § (2)  bekezdés 1. és 2.  pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÉRTELmEZő RENDELKEZÉsEK 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. állagmutató: a víziközmű-objektum műszaki állapotára vonatkozó mutatószám, amely kifejezi az adott eszköz avultságát; 2. pótlási költség: azon költségek általános forgalmi adót nem tartalmazó összessége, amellyel az  értékelés időpontjában a víziközmű-objektum költséghatékonyan pótolható, és amely meghatározható: a) újraelőállítási költséggel, amely az eredetivel azonos eszköz beszerzésének, előállításának költsége vagy b) helyettesítési költséggel, amely a  műszakilag egyenértékű eszköz beszerzésének, előállításának költsége; 3. várható élettartam: a tárgyi eszköznek a vagyonértékelés időpontjában meghatározott, műszaki szempontból elvárható élettartama; 4. víziközmű-objektum: minden olyan azonosítható víziközművagyon-elem, amelynek pótlási költsége műszaki költségkalkulációval alátámasztható, pontos műszaki tartalma meghatározható, és legalább az  alábbi feltételeknek megfelel: a) térbeli elhelyezkedése meghatározható, b) az adott eszközhöz legalább épület, építmény, gép, berendezés, irányítástechnika, energiaellátás bontásban az élettartam hozzárendelése lehetséges és c) pótlási költségét meghatározó műszaki jellemzőit tekintve homogén egységet képez; 5. víziközműobjektum-csoport: egy adott technológiai funkciónak megfelelő, műszakilag összefüggő víziközműobjektumok összessége; 6. víziközművagyon-leltár: a víziközmű-rendszernek vagy a víziközmű-rendszer alkotóelemeinek olyan objektum szintű, ágazatonként és víziközműobjektum-csoportok szerint strukturált kimutatása, amely alkalmas a víziközmű-objektumok számviteli törvényben meghatározott eszközcsoportokhoz történő hozzárendelésére. II. FEJEZET VíZIKöZműVEK VAgyONÉRTÉKELÉsÉNEK RÉsZLETEs sZAbáLyAI 1. A vagyonértékelés általános szabályai 2. § (1) A víziközmű víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti vagyonértékelését úgy kell elvégezni, hogy az  megbízható kiindulópontot nyújtson a  fenntartható és költséghatékony üzemeltetéshez, továbbá a  víziközmű-ágazat vagyontárgyai értékének és műszaki állapotának változása ez  alapján nyomon követhető és dokumentált legyen. (2) A megállapított vagyonértéket és a  vagyonértékelés során keletkezett adatokat az  ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában, vagy – ha az  üzemeltetési szerződés ezt a  víziközmű-szolgáltató feladatává teszi – a  víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásában át kell vezetni. Az  utolsó vagyonértékeléstől számítottan a vagyonérték aktualizálását legalább 10 évente el kell végezni e rendeletnek megfelelően. (3) Ha több víziközmű-tulajdonosnak azonos működési területen vagyonértékelési kötelezettsége van, a vagyonértékelést azonos időpontban és feltételek mellett, együttműködve kell elvégeztetni. (4) Víziközművagyon-értékelést olyan gazdasági társaság végezhet, amely szerepel az  ingatlanvagyon-értékelői névjegyzékben és a  vagyonértékelés végrehajtásához a  környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3.2–3.4. pontjában meghatározott vízgazdálkodási részszakterületeken szakértői jogosultsággal rendelkező személyt vesz igénybe. (5) Értékelési tanúsítványt olyan személy állíthat ki, aki rendelkezik az  önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendelet szerinti ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szakképesítéssel, továbbá szerepel az  ingatlanvagyon-értékelői névjegyzékben. 2. A vagyonértékelés előkészítése 3. § (1) A vagyonértékeléshez szükséges víziközművagyon-leltár előállításáért, teljes körűségéért, továbbá annak folyamatos aktualizálásáért a víziközmű tulajdonosa felel. (2) A víziközművagyon-leltárt a  víziközmű tulajdonosa a  vagyonértékelést végző részére átadja. Arról, hogy a  víziközmű vagyonleltárban átadott adatok a  valóságnak megfelelnek, és minden olyan adat átadásra került, amely a  vagyonértékelés elvégzéséhez szükséges, a  víziközmű tulajdonosa az  átadással egyidejűleg nyilatkozik a vagyonértékelést végző felé. (3) A víziközművagyon-leltár, továbbá a vagyonértékeléshez szükséges egyéb alapadatok, így különösen a papír alapú vagy digitális térképi állományok, vízjogi engedélyek, üzemeltetési szabályzatok vagyonértékelést végző részére történő átadásában a  víziközmű tulajdonosa és a  víziközmű-szolgáltató köteles egymással és a  vagyonértékelést végzővel együttműködni. (4) Ha a  víziközművagyon-leltár nem teljes, a  vagyonértékelés adatigényéhez szükséges kiegészítését, ideértve az esetleges műszaki felméréseket is, a víziközmű-tulajdonos költségére kell elvégezni. 3. A vagyonértékelés módszere 4. § (1) A víziközmű vagyonértékelésére az avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszert kell alkalmazni. (2) A víziközmű-objektum állagmutatóját 0,1–1,0 értékek között kell meghatározni. Az  állagmutató meghatározása a  létesítés évének és a  várható élettartam figyelembevételével, szakértői szemrevételezés útján történik. A  szemrevételezéssel meg nem állapítható műszaki állapotjellemzőket diagnosztikai vizsgálatokkal szükséges alátámasztani. A szakértői vélemények és a mérési eredmények a dokumentáció részét képezik. (3) Az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően az  indexált bekerülési költség módszere alkalmazható, ha a  víziközművagyon-leltár előállítható, a  vagyonértékelés alapadatait és a  megállapított vagyonértékeket e rendelettel összhangban dokumentálták, és a) a víziközmű e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül létesült, és bekerülési költségeit a számviteli törvény szerint dokumentálták, b) a  víziközmű e  rendelet hatálybalépését követően, de a  vagyonértékelés fordulónapját megelőző tíz éven belül létesült, és bekerülési költségeit a számviteli törvény szerint dokumentálták, vagy c) a  vagyonértékelés fordulónapját megelőző öt éven belül az  avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszerével teljes körű vagyonértékelés készült. (4) Az indexált bekerülési költség módszerének alkalmazásához a víziközmű bekerülési költségét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett „3.6.22. Építményfajták termelőiár-indexei egyes építményalcsoportokban: 221 Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik”, valamint „3.6.22. Építményfajták termelőiárindexei egyes építményalcsoportokban: 222 Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik” megnevezésű indexek alapján kell korrigálni és a korrigált bekerülési értékre az eszközök avultságát kell figyelembe venni. 4. A vagyonértékelés végrehajtása avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszer esetén 5. § (1) A vagyonérték meghatározásának alapja a 3. § (2) bekezdése szerint átadott víziközművagyon-leltár. (2) A víziközművagyon-leltárban az 1. melléklet szerinti struktúrában kell szerepeltetni a víziközmű-objektumot. (3) A víziközmű-objektum azonosítását, műszaki és állapotjellemzőit, pótlási költségét és vagyonértékét a 2. melléklet szerint kell megadni. (4) A víziközmű-objektum azonosítását: a) pontszerű víziközmű-objektum esetén település, utcanév, házszám vagy helyrajzi szám, továbbá – ha rendelkezésre áll – EOV koordináta megadásával; b) vonalas víziközmű-objektum esetén aknaközönként, illetve csomópontonként, de legalább anyag, átmérő és beépítés éve szerint homogén víziközmű-objektumonként település, utcanév vagy helyrajzi szám, továbbá – ha rendelkezésre áll – a kezdő- és végpont EOV koordinátáinak megadásával teljes körűen kell elvégezni. (5) A víziközmű-objektum műszaki jellemzőit a 3. melléklet szerint legalább olyan részletezettséggel kell meghatározni, amely alkalmas az újraelőállítási vagy helyettesítési költség alátámasztására és megfelel a vagyonértékelés céljának. (6) A víziközmű-objektum állapotjellemzői esetében az alábbiakat kell rögzíteni: a) a létesítés és az üzembe helyezés éve, b) várható élettartam, c) állagmutató. (7) A pótlási költséget víziközmű-objektumonként kell meghatározni, a  fajlagos és egyedi költségek feltüntetésével, költségkalkulációkkal alátámasztva. Pótlási költségként az  újraelőállítási költség, valamint a  helyettesítési költség közül a kisebb értéket kell figyelembe venni. (8) A víziközművagyon értékét víziközmű-objektumonként kell meghatározni, az  egyes víziközmű-objektum dokumentált értékelési jellemzői alapján, a  víziközmű-objektum pótlási költségének és állagmutatójának szorzataként. 5. A vagyonértékelés eredményének dokumentálása, karbantartása 6. § (1) A vagyonértékelésről közművagyon-értékelési szakvéleményt kell kiállítani, amely tartalmazza: a) a vagyonértékelés körülményeit, módszertanát, eredményét, b) az értékelési módszer kiválasztásának indokolását, c) az értékelési tanúsítványt, d) a vagyonértékelés alapját képező adatforrások leírását és az  adatokat a  vagyonértékeléshez készült számításokkal együtt, e) az értékelt víziközmű bemutatását, műszaki állapotának rövid, szöveges jellemzését, f ) a megállapított vagyonérték összegzését víziközműobjektum-csoportonkénti bontásban a  pótlási költségének feltüntetésével. (2) A szakvélemény kötelező melléklete az e rendeletnek megfelelően részletezett víziközművagyon-leltár. (3) Két vagyonértékelés közötti időszakban a  víziközmű tulajdonosa a  víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. III. FEJEZET A KöZZÉTEENDő ADATOK És A KöZZÉTÉTEL móDJA 7. § A víziközmű-szolgáltató által működtetett honlapon az  információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében foglaltakon felül közérdekből közzéteendő szervezeti, személyzeti adatok, valamint egyéb, a  tevékenységre, működésre vonatkozó adatok és gazdálkodási adatok körét, továbbá az  adatok közzétételére, aktualizálására és archiválására vonatkozó rendelkezéseket a 4. melléklet tartalmazza. IV. FEJEZET ZáRó RENDELKEZÉsEK 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter