71/2006. (XII. 15.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálat

71/2006. (XII. 15.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 2006. évi költségvetéséről szóló 8/2006. (II. 23.) sz. önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésének „A 3/c. számú melléklet választókerületenként részletezi a képviselői és peremkerületi alapok felbontását.” mondata, valamint 3/c. melléklete alkotmányellenes, ezért azokat a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti. Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 2003. évi költségvetéséről szóló 6/2003. (II. 27.) sz. önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör1.) 4. § (3) bekezdésének utolsó mondata, valamint 3/d. melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó az önkormányzati rendelet hivatkozott rendelkezéseinek a megsemmisítését azért kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel az „idézett rendelkezés és a 3.d. melléklet összevetéséből, illetve a Közgyűlés 96/1992. (III. 19.) közgy. határozatával elfogadott Peremkerületi és Képviselői Alap kezeléséről szóló szabályzatból [a továbbiakban: Szab.] megállapítható, hogy a képviselői alapból csak az egyéni választókerületek képviselői részesednek, a listás képviselők nem.” Az indítványozó hivatkozott az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezésére, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (1) bekezdésének harmadik mondatára, mely kimondja: „A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.” Álláspontja szerint „azzal, hogy a fenti rendelkezés csak az egyéni képviselők számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy választókerületükben segítséget nyújthassanak a közérdekű, lakossági igényekhez igazodó kisebb feladatok megvalósításához, megállapítható a mandátum alapján történő megkülönböztetés. [... E] rendelkezés törvénysértő, mivel ellentétes a fent idézett törvényekkel (...). Mindezek alapján azért kérem a már hivatkozott önkormányzati jogszabályhely megsemmisítését, mert az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” Bár Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 18/2004. (IV. 29.) sz. önkormányzati rendeletével hatályon kívül helyezte az Ör1.-et, a későbbi költségvetési rendeleteiben [Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 2004. évi költségvetéséről szóló 6/2004. (II. 26.) sz. önkormányzati rendelete, a 2005. évi költségvetéséről szóló 4/2005. (II. 24.) sz. önkormányzati rendelete, valamint a 2006. évi költségvetéséről szóló 8/2006. (II. 23.) sz. önkormányzati rendelete (ez utóbbi a továbbiakban: Ör.)] az Ör1. kifogásolt rendelkezéseivel tartalmilag azonos módon szabályozott. Ezért az indítványozó többször módosította indítványát, és az alkotmányellenesség megállapítását az aktuálisan hatályban lévő, az önkormányzat éves költségvetését megállapító rendelet egyes rendelkezéseinek vonatkozásában kérte. Az Alkotmánybíróság ez alapján jelen eljárásában az Ör. 4. § (3) bekezdésének utolsó mondata, valamint 3/c. melléklete alkotmányellenességét vizsgálta. II. 1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései: „44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. Az Ötv. hivatkozott rendelkezése: „19. § (1) (...) A települési képviselők jogai és köteles ségei azonosak. (...)” 3. Az Ör. vizsgált rendelkezése: „4. § (3) (...) A 3/c. számú melléklet választókerületen ként részletezi a képviselői és peremkerületi alapok felbontását.” „3/c. melléklet Képviselői és peremkerületi alapok felosztása 2006. év Ezer Ft-ban Képviselői alap Összeg 1. választókerület 1217 2. választókerület 1157 3. választókerület 1949 4. választókerület 1866 5. választókerület 1527 6. választókerület 1261 7. választókerület 1119 8. választókerület 1287 9. választókerület 1570 10. választókerület 1569 11. választókerület 1735 12. választókerület 1692 13. választókerület 2046 14. választókerület 1890 15. választókerület 782 16. választókerület 591 Összesen: 23 258 Peremkerületi alap Összeg 1. választókerület 225 3. választókerület 360 11. választókerület 321 13. választókerület 378 14. választókerület 349 15. választókerület 145 16. választókerület 109 Összesen: 1 887” 4. A Szab. vizsgálatba bevont rendelkezései: „A szabályzat célja, hogy a képviselői és a peremkerüle ti alap kezelésének, felhasználásának pénzügyi szabályozásával segítséget nyújtson a közérdekű, lakossági igényekhez igazodó kisebb feladatok megvalósításához. (...) Az alap kezelése (...) 5. A képviselő saját maga dönt a képviselői alap felhasz nálásáról. A peremkerületi alap esetében – a Szervezeti és Műkö dési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően –: – Gerla Részönkormányzata dönt a peremkerületi alap felhasználásáról, – Csabaszabadi Részönkormányzata dönt a peremke rületi alap felhasználásáról. – Mezőmegyer képviselője saját maga dönt a peremke rületi alap felhasználásáról. – Fényes képviselője saját maga dönt a peremkerületi alap felhasználásáról.” III. Az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróság a 67/2002. (XII. 17.) AB határo zatában (a továbbiakban: ABh.) kifejtette: „Az Ötv. 19. § (1) bekezdése alapján a települési képviselők mandátuma ugyanúgy szabad mandátum, mint az országgyűlési képviselőké. Egyrészt mivel a települési képviselő »a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit«, ezért az egyéni választókerületben megválasztott képviselők is elszakadnak az őket megválasztó szűkebb közösségtől. Másrészt az Ötv. 19. § (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. Mindezek következtében az Alkotmánybíróságnak az országgyűlési képviselők mandátumának szabadságával kapcsolatban megállapított követelményei a jelen ügyben a települési képviselők mandátumára ugyanígy alkalmazandóak. (...) Az Alkotmánybíróság rámutat arra: a szabad mandátum és a települési képviselők egyenlőségének elvéből sem következik azonban az, hogy képviselők között – nem jogaikat, hanem tényleges helyzetüket tekintve – ne lehetnének különbségek. (...) Az Alkotmánybíróság mindezekből következően azt vizsgálta, hogy az Ör.-ben szabályozott képviselői alap olyan, a képviselői feladat ellátásához szükséges jogot jelent-e, amely – bevezetése esetén – minden képviselőt meg kell hogy illessen, vagy nem. Ha ugyanis a képviselői alap feletti rendelkezés nem tekinthető ilyen jognak, akkor az a szabályozás, amely azt csak a képviselők meghatározott csoportja részére biztosítja, nem sérti az Ötv. 19. § (1) bekezdésének a képviselői jogegyenlőségre vonatkozó rendelkezését.” (ABH 2002, 385, 387–388.) Az Alkotmánybíróság – csakúgy, mint az ABh.-ban – azt vizsgálta, hogy a képviselői és a peremkerületi alap kik által és milyen célokra használható fel. A Szab. alapján az alap célja, hogy „segítséget nyújtson a közérdekű, lakossági igényekhez igazodó kisebb feladatok megvalósításához”. A képviselői alap felhasználásáról a Szab. alapján a képviselő saját maga dönt, a négy peremkerületi alap felhasználásáról pedig két esetben az adott terület képviselője, két esetben részönkormányzat. Az Ötv. 28. § (1) bekezdése alapján településrészi önkormányzatot (,,részönkormányzatot”) a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában hozhat létre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2003. (IV. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 2006. november 16-ig, az SZMSZ-t módosító 39/2006. (XI. 16.) közgyűlési rendelet elfogadásáig nem rendelkezett településrészi önkormányzat létrehozataláról. Ez utóbbi rendelet egészítette ki az SZMSZ-t a „József Attila lakótelepi településrészi önkormányzat” elnevezésű részönkormányzatra vonatkozó rendelkezésekkel, és – többek között – rendelkezett a településrészi önkormányzati keretről (amely azonban természetesen nem azonos a jelen ügyben vizsgált képviselői és peremkerületi alappal). A részönkormányzat területe a 3. és 4. választókerület területét foglalja magában. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata nem tartalmazza a Szab. 5./ pontjában megnevezett részönkormányzatokat, így bár formailag a Szab. hatályos, az alap felhasználásáról ténylegesen minden esetben, így a peremkerületi alapok esetében is a képviselők döntenek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselői alap feletti rendelkezés joga – az alap célját, felhasználási területeit figyelembe véve – a jelen ügyben a települési képviselő képviseleti feladatának ellátásához szükséges jog. Ennek következtében a települési képviselők között – megválasztásuk módjára tekintettel – nem tehető olyan különbség, hogy az egyéni választókerületben megválasztott képviselőket megilleti e jog, míg a listán megválasztott képviselőket nem. Ez a különbségtétel ugyanis ellentétes mind az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével, mind az Ötv. 19. § (1) bekezdésének harmadik mondatával. Mivel az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes, ezért az Ötv. sérelme egyben megalapozza az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének a sérelmét is. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az önkormányzat éves költségvetését meghatározó Ör.-nek a képviselői és peremkerületi alapokról konkrétan rendelkező 4. § (3) bekezdésének „A 3/c. számú melléklet választókerületenként részletezi a képviselői és peremkerületi alapok felbontását.” mondata, valamint ebből következően a 3/c. melléklete ellentétes mind az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, mind a 70/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményekkel, ezért azokat megsemmisítette. A jelen határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Bihari Mihály s. k., előadó alkotmánybíró