← Magyarország

12/2003. (V. 23.) OM rendelete a 2003/2004. tanév rendjéről.

Röviden

Ez a rendelet a 2003/2004-es tanév rendjét határozza meg, beleértve a tanév kezdő és záró napjait, a szüneteket, a vizsgák rendjét és az országos méréseket.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

12/

  1. (V. 23.) OM rendelete a 2003/
  2. tanév rendjéről. A közoktatásról szóló
  3. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény)
  4. §-a

(1)bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján — szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. §
(1)A rendelet hatálya kiterjed
  1. a)fenntartóra való tekintet nélkül
  2. aa)az általános iskolákra,
  3. ab)a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra (a továbbiakban együtt: szakiskola),
  4. ac)a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továb biakban együtt: középiskola) (a szakiskola és a középiskola együtt: középfokú iskola),
  5. ad)az alapfokú művészetoktatási intézményekre,
  6. ae)a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)—
  7. ae)pont alattiak együtt: iskola],
  8. af)a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium),
  9. ag)a többcélú intézményekre [a továbbiakban az
  10. a)pont alattiak együtt: nevelésioktatási intézmény];
  11. b)a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre;
  12. c)a pedagógusokra;
  13. d)a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre;
  14. e)a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).
(2)E rendelet alkalmazásában
  1. a)gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport;
  2. b)többcélú intézmény: az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ, ha iskolai vagy kollégiumi feladatot lát el. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. §
(1)A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idő) keretei között kell megszervezni. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő. A szorgalmi idő áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idő első napja a tanév első napja.
(2)A 2003/
  1. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja
  2. szeptember
  3. (hétfő) és — ha e rendelet másképp nem rendelkezik — utolsó tanítási napja
  4. június
  5. (kedd). A tényleges tanítási napok száma — ha e rendelet másképp nem rendelkezik — száznyolcvankét nap.
(3)Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap
  1. a)középiskolákban és a szakiskolákban — a
  2. b)pontban meghatározott kivétellel — 2004. május 7., a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2004. május 21., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2004. június 9.,
  3. b)kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban 2004. május 6.,
  4. c)szakiskolákban másfél éves képzésben tanulók részére 2004. január 16.
(4)Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját — a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében — az igazgató határozza meg.
(5)A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékről szóló rendelkezés (a továbbiakban: OKJ) a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg.
(6)Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.
(7)A szorgalmi idő első féléve
  1. január 23-ig tart. Az iskolák
  2. január 30-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A
(4)
(6)bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.
(8)Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni — tájékoztatás céljából — az iskolaszéknek és a fenntartónak.
(9)Iskolai megemlékezést kell tartani
  1. a)minden iskolában az aradi vértanúk (október 6.) emléknapja,
  2. b)középiskolákban és szakiskolákban a kommunista diktatúrák áldozatainak (február 25.) emléknapja, valamint a holokauszt áldozatainak (április 16.) emléknapja alkalmából. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot — tanítás nélküli munkanapként — használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 4. §
(1)Az őszi szünet időpontja:
  1. október 20—
  2. A szünet előtti utolsó tanítási nap október
  3. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap október
  4. (hétfő).
(2)A téli szünet
  1. december 22-től
  2. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap
  3. december
  4. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap
  5. január
  6. (hétfő).
(3)A tavaszi szünet
  1. április 8-tól április 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április
  2. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április
  3. (szerda).
(4)Az iskola az
(1)
(3)bekezdésben meghatározott szünetek mellett — a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával — más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a — közoktatásról szóló törvény 52. §-ának
(16)bekezdésében meghatározottak megtartásával — heti pihenőnapon tartott tanítási nappal — ehhez a szükséges feltételeket megteremti.
(5)A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az
(1)
(2)bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a
(4)bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.
(6)Az e §-ban szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának — szükség esetén — gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. A vizsgák rendje 5. §
(1)A középiskolai érettségi vizsgákat és szakmai vizsgákat, a szakiskolai szakmai vizsgákat e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megtartani.
(2)Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A felvételi eljárás és a beiratkozás
  1. § A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabály, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését e rendelet
  2. számú melléklete tartalmazza. Országos mérés, értékelés elrendelése
  3. §
(1)A közoktatásról szóló törvény 93. §-ának
(2)bekezdése, valamint a 3/
  1. (II. 15.) OM rendelet
  2. §-ának
(6)bekezdése alapján a 2003/2004. tanévben országos mérés keretében meg kell vizsgálni
  1. a)az alapkészségek meglétét (olvasás-szövegértés, matematikai eszköztudás) a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően,
  2. b)a tizenegyedik évfolyamon tanuló diákok tantárgyi készségeit magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, valamint — ha az iskolában tanítják — angol és német nyelv tantárgyakból minden érettségire felkészítő középiskolában a 2005-ben életbe lépő érettségi vizsgaszabályzat írásbeli vizsga formáinak megfelelően. A vizsgálatban való részvétel minden középiskola számára kötelező az e pontban felsoroltak közül minden, az iskola által magyar tannyelven tanított tantárgyból. Az iskola minden tizenegyedik évfolyamos tanulója — az iskola beosztása szerint — a felsoroltak közül egy érettségi tantárgyból vesz részt a vizsgálatban — a tanuló választása alapján — közép- vagy emelt szinten.
(2)A vizsgálatokat és a méréseket az OKÉV szervezi meg a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény közreműködésével és az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott méréseket 2004. május 17-én, hétfőn kell lebonyolítani,
  2. b)pontjában meghatározott feladatot 2004. május 18-án, kedden kell lebonyolítani.
(4)Az OKÉV az
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálatról 2004. december 10-ig országos, az
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatokról 2004. november 30-ig országos és intézményi szintű elemzést készít.
(5)Az OKÉV az országos szakmai mérések eredményeit tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak, valamint az Országos Köznevelési Tanácsnak, amelyek gondoskodnak annak közzétételéről. Az OKÉV megküldi továbbá az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek és fenntartóinak. A tanulmányi versenyek 8. §
(1)E rendelet 2. számú melléklete tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket anyagilag és/vagy szakmailag támogat.
(2)Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.
(3)Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.
(4)A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az
(1)és
(3)bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából. Hatályba léptető rendelkezések 9. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)A 2002/
  1. tanév rendjéről szóló 30/
  2. (V. 15.) OM rendelet, valamint az azt módosító 47/
  3. (VII. 17.) OM rendelet és az 50/
  4. (IX. 10.) OM rendelet
  5. augusztus
  6. napján hatályát veszti. Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.