30/2016. (XI. 15.) MvM rendelete az állami tisztviselők kiemelt ügyintézői osztályba sorolásáról, az állami tisztviselők részére előírt szakirányú sza

30/2016. (XI. 15.) MvM rendelete az állami tisztviselők kiemelt ügyintézői osztályba sorolásáról, az állami tisztviselők részére előírt szakirányú szakképzettség megszerzése alóli mentesülés eljárási szabályairól, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzése keretében megszerzett szakképzettséghez kötött munkakörök meghatározásáról. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 28.  § (2)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4.  § 2.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Kiemelt ügyintézői osztályba sorolható munkakörök 1. § Kiemelt ügyintézői osztályba sorolható az  az állami tisztviselő, akit a  fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: munkáltató) az állami tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott feladatkörökhöz kapcsolódó munkakörben, így különösen: a) ügyfélszolgálati feladatához, b) hatósági feladatához, c) jogi és perképviseleti feladatához, d) humánpolitikai feladatához, e) pénzügyi és számviteli feladatához, f ) építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi feladatához, g) családtámogatási feladatához, h) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatához, i) támogatási és rehabilitációs feladatához, j) szociális és gyámügyi feladatához, k) népegészségügyi feladatához, l) környezetvédelmi és természetvédelmi feladatához kapcsolódó munkakörben foglalkoztat. 2. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolás szempontjai 2. § (1) Az állami tisztviselő – kivéve, ha kiemelt ügyintézői osztályba sorolására kinevezésekor kerül sor – akkor sorolható az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) szerinti kiemelt ügyintézői osztály állami szakértő, állami szakértő tanácsos vagy állami szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatába, ha a) a soron kívüli vagy b) a tárgyévet megelőző félévre vonatkozó vagy c) a tárgyévet megelőző évre vonatkozó teljesítményértékelésének, minősítésének eredménye eléri a legmagasabb teljesítményfokozatot. (2) Ha a  kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő (1)  bekezdés szerinti teljesítményértékelésének vagy minősítésének eredménye nem éri el a legmagasabb teljesítményfokozatot, a tárgyévet követő év január 31. napjáig – állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján – az  általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába kell visszasorolni, és illetményét az Áttv. 19. §-a szerint kell megállapítani. (3) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint az állami tisztviselő soron kívüli vagy féléves teljesítményértékelésére kerül sor, a teljesítményértékeléssel érintett időszaknak legalább a három hónapot el kell érnie. 3. § (1) Az állami tisztviselő – a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl – a kiemelt ügyintézői osztály állami szakértő tanácsos vagy állami szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatába akkor sorolható, ha a) az Áttv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott szakképzettséggel rendelkezik, vagy b) a szakképzettség megszerzését az Áttv. 14. § (1) bekezdése szerinti határidőben vállalta, vagy c) az Áttv. 14. § (3) bekezdése alapján a szakképzettség megszerzése alól mentesül. (2) Az állami szakértő tanácsos előmeneteli fokozatba sorolt állami tisztviselőnek legalább három év, az állami szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatba sorolt állami tisztviselőnek legalább öt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idővel kell rendelkeznie. 4. § (1) Ha az állami tisztviselő foglalkoztatását a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Áttv. 5. § (8) bekezdése alapján a kinevezést megelőzően jóváhagyta, akkor az állami tisztviselő a) állami szakértő tanácsos vagy b) állami szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatba történő sorolása esetén a 3. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni. (2) Ha a  jogviszonyváltással állami szolgálati jogviszonyba kerülő állami tisztviselő a  szakképzettség megszerzésének a 3. § (1) bekezdés b) pontjában előírt határidőben nem tesz eleget, az állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába kell visszasorolni, és illetményét az Áttv. 19.  §-a szerint kell megállapítani. Az  így besorolt állami tisztviselő kizárólag akkor sorolható újra állami szakértő tanácsos vagy állami szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatba, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzettséget megszerezte. 5. § A munkáltatói jogkör gyakorlója az  állami tisztviselő kiemelt ügyintézői osztályba sorolásakor figyelembe veszi különösen, ha az állami tisztviselő a) a Kormány döntése alapján kiemelt kormányzati feladat ellátásában vesz részt, b) a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által meghatározott kiemelt feladat ellátásában vesz részt, c) munkája jelentős fizikai vagy pszichés terheléssel jár, d) munkáját jelentős – vegyi, légszennyezésből adódó vagy higiéniai – egészségkárosító kockázatok mellett végzi, e) legalább heti két alkalommal személyes ügyfélfogadást tart, f ) hatósági ellenőrzést végez vagy helyszíni szemlét tart, g) önálló kiadmányozási joggal rendelkezik hatósági döntés tekintetében, h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű hatósági feladat ellátásában vesz részt, i) a  nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22.  § (1)  bekezdésében meghatározott nemzetiségek által használt nyelvek, vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 141. § (6)  bekezdésében meghatározott nyelvek valamelyikéből államilag elismert komplex középfokú (B2) vagy felsőfokú (C1) nyelvvizsgával rendelkezik, és olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, j) munkája során a  magyar jelnyelvről és a  magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 2.  § c) pontjában meghatározott jelnyelvet használja, k) legalább öt éve az adott munkáltatónál áll jogviszonyban. 6. § Érettségi végzettségű állami tisztviselő kizárólag a  kiemelt ügyintézői osztály állami szakértő előmeneteli fokozatába sorolható. 7. § (1) A  tárgyévben kiemelt ügyintézői osztályba sorolt felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselők létszáma összességében nem haladhatja meg a  munkáltató által foglalkoztatott felsőfokú végzettségű állami tisztviselői létszám 20%-át. (2) A  tárgyévben kiemelt ügyintézői osztályba sorolt érettségi végzettséggel rendelkező állami tisztviselők létszáma összességében nem haladhatja meg a  munkáltató által foglalkoztatott érettségi végzettséggel rendelkező állami tisztviselői létszám 5%-át. 3. A kiemelt ügyintézői osztályba és az általános ügyintézői osztályba történő sorolás egyéb szabályai 8. § (1) Az állami tisztviselő kiemelt ügyintézői osztályba sorolását a) az állami tisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője vagy b) a  munkáltató járási (fővárosi kerületi) hivatalában (a  továbbiakban: járási hivatal) foglalkoztatott állami tisztviselő esetén a járási hivatal szervezeti egységének vezetője a kinevezést megelőzően, illetve ezt követően minden év január 15. napjáig írásban kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. (2) Az  állami tisztviselő – az  Áttv. 15.  § (5)  bekezdése szerinti – általános ügyintézői osztályba történő sorolását az  (1)  bekezdés szerinti szervezeti egység vezetője a  munkáltatói jogkör gyakorlójánál írásban kezdeményezi minden év január 15. napjáig. (3) A  járási hivatalban foglalkoztatott állami tisztviselő kiemelt ügyintézői osztályba, valamint az  Áttv. 15.  § (5)  bekezdése szerinti általános ügyintézői osztályba sorolásáról a  munkáltatói jogkör gyakorlója – a  munkáltató vezetőjének előzetes egyetértésével – dönt. 4. Az állami tisztviselők részére előírt szakirányú szakképzettség megszerzése alóli mentesülés eljárási szabályai 9. § (1) A munkáltató vezetője a kinevezni kívánt személy foglalkoztatásának az Áttv. 5. § (8) bekezdése szerinti miniszter általi jóváhagyását a  (2)  bekezdésben meghatározott dokumentumok felterjesztésével kezdeményezi az  állami szolgálati jogviszony kezdetét megelőzően legalább harminc nappal. (2) A felterjesztéshez csatolni kell a) a  kinevezni kívánt személy – a  közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a  közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a  munkaügyi nyilvántartásra, a  közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti – önéletrajzát és b) a mentesítéssel történő foglalkoztatás részletes indokolását. (3) A miniszter jóváhagyása nélkül a kinevezni kívánt személlyel állami szolgálati jogviszony az Áttv. 5. § (2) bekezdése szerint létesíthető. (4) A  munkáltató vezetője a  vezetői munkakört betöltő állami tisztviselő Áttv. 11.  § (5)  bekezdése szerinti szakképzettség megszerzésének kötelezettsége alóli miniszteri mentesítését a  (2)  bekezdésben foglalt dokumentumok felterjesztésével kezdeményezi. (5) A miniszter a mentesítésre vonatkozó döntéséről írásban tájékoztatja a munkáltató vezetőjét. 5. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzése keretében megszerzett szakképzettséghez kötött munkakörök meghatározása 10. § (1) Az  az  érettségi végzettséggel rendelkező állami tisztviselő, akit a  munkáltató az  állami tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott a) civil kapcsolati és kommunikációs vagy b) fejlesztési és projekt feladatkörhöz kapcsolódó munkakörben foglalkoztat, az  állami szolgálati jogviszony létesítésétől vagy a  munkakörbe helyezésétől számított hét éven belül köteles közigazgatás-szervező alapképzésben szakképzettséget szerezni. (2) Ha az  érettségi végzettségű állami tisztviselő az  (1)  bekezdésben meghatározott határidőn belül felróhatóan elmulasztja a  szakképzettség megszerzését, az  (1)  bekezdésben meghatározott feladatkörhöz kapcsolódó munkakörben nem foglalkoztatható tovább. 6. Záró rendelkezések 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 12. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott szakképzettségi feltétel kizárólag az e rendelet hatálybalépését követően létesített állami szolgálati jogviszony, vagy a  10.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti feladatkörhöz kapcsolódó munkakörbe helyezés esetén írható elő. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter