← Magyarország

10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelete az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről.

Röviden

Ez a rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék létrehozásáról és működéséről szól, meghatározva, hogy kik és milyen feltételekkel végezhetnek szakértői tevékenységet a gyermekvédelem területén.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelete az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerben, illetve a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárás során szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértők adatait az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék (a továbbiakban: Névjegyzék) szakterületenkénti tagolásban tartalmazza. A Névjegyzékbe történő felvétel az alábbi szakterületekre kérhető: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás, nevelés, c) gyermekek napközbeni ellátása, d) gyermekek átmeneti gondozása, e) nevelőszülői, helyettes szülői ellátás, f) gyermekotthoni ellátás, g) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, h) javítóintézeti nevelés, i) fogyatékos gyermekek gondozása, nevelése, j) speciális szükségletű gyermekek ellátása, k) gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érin tett személyek személyiségvizsgálata, l) konfliktuskezelés, gyermekvédelmi közvetítés, me diáció, m) gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerek kialakítása, értékelése, n) nyilvántartás, o) az egyéni gondozás, nevelés szakmai-módszertani tervezése, p) gyermekek vagyoni érdekvédelme. (2) A Névjegyzékbe az a kérelmező vehető fel, aki a) a Gyvt. 103/A. §-ának (2) bekezdésében meghatáro zott követelményeknek megfelel, és b) szakterülete tekintetében rendelkezik az 1. számú melléklet szerinti szakképesítéssel, továbbá c) — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — rendelkezik az alábbi szakvizsgák egyikével: ca) szociális szakvizsga, cb) pedagógus szakvizsga, cc) szakpszichológusi szakvizsga, cd) jogi szakvizsga, ce) közigazgatási szakvizsga, cf) orvosi szakképesítéssel megszerezhető szakirányú szakképesítés, vagy d) egyetemi doktori címmel, illetve tudományos foko zattal rendelkezik. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szakterület esetében, ha a kérelmező felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, a szakvizsga vagy egyetemi doktori cím, illetve tudományos fokozat megléte nem szükséges. 2. § (1) A Névjegyzékbe való felvétel pályázati feltételeit az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) évente április 30-áig teszi közzé hivatalos lapjában. (2) A pályázatot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez (a továbbiakban: Intézet) kell benyújtani. (3) A 2. számú melléklet szerinti kérelemhez (pályázathoz) mellékelni kell a) a részletes szakmai önéletrajzot, b) a felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget, illetve a felsőfokú szakképesítést igazoló okirat hiteles másolatát, a szakvizsga-bizonyítvány hiteles másolatát, az egyetemi doktori cím vagy tudományos fokozat megszerzését tanúsító okirat hiteles másolatát, c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, d) az öt év gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást, e) a megpályázott szakterület(ek)re vonatkozóan a ké relmező szakmai tevékenységét értékelő, legalább két szakmai ajánlást. Az 1. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott szakterület esetében az egyik szakmai ajánlásnak az 1. számú melléklet l) pontjában megjelölt képzést minősíttető személytől vagy szervezet képviselőjétől kell származnia, f) az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti szakterület esetében az 1. számú melléklet l) pontjában meghatározott igazolást. (4) Nem szükséges erkölcsi bizonyítványt csatolni annak a pályázónak, akinek a munkáltatója igazolja, hogy olyan munkakörben dolgozik, amelyben az alkalmazás előfeltétele a büntetlen előélet. 3. § (1) A Névjegyzékbe történő felvételről való döntés előkészítéséről az Intézet a pályázatokat értékelő bizottság (a továbbiakban: bizottság) útján gondoskodik. (2) A bizottság tagjainak számát az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg. A bizottság tagjait a miniszter felkérésére a minisztérium, az Intézet főigazgatója, a Család- és Gyermekvédelmi Tanács, a gyermekvédelem területén működő szakmai, érdekvédelmi szervezetek, valamint a gyermekvédelmi szakemberek képzését szervező képzőhelyek jelölik. (3) A bizottság tagjainak a megbízatása három évre szól, a tagokat a jelölés alapján a miniszter választja ki. (4) A Névjegyzékbe való felvételről a bizottság javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt. Az Intézet a kérelmezőt a felvétel tényéről, illetve az elutasítás okáról írásban értesíti. 4. § (1) A Névjegyzéket az Intézet vezeti. (2) A Névjegyzék a szakértőről az alábbi adatokat tartalmazza: a) házassági név (születési név), születési hely és idő, anyja születési neve, értesítési cím, b) munkahely és munkakör megnevezése, a munkahely címe, telefonszáma, c) iskolai végzettség és szakképzettség, illetve felsőfokú szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése, d) szakvizsga, egyetemi doktori cím vagy tudományos fokozat megnevezése, az erről kiállított okirat száma, a kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése, e) szakterülete(i) megnevezése, f) szakértői igazolvány száma, g) továbbképzéseken való részvételének időpontja. (3) A Névjegyzékben szereplő adatokból — szakterületenkénti tagolásban — közzé kell tenni a szakértő nevét, értesítési címét, munkahelyét, iskolai végzettségét és szakképzettségét (felsőfokú szakképesítését), a szakvizsga megnevezését, egyetemi doktori címének, illetve tudományos fokozatának megnevezését. (4) A Névjegyzéket a (3) bekezdés szerinti adatokkal az Intézet a minisztérium hivatalos lapjában évente, a felvételi kérelmek elbírálását követő hónap utolsó napjáig közzéteszi. A közzététel során az újonnan felvett szakértőket is magában foglaló egységes Névjegyzéket kell megjelentetni. (5) Az Intézet a Névjegyzék adatait a Névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz évig kezeli, ezt követően az adatokat véglegesen törli. A Névjegyzékben szereplő szakértők adatait a Névjegyzékből törölt szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni. 5. § (1) Az Intézet a Névjegyzékbe felvett szakértők számára a 3. számú melléklet szerinti, sorszámmal ellátott igazolványt állít ki. Az igazolvány közokirat, amely igazolja, hogy tulajdonosa jogosult gyermekvédelmi szakértői tevékenységet ellátni. (2) Az igazolványokról külön nyilvántartást kell vezetni. (3) A szakértők számára az Intézet évente továbbképzést szervez. A szakértőnek a Névjegyzékben történő nyilvántartásának ideje (5 év) alatt legalább két alkalommal kell továbbképzésen részt vennie. A továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek 50%-át a szakértő viseli. 6. § (1) A Névjegyzékben szereplő szakértő kérheti nyilvántartásának meghosszabbítását. A nyilvántartás meghoszszabbítása iránti kérelem benyújtására szóló felhívást a 2. § (1) bekezdése szerinti pályázati felhívással együtt kell közzétenni, és a pályázat benyújtására megállapított határidőben kell benyújtani. (2) A nyilvántartás meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az Intézet által a szakértők részére szervezett továbbképzésen való részvételről szóló igazolást. 7. § (1) A szakértőt törölni kell a Névjegyzékből, ha a) ezt maga kéri, b) a Névjegyzékbe vétele időpontjától számított öt év eltelt, és nem kérte a nyilvántartása meghosszabbítását, c) elhunyt, d) nyilvántartásának meghosszabbítását kérte, azon ban továbbképzésen való részvételi kötelezettségének nem tett eleget, e) vele szemben a tevékenységének ellátása során a törvényben meghatározott kizáró ok keletkezik, f) a miniszter a nyilvántartásból való törlését elrendelte. (2) A szakértő a Névjegyzékben vezetett adataiban bekövetkezett változásokat, illetve kizáró okot [(1) bek. e) pont] a változástól számított harminc napon belül köteles bejelenteni az Intézetnek. 8. § (1) Ha a szakértő tevékenységével kapcsolatban panaszt jelentettek be, azt a bizottság vizsgálja ki. A vizsgálatot a panasz bejelentésétől számított hatvan napon belül le kell folytatni, és ennek keretében a szakértőt meg kell hallgatni. (2) A vizsgálat során a szakértővel ismertetni kell a panasz tartalmát, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy arra észrevételt tehessen. A szakértő meghallgatásáról, illetve a panasszal kapcsolatos észrevételeiről jegyzőkönyvet kell készíteni. (3) Ha a szakértő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a panaszt vele írásban kell közölni, és határidő megjelölésével fel kell hívni, hogy a panasszal kapcsolatos észrevételeit írásban tegye meg. (4) Ha a panasz súlya és jellege indokolttá teszi, a bizottság a panasz kivizsgálásáig a szakértő tevékenységének felfüggesztését kezdeményezheti a miniszternél. (5) A bizottság a panaszban foglaltak tisztázása céljából beszerezheti a szakértő kirendelését kérő szerv, személy véleményét, a szakértői véleménnyel érintett ügy iratait, illetve a szakértő tevékenységével kapcsolatos bármely iratot. (6) A bizottság — ha a panaszban foglaltakat a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottnak találta — a panasz súlyától függően a miniszternél az alábbi döntés meghozatalát kezdeményezheti: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli figyelmeztetés, c) a szakértői tevékenység meghatározott idejű szüne teltetése, d) törlés a Névjegyzékből. (7) A miniszter a panasz tárgyában a (6) bekezdésben foglaltak alapján dönt. (8) A szakértői tevékenység szüneteltetéséről, valamint a Névjegyzékből való törlésről az Intézet közleményt jelentet meg a minisztérium hivatalos lapjában. 9. § (1) A Névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor a pályázó bírálati díjat köteles fizetni. (2) A bírálati díj összege a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százaléka. (3) Ha a pályázó két szakterületre kéri a felvételét, pályázatonként köteles bírálati díjat fizetni. (4) A nyilvántartás meghosszabbítása iránti kérelem bírálati díja a (2) bekezdésben meghatározott díj összegének ötven százaléka. 10. § A szakértőt tevékenységéért díjazás illeti meg. A szakértői díj szabad megállapodás tárgya. 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Dr. Csehák Judit s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.