📄 Jogszabály szövege
10/2003. (III. 27.) ESZCSM rendelete az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
162. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerben, illetve a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárás során szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértők adatait az
Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék
(a továbbiakban: Névjegyzék) szakterületenkénti tagolásban tartalmazza. A Névjegyzékbe történő felvétel az alábbi
szakterületekre kérhető:
a) gyermekjóléti szolgáltatás,
b) bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás,
nevelés,
c) gyermekek napközbeni ellátása,
d) gyermekek átmeneti gondozása,
e) nevelőszülői, helyettes szülői ellátás,
f) gyermekotthoni ellátás,
g) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás,
h) javítóintézeti nevelés,
i) fogyatékos gyermekek gondozása, nevelése,
j) speciális szükségletű gyermekek ellátása,
k) gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érin
tett személyek személyiségvizsgálata,
l) konfliktuskezelés, gyermekvédelmi közvetítés, me
diáció,
m) gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszerek kialakítása, értékelése,
n) nyilvántartás,
o) az egyéni gondozás, nevelés szakmai-módszertani
tervezése,
p) gyermekek vagyoni érdekvédelme. (2) A Névjegyzékbe az a kérelmező vehető fel, aki
a) a Gyvt. 103/A. §-ának (2) bekezdésében meghatáro
zott követelményeknek megfelel, és
b) szakterülete tekintetében rendelkezik az 1. számú
melléklet szerinti szakképesítéssel, továbbá c) — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — rendelkezik az alábbi szakvizsgák egyikével:
ca) szociális szakvizsga,
cb) pedagógus szakvizsga,
cc) szakpszichológusi szakvizsga,
cd) jogi szakvizsga,
ce) közigazgatási szakvizsga,
cf) orvosi szakképesítéssel megszerezhető szakirányú
szakképesítés, vagy
d) egyetemi doktori címmel, illetve tudományos foko
zattal rendelkezik. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott
szakterület esetében, ha a kérelmező felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, a szakvizsga vagy egyetemi
doktori cím, illetve tudományos fokozat megléte nem
szükséges.
2. § (1) A Névjegyzékbe való felvétel pályázati feltételeit az
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
(a továbbiakban: minisztérium) évente április 30-áig teszi
közzé hivatalos lapjában.
(2) A pályázatot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai
Intézethez (a továbbiakban: Intézet) kell benyújtani.
(3) A 2. számú melléklet szerinti kérelemhez (pályázathoz) mellékelni kell
a) a részletes szakmai önéletrajzot,
b) a felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget,
illetve a felsőfokú szakképesítést igazoló okirat hiteles
másolatát, a szakvizsga-bizonyítvány hiteles másolatát, az
egyetemi doktori cím vagy tudományos fokozat megszerzését tanúsító okirat hiteles másolatát,
c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,
d) az öt év gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást,
e) a megpályázott szakterület(ek)re vonatkozóan a ké
relmező szakmai tevékenységét értékelő, legalább két
szakmai ajánlást. Az 1. § (1) bekezdésének l) pontjában
meghatározott szakterület esetében az egyik szakmai ajánlásnak az 1. számú melléklet l) pontjában megjelölt képzést minősíttető személytől vagy szervezet képviselőjétől
kell származnia,
f) az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti szakterület
esetében az 1. számú melléklet l) pontjában meghatározott igazolást.
(4) Nem szükséges erkölcsi bizonyítványt csatolni annak
a pályázónak, akinek a munkáltatója igazolja, hogy olyan
munkakörben dolgozik, amelyben az alkalmazás előfeltétele a büntetlen előélet.
3. § (1) A Névjegyzékbe történő felvételről való döntés előkészítéséről az Intézet a pályázatokat értékelő bizottság
(a továbbiakban: bizottság) útján gondoskodik.
(2) A bizottság tagjainak számát az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg. A bizottság tagjait a miniszter felkérésére a
minisztérium, az Intézet főigazgatója, a Család- és Gyermekvédelmi Tanács, a gyermekvédelem területén működő szakmai, érdekvédelmi szervezetek, valamint a gyermekvédelmi
szakemberek képzését szervező képzőhelyek jelölik.
(3) A bizottság tagjainak a megbízatása három évre szól,
a tagokat a jelölés alapján a miniszter választja ki.
(4) A Névjegyzékbe való felvételről a bizottság javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt. Az Intézet a
kérelmezőt a felvétel tényéről, illetve az elutasítás okáról
írásban értesíti.
4. § (1) A Névjegyzéket az Intézet vezeti.
(2) A Névjegyzék a szakértőről az alábbi adatokat tartalmazza:
a) házassági név (születési név), születési hely és idő,
anyja születési neve, értesítési cím,
b) munkahely és munkakör megnevezése, a munkahely
címe, telefonszáma,
c) iskolai végzettség és szakképzettség, illetve felsőfokú
szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, a kiállító
intézmény megnevezése,
d) szakvizsga, egyetemi doktori cím vagy tudományos
fokozat megnevezése, az erről kiállított okirat száma, a
kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése,
e) szakterülete(i) megnevezése,
f) szakértői igazolvány száma,
g) továbbképzéseken való részvételének időpontja.
(3) A Névjegyzékben szereplő adatokból — szakterületenkénti tagolásban — közzé kell tenni a szakértő nevét,
értesítési címét, munkahelyét, iskolai végzettségét és szakképzettségét (felsőfokú szakképesítését), a szakvizsga
megnevezését, egyetemi doktori címének, illetve tudományos fokozatának megnevezését.
(4) A Névjegyzéket a (3) bekezdés szerinti adatokkal az
Intézet a minisztérium hivatalos lapjában évente, a felvételi kérelmek elbírálását követő hónap utolsó napjáig közzéteszi. A közzététel során az újonnan felvett szakértőket
is magában foglaló egységes Névjegyzéket kell megjelentetni.
(5) Az Intézet a Névjegyzék adatait a Névjegyzékből
történő törlés időpontjától számított tíz évig kezeli, ezt
követően az adatokat véglegesen törli. A Névjegyzékben
szereplő szakértők adatait a Névjegyzékből törölt szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.
5. § (1) Az Intézet a Névjegyzékbe felvett szakértők számára
a 3. számú melléklet szerinti, sorszámmal ellátott igazolványt állít ki. Az igazolvány közokirat, amely igazolja, hogy
tulajdonosa jogosult gyermekvédelmi szakértői tevékenységet ellátni.
(2) Az igazolványokról külön nyilvántartást kell vezetni. (3) A szakértők számára az Intézet évente továbbképzést szervez. A szakértőnek a Névjegyzékben történő nyilvántartásának ideje (5 év) alatt legalább két alkalommal
kell továbbképzésen részt vennie. A továbbképzéssel
összefüggésben felmerülő költségek 50%-át a szakértő
viseli.
6. § (1) A Névjegyzékben szereplő szakértő kérheti nyilvántartásának meghosszabbítását. A nyilvántartás meghoszszabbítása iránti kérelem benyújtására szóló felhívást a 2. §
(1) bekezdése szerinti pályázati felhívással együtt kell közzétenni, és a pályázat benyújtására megállapított határidőben kell benyújtani.
(2) A nyilvántartás meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az Intézet által a szakértők
részére szervezett továbbképzésen való részvételről szóló
igazolást.
7. § (1) A szakértőt törölni kell a Névjegyzékből, ha
a) ezt maga kéri,
b) a Névjegyzékbe vétele időpontjától számított öt év
eltelt, és nem kérte a nyilvántartása meghosszabbítását,
c) elhunyt,
d) nyilvántartásának meghosszabbítását kérte, azon
ban továbbképzésen való részvételi kötelezettségének nem
tett eleget,
e) vele szemben a tevékenységének ellátása során a
törvényben meghatározott kizáró ok keletkezik,
f) a miniszter a nyilvántartásból való törlését elrendelte.
(2) A szakértő a Névjegyzékben vezetett adataiban bekövetkezett változásokat, illetve kizáró okot [(1) bek.
e) pont] a változástól számított harminc napon belül köteles bejelenteni az Intézetnek.
8. § (1) Ha a szakértő tevékenységével kapcsolatban panaszt
jelentettek be, azt a bizottság vizsgálja ki. A vizsgálatot a
panasz bejelentésétől számított hatvan napon belül le kell
folytatni, és ennek keretében a szakértőt meg kell hallgatni.
(2) A vizsgálat során a szakértővel ismertetni kell a
panasz tartalmát, és lehetőséget kell biztosítani számára,
hogy arra észrevételt tehessen. A szakértő meghallgatásáról, illetve a panasszal kapcsolatos észrevételeiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Ha a szakértő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a
panaszt vele írásban kell közölni, és határidő megjelölésével fel kell hívni, hogy a panasszal kapcsolatos észrevételeit
írásban tegye meg.
(4) Ha a panasz súlya és jellege indokolttá teszi, a bizottság a panasz kivizsgálásáig a szakértő tevékenységének
felfüggesztését kezdeményezheti a miniszternél.
(5) A bizottság a panaszban foglaltak tisztázása céljából
beszerezheti a szakértő kirendelését kérő szerv, személy véleményét, a szakértői véleménnyel érintett ügy iratait, illetve a
szakértő tevékenységével kapcsolatos bármely iratot.
(6) A bizottság — ha a panaszban foglaltakat a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottnak találta — a
panasz súlyától függően a miniszternél az alábbi döntés
meghozatalát kezdeményezheti:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli figyelmeztetés,
c) a szakértői tevékenység meghatározott idejű szüne
teltetése,
d) törlés a Névjegyzékből. (7) A miniszter a panasz tárgyában a (6) bekezdésben
foglaltak alapján dönt.
(8) A szakértői tevékenység szüneteltetéséről, valamint
a Névjegyzékből való törlésről az Intézet közleményt jelentet meg a minisztérium hivatalos lapjában.
9. § (1) A Névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor a pályázó bírálati díjat köteles fizetni.
(2) A bírálati díj összege a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százaléka.
(3) Ha a pályázó két szakterületre kéri a felvételét,
pályázatonként köteles bírálati díjat fizetni.
(4) A nyilvántartás meghosszabbítása iránti kérelem bírálati díja a (2) bekezdésben meghatározott díj összegének
ötven százaléka.
10. § A szakértőt tevékenységéért díjazás illeti meg. A szakértői díj szabad megállapodás tárgya.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Dr. Csehák Judit s. k.,
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.