15/2012. (III. 14.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 175/2011. (X. 12.) OVB határozata vizsgálatáról

15/2012. (III. 14.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 175/2011. (X. 12.) OVB határozata vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 175/2011. (X. 12.) OVB határozatát – a jelen határozatban foglalt indokolás alapján – helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I. 1. 2011. október 28-án a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) akkor hatályos 130. §

OVB) 175/2011. (X. 12.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.

Egy választópolgár 2011. szeptember 16-án országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a kukázás az ország területén kerüljön megtiltásra?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az OVBh. indokolása szerint az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai és a kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tett. Az OVBh.-val szemben – a törvényes határidőn belül – egy magánszemély kifogást nyújtott be, melyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra. A kifogástevő szerint a kérdés nem egyértelmű, mert nem állapítható meg, mit jelent a „kukázás” kifejezés. A kifogástevő emellett utal arra, hogy a kérdés nem országos ügyre, hanem helyi ügyre vonatkozik, ennek alátámasztására a kifogástevő arra hivatkozik, hogy a kérdésben Budapest VIII. kerületében 2011. szeptember 25-én helyi népszavazást tartottak.

18. §Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

III. A kifogás nem megalapozott. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, 2011. december 31-ig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. A kifogást az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el.

17. §ának, amely szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra

javasolt kérdést. A kifogás ugyanis a „kukázás” kifejezést nem tartja egyértelműnek.

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a „kuka” kifejezés értelmezésében az esetlegesen az Országgyűlés napirendjére kerülő kérdés tárgyalását kezdeményező választópolgárokat és az arról tárgyaló országgyűlési képviselőket több jogszabály is segíti. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 3. számú melléklete kukának nevezi a hulladék tárolására kialakított, szabványos és a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmas, zárt rendszerű edényt. Emellett például a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet is használja a „kuka” kifejezést műanyag tartóeszköz értelemben. A „kukázás” kifejezés a guberáláshoz hasonlóan a köznapi szóhasználatban a még használható, esetleg értékkel bíró dolgok szemétben (jellemzően a kukában) való keresésére, kiválogatására utal.

A kérdés egyértelműségének a hiánya miatt az aláírásgyűjtő ív hitelesítése akkor volna megtagadható, ha a megfelelő számú aláírás összegyűjtése esetén az Országgyűlés számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen kérdést tűzzön napirendre (miről szóljon a vita, illetve miben döntsön). [Ezzel összhangban lásd a 79/2011. (X. 28.) AB határozatot, ABK 2011. október, 902, 903.] Jelen esetben nincs erről szó, ezért az Alkotmánybíróság a kifogást, ebben a részében elutasította, és megállapította, hogy az országos népi kezdeményezésben szereplő kérdés megfelel az Nsztv.

17. §ában foglalt egyértelműség követelményének. 2. Ezt követően az Alkotmánybíróság a kifogásnak azt az érvét vizsgálta, amely szerint a népi kezdeményezésre

bocsátandó kérdés nem országos közügyre, hanem helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.

Az Alkotmány 28/D. §-a alapján országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az Nsztv. 18. § a) pontja alapján az OVB megtagadja a népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.

Az Alkotmánybíróság a 176/2011. (XII. 29.) AB határozatban a guberálást szabálysértéssé minősítő önkormányzati rendeleti szabályt vizsgált. A határozat megállapította, hogy önkormányzati rendelet alkotmányos módon nem minősíthette szabálysértésnek „a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet (…) vesz ki” és a guberálás cselekményeket. E cselekmények szabálysértéssé nyilvánításával ugyanis a helyi önkormányzat képviselő-testülete túllépett jogalkotó hatáskörének az Alkotmányban és a hatályos jogszabályokban biztosított keretein. (ABK 2011. december, 1362, 1366-1368.) Jelenleg tehát helyi önkormányzat képviselő-testülete a kukázást (guberálást) alkotmányosan nem büntetheti, a kukázást tiltó országos szintű jogi norma viszont nem létezik. Önmagában azonban az a tény, hogy mostanáig jellemzően önkormányzati rendeletek szabályozták a kukázást, nem zárja ki, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a tárgykört, és esetleg törvényt hozzon e tárgyban. Az Országgyűlés jogköre, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit szem előtt tartva eldöntse, mely kérdéseket kíván törvényi úton szabályozni. A jogforrási hierarchia elvének megfelelően azonban a törvényben szabályozott jogviszonyok átalakítása, megváltoztatása csak törvénnyel történhet.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a 175/2011. (X. 12.) OVB határozatot a jelen határozatban foglalt indokolás alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. március 13. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke