260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról.

260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, továbbá a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének l) pontjában, a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában, a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. §-ában, a külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. §-ának (6) bekezdésében, a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdésében, a műszaki biztonsági szerv kijelölése tárgyában a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)–b) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogállása 1. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal. (2) A Hivatal önállóan gazdálkodó – saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező – költségvetési szerv. (3) A Hivatalt főigazgató vezeti. (4) A Hivatal székhelye: Budapest. A Hivatal szervezete 2. § (1) A Hivatal központi szervből és területi szervekből áll. A Hivatal főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet. (2) A Hivatal területi szervei a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok, a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság, amelyek körét, illetékességi területét a melléklet határozza meg. (3) A Hivatal területi szervei önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. 3. § (1) A főigazgató – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a területi szervek alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol. (2) A főigazgató helyettesét – a főigazgató javaslatára – a miniszter határozatlan időtartamra nevezi ki és menti fel. (3) A területi szervet igazgató vezeti, aki – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogkört a Hivatal területi szervének alkalmazottai felett. (4) A főigazgató a Hivatal kiadmányozási jogkörrel rendelkező köztisztviselőjét a hatósági eljárásban nem utasíthatja. A Hivatal eljárása 4. § (1) A közigazgatási hatósági ügyek intézése során – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – az elektronikus ügyintézés szabályai nem alkalmazhatóak. (2) A Hivatal területi szervei által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el szakhatóságként a másodfokú eljárásban. A külkereskedelmi államigazgatási és a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóság kijelölése 5. § (1) A Kormány külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A külkereskedelmi államigazgatási és a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti eljárásban első fokon – országos illetékességgel – a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként a) javaslatot dolgoz ki a haditechnikai eszközök és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmazásának, valamint a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának szabályozására, együttműködik a hazai, valamint a nemzetközi szervezetekkel; b) a kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmazása nemzetközileg vállalt feltételeinek betartásával összefüggő nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásához szükséges intézkedéseket tesz, javaslatot dolgoz ki e termékek és technológiák forgalmazásának szabályozására. Kereskedelmi hatóság kijelölése 6. § (1) A Kormány a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki. (2) A kereskedelmi eljárásban első fokon – országos illetékességgel – a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal – külön jogszabályban meghatározott hatáskörén túlmenően – kereskedelmi hatóságként jár el: a) a kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos legális tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség tejesítése, valamint ezzel összefüggésben – a vám- és rendőri együttműködés kivételével – a hazai és nemzetközi együttműködés szervezésének feladatai körében, valamint b) az európai közösségi hatáskörbe tartozó kereskedelmi védintézkedésekre vonatkozó hazai álláspont kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásában. A piacfelügyeleti hatóság kijelölése 7. § (1) A Kormány – a (3) bekezdésben meghatározott körben – piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A piacfelügyeleti eljárásban első fokon – országos illetékességgel – a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. (3) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabályokban meghatározott a) egyes nyomástartó berendezések és rendszerek, b) szállítható nyomástartó berendezések, c) gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gázfogyasz tó készülékek, d) gazdasági célfelhasználásra szánt egyes villamossá gi termékek, e) gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gépek, f) egyes, potenciálisan robbanásveszélyes környezet ben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek, g) kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszközök ellenőrzésére terjed ki. Közraktározás-felügyeleti hatóság kijelölése 8. § (1) A Kormány közraktározás-felügyeletként a Hivatalt jelöli ki. (2) A közraktározás-felügyeleti eljárásban első fokon – országos illetékességgel – a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság jár el. (3) A Hivatal javaslatot dolgoz ki a közraktárakkal kapcsolatos szabályozás továbbfejlesztésére, közraktározásfelügyeleti tevékenységéről – a miniszter előterjesztésében – a Kormánynak évente beszámol. Nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság kijelölése 9. § (1) A Kormány nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A nemesfémvizsgáló és -hitelesítő eljárásban első fokon – országos illetékességgel – a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el. Mérésügyi hatóság kijelölése 10. § (1) A Kormány mérésügyi hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A mérésügyi eljárásban első fokon a területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. A műszaki biztonsági hatóság kijelölése 11. § (1) A Kormány műszaki biztonsági hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A műszaki biztonsági eljárásban első fokon a területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. Egyéb feladatok 12. § A Hivatal: a) részt vesz a feladatkörét érintő nemzetközi megálla podások előkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésében; b) a miniszter útján véleményezi a feladatkörébe tartozó kormány-előterjesztéseket és a miniszteri rendeletek tervezetét; c) közreműködik az európai közösségi hatáskörbe tartozó kereskedelmi védintézkedésekre vonatkozó hazai álláspont kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásában; d) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információ-feldolgozó, -elemző munkát; e) közreműködik a kötött segélyhitelezés szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában; f) közreműködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttműködési kapcsolatok szervezésével összefüggő feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok működtetése teendőinek ellátásában; g) ellátja a külön jogszabályban előírt szakhatósági feladatokat. 13. § A Hivatal a feladatkörébe tartozó közleményeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában, a Turisztikai Értesítőben, valamint a Gazdasági Tájékoztatóban, a Hivatal honlapján és a kormányzati portálon teszi közzé. Hatálybalépés 14. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 1–3. §-a, 4. §-ának b)–h) pontja, 5. §-ának b)–c), g) és i)–j) pontja, 6. §-ának d)–j) pontja, 11. §-a, 12. §-ának (1) bekezdése, 13. §-a, 14. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (2)–(3) bekezdése, továbbá melléklete, b) a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja, c) az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 3. §-ának (10) bekezdése, és 9. §-ának (4) bekezdése, d) az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 23/A. §-a, e) az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselő jogoknak rubel elszámolásban történő behozataláról szóló 52/1992. (III. 21.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdése, f) az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12/A. §-a. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Mérésügyi Hivatal megszűnik, általános jogutódja a Hivatal. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter