← Magyarország

7/2011. (III. 4.) KIM rendelete a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámo

Röviden

Ez a rendelet a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályait és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokat határozza meg. Célja, hogy egységes és átlátható kereteket biztosítson a bírói állások betöltéséhez.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
7/2011. (III. 4.) KIM rendelete a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 139. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 139. § (2) bekezdés c) pontja alapján az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének kikérésével – a következőket rendelem el: 1. § A helyi bírósági álláshelyre, továbbá a megyei (fővárosi) bírósági, ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági álláshelyre (a továbbiakban együtt: magasabb bírói álláshely) benyújtott pályázatok elbírálása során e rendelet szabályait kell alkalmazni. 2. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben (a továbbiakban: Bjt.) meghatározottakat, b) annak a bíróságnak a megnevezését, amelyre a pályázat kiírásra kerül, c) a betöltendő álláshely ügyszakát, d) a pályázat beérkezésének határidejét, e) azt, hogy a pályázattal érintett álláshelyre beérkezett pályázatok mely szabályok alapján kerülnek elbírálásra. (2) A bírósági személyi nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) szereplő – a pályázat elbírálásához szükséges – adatokat és tényeket igazoló dokumentumokat a pályázónak nem kell a pályázathoz csatolnia. Ezekre az adatokra és tényekre a pályázó a pályázatban hivatkozhat, és kérheti a nyilvántartásból való beszerzésüket, ha a pályázatban hozzájárulását adja, hogy a jogszabály alapján a pályázata elbírálásában részt vevő szervek és személyek ezeket kezeljék. (3) A pályázattal érintett megyei (fővárosi) bíróság, ítélőtábla vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke) a (2) bekezdésben megjelölt hozzájárulás esetén a nyilvántartásból beszerzi a pályázó által megjelölt adatokat. (4) A pályázó – ha érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel nem rendelkezik – a pályaalkalmassági vizsgálat kezdeményezését a kérelem másolatának és a kérelem ajánlott vagy tértivevény különszolgáltatással való feladását tanúsító okiratnak a csatolásával vagy a kezdeményezést tartalmazó okirat érkeztető bélyegzővel ellátott példányának mellékelésével igazolja. 3. § (1) A bíróság elnöke a pályázatokat és azok mellékleteit – amennyiben nincs helye a pályázat elutasításának – a pályázati határidő lejártát követően, ha a pályaalkalmassági vizsgálatra vonatkozó valamennyi szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás beérkezett, haladéktalanul továbbítja a Bjt. alapján a pályázati rangsor felállítására jogosult bírói tanácsnak (a továbbiakban: bírói tanács), továbbá magasabb bírói álláshely esetében a Bjt. alapján véleményezésre jogosult kollégiumnak. (2) A kollégium a véleményét 8 napon belül megküldi a bírói tanácsnak. 4. § (1) A bírói tanács a pályázati rangsort a rendelet 1. mellékletében meghatározott értékelési szempontok szerinti pontozással – az egyes értékelési szempontokra adott pontszámok összegzése alapján – alakítja ki. (2) A bírói tanács valamennyi értékelési szempontot és az azokra adott pontszámokat táblázatba foglalja és azt a Bjt.-ben meghatározott egyéb dokumentumokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróság elnökének. 5. § (1) Ha a pályázó bíró, a joggyakorlati idő alatti értékelés eredményeként a legutolsó bírói minősítése vehető figyelembe. (2) Ha a bíró bírói értékeléssel még nem rendelkezik és a bírói kinevezése előtt a) bírósági titkár volt, a (3) bekezdésben foglaltak, b) egyéb jogviszonyokban állt, a (4) bekezdésben foglaltak szerint értékelhető. (3) Ha a pályázó bírósági titkár, a joggyakorlati idő alatti értékelés eredményeként a legutolsó fogalmazói és legutolsó titkári minősítése értékelhető. (4) Joggyakorlati idő alatt lefolytatott értékelés eredményeként, ha a pályázó a pályázat benyújtásakor egyéb jogviszonyban áll vagy nem áll jogviszonyban, a pályázat benyújtását megelőzően egyéb jogviszonyokban eltöltött joggyakorlati idő alatti, a pályázathoz becsatolt valamennyi minősítését együttesen értékeli a bírói tanács a rendelet 1. melléklete 1.1.3. pontjában meghatározott pontszám erejéig. 6. § (1) A joggyakorlat idejének pontozása a jogi szakvizsgát követően jogi munkaterületen eltöltött gyakorlati idő figyelembevételével történik. A fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, szülési szabadság, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély és a táppénz időtartamát legfeljebb összesen három hónap erejéig lehet beszámítani a gyakorlati időbe. A pontozásnál az értékelés időpontjában fennálló joggyakorlati idő vehető figyelembe. (2) A bírói joggyakorlati időt a joggyakorlati időre az (1) bekezdés szerint adott pontokon felül kell értékelni. 7. § A megyei (fővárosi) bíróság, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság kollégiumának véleményére vonatkozó pontszámításnál meg kell állapítani a leadott összes szavazat és a támogató szavazatok arányát; a pályázó a maximális pontszámból ennek az aránynak megfelelő pontot kap. Ha az aránynak megfelelő pontszám nem egész szám, a kerekítés szabályai szerint kell eljárni. 8. § (1) A jogi szakvizsga eredményének értékelésekor – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet vagy a jogi szakvizsgáról szóló 12/1976. (XI. 6.) IM rendelet szerinti kitűnő és jeles minősítési kategória pontozható. (2) Az a pályázó, aki az ügyvédjelölt és a jogi előadó joggyakorlatáról, valamint az ügyvédi-jogtanácsosi vizsgáról szóló 6/1959. (VI. 11.) IM rendelet szerint tett ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát vagy a 109/1961. (IK7.) IM-Legf.Ü. együttes utasítás szerint tett bírói-ügyészi vizsgát és az eredménye kitűnő, 10 pontot kap. 9. § (1) Tudományos fokozatként a „Doctor of Philosophy” (PhD) fokozat, továbbá a doktori fokozat, a tudomány(ok) kandidátusa és a tudomány(ok) doktora cím vehető figyelembe. (2) Szakirányú tudományos fokozatként a pályázat szerinti álláshely ügyszakának megfelelő jogi területen szerzett tudományos fokozat értékelhető. (3) Egyéb tudományos fokozatként a (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli, jogi területen szerzett tudományos fokozat értékelhető. (4) A tudományos fokozat értékelésekor a rendelet 1. melléklete 4. pontja szerinti maximális pontszám erejéig több tudományos fokozat is figyelembe vehető. 10. § (1) Szakirányú szakjogászi végzettségként és a munkakörhöz kapcsolódó másoddiplomaként a pályázat szerinti álláshely ügyszakának megfelelő területen szerzett szakjogászi végzettség és másoddiploma értékelhető. (2) A szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma értékelésekor a rendelet 1. melléklete 5. pontja szerinti maximális pontszám erejéig több szakjogászi végzettség és másoddiploma is figyelembe vehető. 11. § A szakterületen végzett külföldi tanulmányútként a pályázat szerinti álláshely ügyszakának megfelelő jogi területen végzett tanulmányút értékelhető a rendelet 1. melléklete 6. pontja szerinti maximális pontszám erejéig. 12. § A rendelet 1. melléklete 7. pontjában meghatározott maximális pontszám erejéig több nyelvvizsga is értékelhető. Ha ugyanazon idegen nyelvből rendelkezik több nyelvvizsgával a pályázó, csak a legmagasabb pontértékű nyelvvizsga vehető figyelembe. 13. § (1) Szakirányú jogi tárgyú publikációként a pályázat szerinti álláshely ügyszakának megfelelő jogi területen közzétett publikáció vehető figyelembe. (2) A pályázó publikációs tevékenysége a rendelet 1. melléklete 8.1. és 8.2. pontjában meghatározott maximális pontszám erejéig értékelhető. 14. § (1) A bírói tisztség betöltésénél értékelhető egyéb szakmai többlettevékenység keretében szakirányú tudományos oktatásként, vizsgáztatásként a pályázat szerinti álláshely ügyszakának megfelelő jogi területen végzett oktatási, vizsgáztatási tevékenység vehető figyelembe. (2) Egyéb tudományos oktatásként, vizsgáztatásként az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli, jogi területen végzett tudományos oktatás, vizsgáztatás vehető figyelembe. (3) Mind a szakirányú oktatás, vizsgáztatás, mind az egyéb oktatás, vizsgáztatás akkor értékelhető, ha azt oktatási intézményben vagy szakmai oktatásra, vizsgáztatásra feljogosított egyéb szervezetben végzik. E körben értékelhető továbbá a bírósági fogalmazók, a bírósági titkárok és a bírák képzésében – ide nem értve a bírósági fogalmazói joggyakorlatot vezető bírói (instruktori) tevékenységet – való részvétel, továbbá a Jogi Szakvizsga Bizottság tagjaként, valamint az egyéb, jogszabály által felállított vizsgabizottságok tagjaként történő vizsgáztatás. (4) A rendelet 1. melléklete 10.1–10.4. pontjában meghatározott tevékenységekre az ott meghatározott maximális pontszám adható azzal, hogy azok összege a 10. pontban meghatározott maximális pontszámot nem haladhatja meg. 15. § A személyes meghallgatás során a bírói tanács meggyőződik a pályázónak a bírói hivatás gyakorlásához szükséges felkészültségéről, továbbá értékeli a pályaalkalmassági vizsgálat eredményét és a pályázót a rendelet 1. melléklete 11. pontjában meghatározott maximális pontszám erejéig pontozza. A bírói tanács bármely tagja kérdést intézhet a pályázóhoz. 16. § A magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat elbírálása során a pályázóknak a rendelet 1. melléklete 1.1. pontjában meghatározottak szerinti értékelése során adott pontokat 1,20-as szorzószámmal kell számításba venni a szakmai értékelés végeredményének kialakítása során. 17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. (a továbbiakban: Tv.) 176. § (1) bekezdése szerinti bírói álláshelyek betöltésénél kell alkalmazni kivéve, ha az érintett álláshelyre a Tv. 176. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor a pályázat már kiírásra került. (3) A rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontját a rendelet hatálybalépését követően kiírásra kerülő bírói állások betöltésénél kell alkalmazni. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.