11/
- (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés egységes gyakorlatának megteremtése érdekében – a bíróságok véleményének beszerzését és összegzését követően –, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontjában írt jogkörében eljárva a közvetítői tevékenységről szóló
- évi LV. törvény
- §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiak szerint rendelkezik.
- A szabályzat célja és hatálya
- §
(1)A szabályzat célja, hogy a közvetítői tevékenységet végző bíróra, rendelkezési állományban lévő bíróra és bírósági titkárra vonatkozóan szabályozza a kijelölés feltételeit, tartamát és a kijelölést megelőző eljárást, valamint meghatározza a munkavégzésre, a koordinációra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat.
(2)A szabályzat hatálya az OBH elnökére, a törvényszékkel szolgálati viszonyban álló törvényszék elnökére, koordinátorra, alapügyben eljáró bíróra, bírósági közvetítőnek kijelölt bíróra, rendelkezési állományba helyezett bíróra és bírósági titkárra (a továbbiakban: bírósági közvetítő) terjed ki.
- A bírósági közvetítő fogalma
- § A bírósági közvetítő az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által – a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/
- (XII. 17.) IRM rendeletben foglalt közvetítői szakmai képzés (a továbbiakban: képzés) elvégzésének igazolását követően kijelölt bíró, rendelkezési állományba helyezett bíró és bírósági titkár. A kijelölt bíró, rendelkezési állományba helyezett bíró és bírósági titkár a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja.
- A bírósági közvetítő tevékenysége
- § A bírósági közvetítő a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál a közvetítői tevékenységről szóló
- évi LV. törvény hatálya alá tartozó bírósági közvetítői eljárást folytat le.
- A kijelölés feltétele
- § A bírósági közvetítői kijelölésre történő előterjesztés feltétele: a) bíró esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
- évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.)
- §
(1)bekezdése szerinti bírói szolgálati viszony,
- b)rendelkezési állományba helyezett bíró esetén a Bjt. 232/E. §-a szerinti bírói szolgálati viszony,
- c)bírósági titkár esetén az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 2. §
(2)bekezdés
- a)pontja szerinti bírósági titkári szolgálati jogviszony fennállása, továbbá
- d)az a)–
- c)pontban megjelölt személyek esetében egyaránt a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendeletben foglalt közvetítői szakmai képzés elvégzése, illetve annak igazolása. 5. A kijelölést megelőző eljárás szabályai 5. §
(1)A bírósági közvetítő kijelölésére a törvényszék elnöke az OBH elnökéhez címezve – a kijelölésre javasolt (a továbbiakban: jelölt), a kijelölés feltételeinek megfelelő személy hozzájáruló nyilatkozatával, illetve a kijelölési feltételeknek megfelelő személy kérelmével együtt – tesz javaslatot.
(2)A törvényszék elnökének a javaslatában fel kell tüntetni, hogy
- a)a jelölt a képzést elvégezte,
- b)a jelöltnek mely időponttól és
- c)mely szolgálati helyen (helyeken) szükséges a bírósági közvetítői tevékenységet ellátnia,
- d)a kijelölést a kérelem ellenére miért nem támogatja.
(3)A javaslathoz csatolni kell a jelölt által a képzés elvégzését igazoló okiratot.
(4)Amennyiben a jelölt rendelkezési állományba helyezett bíró, a javaslatban fel kell tüntetni a) a
(2)és
(3)bekezdésben foglaltakat, továbbá b) a Bjt. 232/H. §
(3)bekezdése alapján a munkavégzésre beosztás indokát, helyét, kezdetét és lehetséges tartamát, c) a kijelölést – a kérelem ellenére – miért nem támogatja.
(5)Amennyiben a jelölt az Iasz. 12. §-a szerinti határozott időre kinevezett bírósági titkár, a javaslatban fel kell tüntetni a) a
(2)és
(3)bekezdésben foglaltakat, továbbá b) az Iasz. 15. §
(1)bekezdése alapján a kinevezési okiratban meghatározott időtartamot.
(6)A törvényszék elnöke az 5. §
(1)bekezdés szerinti kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül továbbítja javaslatát az OBH elnökének. 6. A kijelölés tartama, megszűnése 6. §
(1)A kijelölésről az OBH elnöke dönt.
(2)A bírósági közvetítő kijelölése
- a)határozatlan időre,
- b)a rendelkezési állományba helyezett bíró esetén legfeljebb 2 év határozott időre,
- c)a bírósági titkár esetén a bírósági titkári jogviszony fennálltáig vagy
- d)a határozatlan időre kinevezett bírósági titkár esetén legfeljebb a bíróvá történő kinevezéséig történhet.
(3)A határozott időre kinevezett bírósági közvetítő ismételt kijelölésével kapcsolatos javaslatát a határozott idő lejártát megelőzően legalább 30 nappal köteles az OBH elnökéhez előterjeszteni.
(4)Amennyiben a bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár bírói kinevezést kap, a bírósági közvetítővé történő kijelölése iránt a törvényszék elnökének az OBH elnökéhez benyújtott ismételt javaslatot kell előterjesztenie.
(5)Egyebekben az ismételt kijelölésre az 5. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
(6)A kijelölés megszűnik:
- a)a bírósági titkári, bírói szolgálati jogviszony megszűnésével,
- b)a bírósági titkár bírói kinevezésével,
- c)a határozott idő lejártával.
(7)Az OBH elnöke a törvényszék elnökének indokolt javaslatára a bírósági közvetítői kijelölést megszüntetheti.
(8)Az OBH elnöke a bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár kijelölését a kijelölés tartama alatt – a törvényszék elnöke véleményének beszerzését követően – egyéb okból is megszüntetheti. 7. A bírósági közvetítő munkavégzésével összefüggő igazgatási feladatok 7. §
(1)A bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár feladatait az érintett törvényszék elnökének munkaköri leírásban kell rögzítenie.
(2)A bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár munkaköri leírása tartalmazza különösen:
- a)a bírósági közvetítői eljárásra alkalmas ügyek válogatásában való részvételt,
- b)a bírósági közvetítői megbeszélés előkészítését, lefolytatását, tartását és adminisztrációját, statisztika készítését,
- c)általános és ügyspecifikus tájékoztatók készítését és az eljáró bíró részére történő átadását,
- d)a bírósági közvetítői eljárás lefolytatását,
- e)a bírósági közvetítői iratok kezelését, f ) a bírósági közvetítői eljárás során született megállapodás írásbeli rögzítését,
- g)a közvetlen kapcsolattartás módját, tényét valamennyi koordinátorral és bírósággal,
- h)a közvetlen kapcsolattartást (akár telefonon, e-mailen
- is)az ügyféllel,
- i)amennyiben a bírósági közvetítés a munkaidejét nem tölti ki, egyéb bírósági titkári feladatok ellátását.
(3)A rendelkezési állományba helyezett bíró bírósági közvetítői tevékenység végzésére való beosztását a bíróval – annak megkezdése előtt legalább 30 nappal – írásban közölni kell. Ebben meg kell jelölni a beosztás indokát, helyét, a munkavégzés kezdetét és időtartamát. A beosztás időtartama – a 6. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül – a bíró kezdeményezésére vagy előzetes hozzájárulásával módosítható.
(4)A közvetítői feladatokat ellátó bíró közvetítői tevékenységét az ügyelosztási rendben a törvényszék elnökének rögzítenie kell.
(5)A bírósági közvetítő a közvetítői tevékenysége során érdemében nem utasítható. 8. A bírósági közvetítés koordinációja 8. §
(1)Az OBH elnöke a bírósági közvetítéssel kapcsolatos feladatok összehangolására a Bjt. 29. §
(2)bekezdése szerint országos koordinátort bíz meg.
(2)A bírósági közvetítőt alkalmazó törvényszék elnöke a Bjt. 29. §
(1)bekezdése alapján helyi, a törvényszék területén igazgatási feladatot ellátó bíró koordinátort jelöl ki, akinek személyét az OBH elnökének bejelenti. 9. Tájékoztatás a bírósági közvetítésről 9. §
(1)Az OBH elnöke a bírósági közvetítéssel kapcsolatban általános tájékoztatást ad.
(2)A bíróság a bírósági közvetítői eljárással összefüggésben az alábbi kérdésekről ad tájékoztatást:
- a)a bírósági közvetítés lehetőségéről és a kötelező közvetítésről,
- b)azokról az ügyekről, amelyekben bírósági közvetítői eljárásnak nincs helye,
- c)a bírósági közvetítőt alkalmazó bíróságokról,
- d)a bírósági közvetítő személyéről, elérhetőségéről, ügyfélfogadási időpontjairól,
- e)a bírósági közvetítés illetékmentességéről, az illeték- és költségkedvezményekről, f ) a bírósági közvetítés során alkalmazandó titoktartási kötelezettségről,
- g)a bírósági közvetítői eljárás folyamatáról,
- h)a bírósági közvetítői és a bírósági peres/nemperes eljárás kapcsolatáról,
- i)a közvetítői eljárásról, a közvetítői névjegyzékről, a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről.
(3)A tájékoztatást közzé kell tenni:
- a)a bíróságok központi honlapján,
- b)a bíróság honlapján és
- c)a bírósági épület közforgalom számára nyitva álló tereiben.
(4)A tájékoztatásra a bíróság nyilvános ügyfélfogadása során külön fel kell hívni a figyelmet (megismerhetővé tétel).
(5)Az eljáró bíró a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 148. §
(2)bekezdése alapján szóban és írásban, a rendelkezésére álló formanyomtatványok felhasználásával tájékoztatja a feleket a bírósági közvetítésről. 10. A nyilvántartások és a nyilvánosság 10. §
(1)A törvényszékek a kijelölt közvetítőket és koordinátorokat nyilvántartják, a bírósági titkár elérhetőségét a törvényszék internetes oldalán közzéteszik az ügyfelek és bírák tájékoztatása céljából.
(2)Az OBH nyilvántartást vezet:
- a)a közvetítőkről és koordinátorokról, valamint elérhetőségeikről,
- b)az OBH elnökének kijelölési határozatairól,
- c)a képzésekről,
- d)a képzési és más igazgatási jellegű megbízásokkal kapcsolatos központi igazgatási feladatokra történő felkérésekről.
(3)A
(2)bekezdés
- a)pontjában foglalt adatokat – a bírósági titkár közvetítő tekintetében – az OBH a bíróságok központi internetes oldalán (www.birosag.
- hu)közzé teszi. 11. Záró rendelkezések 11. §
(1)Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2)Az utasítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő kijelölés iránti eljárásokra ezen utasítás szabályai az irányadók.
(3)Hatályát veszti a bírósági közvetítéssel kapcsolatos szabályzatáról szóló 20/2012. (XI. 23.) OBH utasítás. Dr. Handó Tünde s. k., elnök