38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelete a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről.

38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelete a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés c) és d) pontjában, valamint (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § h) pontjában foglalt feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, valamint a 4. alcím tekintetében a 73. § c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A jelnyelvi tolmácsolás folytatásának feltételei 1. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 8. § (1) bekezdése szerinti jelnyelvi tolmácsolási tevékenység (a továbbiakban: jelnyelvi tolmácsolás) folytatásához a következő szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel vagy bizonyítvánnyal kell rendelkezni: a) a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet alapján kiadott 52 223 01 0000 00 00 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés, 52 223 01 0100 31 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés, 52 223 01 0100 52 01 azonosító számú társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés, vagy b) a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján kiadott 52 223 01 0000 00 00 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés, 52 223 01 0100 31 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés, 52 223 01 0100 31 02 azonosító számú társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés, vagy c) az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet alapján kiadott 52 8999 01 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés, vagy d) a szakértő és a fordító jeltolmács képzésről szóló 8/1983. (VI. 15.) MM–EüM együttes rendelet alapján kiállított szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács bizonyítvány. 2. § (1) A jelnyelvi tolmácsolás folytatásához a jelnyelvi tolmácsnak rendelkeznie kell – az 5. § szerinti bejelentés benyújtását megelőző három év során szerzett – legalább 300 tolmácsolt óra gyakorlattal (a továbbiakban: tolmácsolási gyakorlat). A tolmácsolási gyakorlatba az 1. § a) vagy b) pontja szerinti szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel rendelkező személy esetében a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként teljesített gyakorlatot is be kell számítani. (2) A tolmácsolási gyakorlatot az igazolja, aki, vagy akinek jogelődje a bejelentőt foglalkoztatja vagy foglalkoztatta. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, vagy a tolmácsolási gyakorlatot a bejelentő nem foglalkoztatottként teljesítette, a gyakorlatot a tolmácsolásra irányuló szerződéssel és az annak teljesítését igazoló dokumentummal kell igazolni. (3) Az 1. § a) vagy b) pontja szerinti szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel rendelkező személy esetében a képzés keretében, az 5. § szerinti bejelentés benyújtását megelőző három év során a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként teljesített gyakorlatot a képzőhely igazolja. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell kiállítójának nevét, székhelyét, a bejelentő nevét, lakcímét és a tolmácsolási gyakorlat időtartamát. 3. § (1) A jelnyelvi tolmács az 5. § szerinti bejelentés benyújtásakor nyilatkozik az általa vállalt tolmácsolási típusokról. (2) A jelnyelvi tolmács szakképesítéssel, a szakértő jeltolmács, továbbá a fordító jeltolmács bizonyítvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmács a következő tolmácsolási típusokat láthatja el: a) bíróság, hatóság vagy egyéb közhatalmat gyakorló szerv eljárása során végzett tolmácsolás, b) közoktatás, szakképzés, felsőoktatás során a tanulói, hallgatói jogviszonnyal, továbbá felnőttképzés során a képzéssel összefüggésben végzett tolmácsolás, c) egészségügyi ellátás igénybevételekor végzett tolmácsolás, d) foglalkoztatási célú és munkahelyen igénybe vett tolmácsolás, e) a jogosult választott tisztségének ellátásához igénybe vett személyi tolmácsolás, f) a jogosult önálló életvitelének elősegítése céljából végzett személyi tolmácsolás, g) nagyobb hallgatóság előtt végzett tolmácsolás, h) média-tolmácsolás. (3) A társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács a (2) bekezdés c)–f) pontja szerinti tolmácsolási típusokat láthatja el. (4) A relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács – az adott tolmácsolási típus önálló ellátására jogosult jelnyelvi tolmáccsal együttesen – a (2) bekezdés a) és c)–g) pontja szerinti tolmácsolási típusokat láthatja el. 4. § (1) A jelnyelvi tolmácsolás folytatásához a jelnyelvi tolmács köteles háromévenként a) legalább 60 óra időtartamú – a jelnyelvi tolmácsok szakmai konzultációja, tapasztalatcseréje, illetve képzése érdekében szervezett – továbbképzésen részt venni, valamint b) legalább 300 tolmácsolt óra gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) végezni. (2) A továbbképzés megszervezéséről a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter gondoskodik. 2. A bejelentéssel összefüggő eljárás 5. § (1) A jelnyelvi tolmácsolás folytatásáról szóló bejelentést a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) kell megtenni. (2) A bejelentést a Hivatal honlapján közzétett, 1. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani. (3) A bejelentéshez mellékelni kell a) a képesítési feltételek teljesítését tanúsító okirat másolatát, külföldi bizonyítvány vagy oklevél esetén annak hiteles magyar fordításáról szóló okirat másolatát, valamint az elismeréséről szóló okirat másolatát, b) a tolmácsolási gyakorlat meglétét tanúsító igazolást, c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító, 9. § (3) bekezdés szerinti igazolást. (4) Ha a bejelentés nem felel meg a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános feltételeiről szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.), a Jtv.-ben és az e rendeletben foglalt követelményeknek, vagy az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Hivatal a Szolgtv. 23. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásával visszaküldi a bejelentő számára az általa mellékelt dokumentumokat. (5) Ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében a Hivatal megállapította, hogy a bejelentő nem felel meg a jelnyelvi tolmácsolás folytatásához szükséges – a Jtv.-ben és az e rendeletben meghatározott – feltételeknek, ennek közlésével egyidejűleg visszaküldi számára az általa mellékelt dokumentumokat. (6) A Hivatal a bejelentést tett, jelnyelvi tolmácsolás folytatására jogosult személyekről a – Jtv. 8. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásként – a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékét (a továbbiakban: Névjegyzék) vezeti. 3. A Névjegyzék vezetése, változások bejelentése 6. § (1) A jelnyelvi tolmács a 4. § szerinti továbbképzés, valamint szakmai gyakorlat teljesítését a Névjegyzékbe történő felvétel időpontjától számítva háromévenként, igazolás benyújtásával köteles bejelenteni a Hivatalnak. (2) A továbbképzés teljesítését a továbbképzést végző szervezet által kiadott igazolással kell igazolni. Az igazolás tartalmazza a továbbképzést végző szervezet megnevezését, a továbbképzés helyét, időpontját, időtartamát, valamint a továbbképzésen részt vett jelnyelvi tolmács nevét, lakcímét. A szakmai gyakorlat igazolására a 2. § (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni. (3) A bejelentés elmaradása esetén, vagy ha a benyújtott igazolások hiányosak, a Hivatal határidő tűzésével és a jogkövetkezmények megjelölésével felhívja a jelnyelvi tolmácsot a továbbképzés, illetve a szakmai gyakorlat teljesítésének igazolására. Az igazolásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 7. § (1) A jelnyelvi tolmács a Hivatalnál – legfeljebb három évre – kérheti tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. Visszamenőleges szüneteltetésnek nincs helye. A szüneteltetés időtartama a szüneteltetés ideje alatt módosítható. (2) A szüneteltetés időtartama a jelnyelvi tolmács továbbképzésen történő részvételi kötelezettségét nem érinti. A szüneteltetés időtartama a szakmai gyakorlat végzéséhez előírt időtartamba nem számít bele. 8. § (1) A Hivatal a Névjegyzékben szereplő adatokban folyamatosan átvezeti a változásokat, és az aktuális adatokat teszi közzé. (2) A Hivatal a jelnyelvi tolmács Névjegyzékből való törléséről – a Névjegyzék módosulásával egyidejűleg – közleményt jelentet meg saját honlapján. 4. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének szabályai 9. § (1) A jelnyelvi tolmácsnak a Névjegyzékbe történő felvételéért igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetnie. A díj mértéke 8000 Ft. (2) A díjat a Hivatal 10032000-01493043 számú számlájára átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel kell megfizetni. (3) A díj megfizetését a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi kivonattal, a fizetési számlára történő készpénzbefizetést igazoló szelvényrésszel, vagy ezek másolatával kell igazolni. (4) Túlfizetés esetén a díjtöbbletet harminc napon belül vissza kell téríteni. (5) A díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A díjfizetéssel kapcsolatos – e rendeletben nem szabályozott – kérdésekben az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 28. § (2) bekezdésében és 31. § (1) bekezdés első mondatában foglaltakat kell alkalmazni. 5. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba. 11. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erőforrás miniszter