2000. évi LXXI. törvény a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának előmozdítása érdekében folytatott háromoldalú tanácskozásokról szóló, a Nemzetköz

2000. évi LXXI. törvény a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának előmozdítása érdekében folytatott háromoldalú tanácskozásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1976. évi 61. ülésszakán elfogadott 144. számú Egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2000.VI.25. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2000. évi LXXI. törvény a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának előmozdítása érdekében folytatott háromoldalú tanácskozásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1976. évi 61. ülésszakán elfogadott 144. számú Egyezmény kihirdetéséről * 1. § Az Országgyűlés a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának előmozdítása érdekében folytatott háromoldalú tanácskozásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1976. évi 61. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1994. január hó 4. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1995. január hó 4. napján hatályba lépett.) 2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „144. számú Egyezmény a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának előmozdítása érdekében folytatott háromoldalú tanácskozásokról Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 1976. június 2-án hatvanegyedik ülésszakára ült össze, és emlékezve a meglévő nemzetközi munkaügyi Egyezmények és Ajánlások, különösen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 1948. évi, a szervezkedési és kollektív tárgyalási jogról szóló 1949. évi Egyezményekre és az 1960. évi konzultációs (ágazati és országos) Ajánlás azon rendelkezéseire, amelyek megerősítik a munkaadók és a munkavállalók jogát arra, hogy szabad és független szervezeteket alapítsanak, és amelyek megkövetelik, hogy intézkedéseket foganatosítsanak annak érdekében, hogy országos szinten hatékony konzultációkat folytassanak a hatóságok és a munkaadók és munkavállalók szervezetei között, valamint számos olyan nemzetközi munkaügyi Egyezményre és Ajánlásra, amelyek előirányozzák a tanácskozásokat a munkaadók és a munkavállalók szervezetei között a foganatosítandó intézkedésekről, azok érvényesülésének érdekében, és miután megfontolta az ülésszak napirendjének negyedik kérdését, amelynek címe „Háromoldalú eljárások létrehozása a nemzetközi munkaügyi normák végrehajtásának előmozdítása érdekében” és, miután úgy határozott, hogy különböző javaslatokat fogad el a nemzetközi munkaügyi normák végrehajtásának előmozdítását szolgáló háromoldalú tanácskozások tárgyában, és miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat Nemzetközi Egyezmény formájában adja közre, a mai napon, 1976. június 21-én, elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „a háromoldalú konzultációról (nemzetközi munkaügyi normák) szóló 1976. évi Egyezmény” néven idézhető: 1. Cikk A jelen Egyezményben az „érdek-képviseleti szervezetek” kifejezés az egyesülési szabadságot élvező legreprezentatívabb munkaadói és munkavállalói szervezeteket jelenti. 2. Cikk 1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden olyan tagállama, amely ratifikálja a jelen Egyezményt, kötelezettséget vállal arra, hogy létrehoz olyan eljárásokat, amelyek biztosítják a hatékony konzultációkat a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók képviselői között azokban a kérdésekben, amelyek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az alábbi 5. Cikk 1. bekezdésében felsorolt tevékenységére vonatkoznak. 2. A jelen cikk 1. bekezdésében előirányzott eljárások jellegét és formáját minden országban az országos gyakorlatnak megfelelően határozzák meg az érdek-képviseleti szervezetekkel folytatott konzultációk után, amennyiben ilyenek léteznek, és ha ilyen eljárásokat még nem hoztak létre. 3. Cikk 1. A jelen Egyezmény által meghatározott eljárások céljára a munkaadók és a munkavállalók képviselőit ezek érdek-képviseleti szervezetei szabadon választják, amennyiben ilyen szervezetek léteznek. 2. A munkaadók és a munkavállalók képviselői egyenlő arányban képviseltetik magukat minden olyan testületben, amelyben ezekre a konzultációkra sor kerül. 4. Cikk 1. A jelen Egyezményben lefektetett eljárások lebonyolításának adminisztratív támogatása az illetékes hatóság kötelessége. 2. Megfelelő megállapodásokat kell létesíteni az illetékes hatóság és az érdek-képviseleti szervezetek között, amennyiben ilyenek léteznek, azon személyek mindennemű szükséges oktatása költségei tekintetében, akik részt vesznek ezekben az eljárásokban. 5. Cikk 1. A jelen Egyezmény által előirányzott eljárások tárgyát az alábbiakról folytatott konzultációk kell, hogy képezzék: (

1. a)a kormányok válaszai a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia napirendjére tűzött kérdésekkel kapcsolatos kérdőíveire, és a kormányok megjegyzései azokkal a szövegjavaslatokkal kapcsolatosan, amelyeket a Konferencia vitat meg; (
2. b)az illetékes hatósághoz, vagy illetékes hatóságokhoz előterjesztett azon javaslatok, amelyeket az Egyezmények és Ajánlások bemutatásával kapcsolatosan kell eszközölni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya 19. Cikkének megfelelően; (
3. c)a nem ratifikált Egyezmények és a végre nem hajtott Ajánlások megfelelő időközönként történő felülvizsgálata, annak érdekében, hogy előirányozzák azokat az intézkedéseket, amelyeket foganatosítani lehetne annak érdekében, hogy elősegítsék megvalósításukat és adott esetben ratifikálásukat; (
4. d)azokban a kérdésekben, amelyek felmerülhetnek a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya 22. Cikke értelmében előterjesztendő jelentések kapcsán; (
5. e)a ratifikált Egyezmények felmondására vonatkozó javaslatok tekintetében. 2. Annak érdekében, hogy biztosítsák a jelen cikk 1. bekezdésében feltüntetett kérdések érdemi megfontolását, a konzultációkat közös megállapodásban rögzített időközönként kell megtartani, de évenként legalább egyszer. 6. Cikk Amennyiben ez kívánatosnak tűnik, az érdek-képviseleti szervezetekkel folytatott konzultációk után, amennyiben ilyen szervezetek léteznek, az illetékes hatóság éves jelentést készít a jelen Egyezmény által előirányzott eljárások működéséről. 7. Cikk Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából. 8. Cikk 1. A jelen Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézve kötelező, amelyeknek ratifikációit a főigazgató nyilvántartásba vette. 2. Az Egyezmény azon időponttól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amikor két tagállam részéről történt ratifikációt a főigazgató nyilvántartásba vette. 3. A továbbiakban a jelen Egyezmény minden további tagállamra nézve tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a tagállam ratifikációját nyilvántartásba vették. 9. Cikk 1. A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával egy nyilvántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az Egyezményt első hatálybalépésének időpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételét követő egy év elteltével válik hatályossá. 2. Az a tagállam, amely a jelen Egyezményt ratifikálta, és amely az előző bekezdésben említett tízéves időszak lejárta utáni egy éven belül nem él a jelen cikkben biztosított felmondási jogával, újabb tízéves időszakra kötelezettségben marad. Ezt követően minden tíz év elteltével mondhatja fel a jelen Egyezményt a jelen cikkben előírt feltételek szerint. 10. Cikk 1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi tagállamát köteles értesíteni a Szervezet tagállamai által vele közölt valamennyi ratifikálás, illetve felmondás nyilvántartásba vételéről. 2. A főigazgató a második ratifikáció nyilvántartásba vételéről küldött értesítésével egyidejűleg felhívja a Szervezet tagállamainak a figyelmét az Egyezmény hatálybalépésének időpontjára is. 11. Cikk A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója az előző cikkek rendelkezéseivel összhangban nyilvántartásba vett ratifikációkat és felmondásokat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. Cikke értelmében valamennyi részletükben nyilvántartásba vétel céljából megküldi az Egyesült Nemzetek főtitkárának. 12. Cikk A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa az általa szükségesnek ítélt időpontokban jelentést terjeszt az Általános Konferencia elé a jelen Egyezmény helyzetéről, és megvizsgálja, kívánatos-e a Konferencia napirendjére tűzni az Egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését. 13. Cikk 1. Ha a Konferencia a jelen Egyezményt részben vagy egészében módosító új Egyezményt fogad el, akkor az új Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában (
6. a)az új módosító Egyezmény valamely tagállam által történő ratifikálása, tekintet nélkül a fenti 9. Cikk rendelkezéseire, ipso jure magában foglalja a jelen Egyezmény azonnali felmondását, amennyiben és amikor az új módosító Egyezmény hatályba lép; (
7. b)az új módosító Egyezmény hatálybalépésekor lezárul a jelen Egyezmény ratifikálásának lehetősége a tagállamok előtt. 2. A jelen Egyezmény jelenlegi formájában és tartalmával mindenképpen érvényben marad mindazon tagállamokra nézve, amelyek a jelen Egyezményt ratifikálták, de a módosító Egyezményt nem. 14. Cikk A jelen Egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hiteles.” 3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. január hó 4. napjától kell alkalmazni. Vissza az oldal tetejére -->