505/D/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta

505/D/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 23/1995. (VI. 16.) KGY. rendelete 92. § (1) bekezdése, illetőleg annak egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. I. Az indítványozó alkotmányjogi panasznak nevezett, később módosított beadványában a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 23/1995. (VI. 16.) KGY. rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 92. § (1) bekezdése, majd egésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Első beadványára az Alkotmánybíróság főtitkára arról tájékoztatta az indítványozót, hogy indítványa nem alkalmas érdemi elbírálásra. Az indítványozó újabb beadványában egyrészt kiegészítette korábbi beadványát, másrészt nem fogadta el a tájékoztatást, érdemi elbírálást kért az Alkotmánybíróságtól. Az indítványokból és a csatolt mellékletekből az állapítható meg, hogy az önkormányzat pályázati kiírása alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága a 3961–66/2007. (02. 14.) VTLB határozatával (a továbbiakban: VTLB határozat) állami támogatáshoz kapcsoló dó önkormányzati támogatást nyújtott a 6723 Szeged, Űrhajós u. 13. szám alatti lakóépület – ahol az indítványozó lakik – energia-felhasználást csökkentő felújításának a támogatására. Az indítványozó e határozat törvényességének felülvizsgálatát többször kérte az önkormányzat polgármesterétől, jegyzőjétől, majd az ügyészségtől. Az ügyészség a közigazgatási hivatalt kérte fel a vizsgálatra. Ezek a vizsgálatok megállapították, hogy a VTLB határozata nem törvénysértő, nem tekinthető önkormányzati hatósági ügynek, ezért ellene jogorvoslatnak nincs helye. A közigazgatási hivatal különösen részletesen tájékoztatta az indítványozót az ügyben, megállapítva, hogy mind a polgármester, mind a jegyző által adott tájékoztatások törvényesek és megalapozottak voltak. Külön hangsúlyozta, hogy az indítványozó a saját lakása nyílászáróinak cseréjét nem kérte, ezért azt a pályázatban nem is szerepeltették. A felújítás többi részét (homlokzat és a tető szigetelése) a lakásszövetkezet közgyűlésének többsége megszavazta, ezért az az indítványozóra is kötelező. Az indítványozóra 208.528 Ft felújítási költség jut, amelynek részleteit nem fizette. A lakásfenntartó szövetkezet a követelését bírósági úton érvényesíti. Ezek után fordult az indítványozó az Alkotmánybírósághoz az SZMSZ 92. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. Állítása szerint az SZMSZ támadott rendelkezése, illetőleg egésze sérti az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdését, ezért ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakkal is. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” „57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyílvános tárgyaláson bírálja el. (…) (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatáro zottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” 2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) indítvánnyal érintett rendelkezései: „11. § (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester (főpolgármester), valamint a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.” 3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) indítvánnyal érintett rendelkezései: „12. § (1) A közigazgatási hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy): a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés – a fegyelmi és etikai ügyek kivételével – ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.” 4. Az SZMSZ támadott rendelkezése: „92. § (1) A polgármester feladatai a közgyűlés műkö désével kapcsolatban: a) képviseli a közgyűlést, b) előterjeszti a közgyűlés mukatervét, c) összehívja és vezeti a közgyűlés üléseit, d) ellátja a Kgy.r. 16. §-ában meghatározott feladatokat, e) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról, f) gondoskodik az interpellációk nyílvántartásba véte léről, g) aláírja a közgyűlés rendeleteit, valamint az ülésekről készített jegyzőkönyveket, h) ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását, i) helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatko zó javaslatot – amennyiben annak az Ötv-ben, valamint a közgyűlés rendeletében meghatározott feltételei fennállnak – a közgyűlés legközelebbi ülésén döntésre előterjeszti. (2) A polgármester feladatai a közgyűlés bizottságai működésével kapcsolatban: a) intézkedik a közgyűlés bizottságai jelzése alapján, ha a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, b) indítványozhatja a közgyűlésnek bizottságaira átruházott hatáskörének visszavonását, ha megállapítja, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben 30 napon belül nem intézkedett. (3) A Polgármester feladatai a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban: a) szükségszerint, de évente legalább egy alkalommal a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére munkaértekezeletet tart, értékeli a hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, a hozott döntéseket, időszerű feladatokat, b) ellenőrzi a hivatal munkáját, mely során beszámoltatja a jegyzőt, az aljegyzőt és az irodavezetőket, c) meghatározza, hogy milyen körben szükséges az egyetértése a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz, d) a jegyzővel egyetértésben megállapítja a Polgármesteri Hivatal ügyrendjét.” III. Az indítvány nem megalapozott. Az indítványozó az SZMSZ 92. § (1) bekezdése, illetve egésze alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését a következő indokkal kérte: „A Kgy.r. ugyanis, hallgatásával egészében – vélelmezem – alkotmányellenes módon nyújt lehetőséget ügyemben a jogorvoslati eljárás megvonására, ezzel megsértve az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdésben foglaltakat.” Az indítványozó ügyének azt tekinti, hogy a VTLB határozata a pályázatot elfogadva a lakásfenntartó szövetkezetnek adott támogatást a lakóház enegiatakarékos felújítására, és e határozat tekintetében gondolja az indítványozó, hogy az SZMSZ elvonta jogorvoslati jogát. Az indítványozó ezen vélelme azonban nyilvánvalóan megalapozatlan, mert a VTLB határozat a lakásfenntartó szövetkezet pályázatát fogadta el és nyújtott támogatást a lakásfenntartó szövetkezetnek az épület felújításához. Ez a határozat nem közigazgatási ügyben, nem is önkormányzati hatósági ügyben született, nem tartalmaz döntést az indítványozó egyedi ügyében. Az indítványozónak e határozat tekintetében nincs jogorvoslati joga, amit így az SZMSZ – főképpen hallgatással – nem is vonhatott el. Az SZMSZ támadott 92. § (1) bekezdése a polgármesternek a közgyűléssel kapcsolatos feladatait részletezi, amelyek nincsenek összefüggésben a VTLB határozatával. Az indítványozó sérelmezett fizetési kötelezettsége sem a VTLB határozatán, hanem a lakásszövetkezet közgyűlésének határozatán alapul. Az Alkotmánybíróság felhívja az indítványozó figyelmét: a közigazgatási hivatal részletesen tájékoztatta arról, hogy volt jogorvoslati joga, ugyanis a lakásszövetkezeti közgyűlés sérelmezett határozata ellen a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 9. §-a alapján kérhette a bíróságtól az olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütközik. Az indítványozó az SZMSZ 92. § (1) bekezdése, illetőleg egésze alkotmányellenességét az Alkotmány 57. § (5) bekezdésére és 44/A. § (2) bekezdésére hivatkozva „vélelmezte”, az SZMSZ támadott rendelkezése és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései között azonban érdemi alkotmányossági összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [698/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653–654.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 716, 717.; 973/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3031, 3035.] A fentek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. Budapest, 2010. február 16. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró