300/B/2004. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

300/B/2004. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II. 17.) rendelete 38. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. I. 1. Az indítvány a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 19/2000. (VII. 10.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör1.) 21. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult. Az indítványozó – előadása szerint – súlyosan fogyatékos fiát gondozza, ápolási díj megállapítása iránti kérelmét azonban a XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya két alkalommal is elutasította, mert nem nyújtott be jövedelemigazolást és nem járult hozzá környezettanulmány elvégzéséhez. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott keresetének a bíróság nem adott helyt. Az indítványozó az Ör1.-nek a környezettanulmány elvégzését előíró eljárási szabályt tartalmazó 38. § (8) bekezdése és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) több rendelkezése alkotmányossági vizsgálatát is kérte, amelyek vonatkozásában – kifejezett kérelmére – az Alkotmánybíróság az eljárást 323/B/2004. szám alatt elkülönítette. A jelen ügyben így kizárólag az Ör1. 21. § (5) bekezdése a vizsgálat tárgya, amely a bármely jogcímen járó ápolási díjra jogosultsággal összefüggésben a következőképpen rendelkezett: „A megállapított díjra való jogosultság felülvizsgálatát, valamint a kötelezettségek (ápolási és gondozási feladatok) teljesítését a polgármester a gondozási központokon keresztül évente ellenőrzi.” Az indítványban foglalt érvelés szerint az önkormányzat a jogosultság megállapítása esetén csak az Szt. 41. § (1) bekezdésében előírt feltételeket vizsgálhatja, így a támadott szabály ellentétes e rendelkezésben foglaltakkal, továbbá az Szt.-nek az ellátásra jogosultság kétévente legalább egyszeri felülvizsgálatát előíró – csak szövegszerűen idézett – 44. § (4) bekezdésével. Ezért sérül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése. 2. Az Ör1.-et a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természet- beni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II. 17.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör2.) 52. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. Az Ör2. 38. § (6) bekezdése azonban változatlanul tartalmazza a kifogásolt rendelkezést. Az Szt.-nek a jogosultság felülvizsgálatára vonatkozó 44. § (4) bekezdését a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény 58. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, egyúttal azonban e tárgyban a 7. § (1) bekezdése az Szt. 25. §-ába beiktatta a (4) bekezdést, amelynek jelenleg hatályos szövegét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 65. §-a állapította meg. E szabály tartalma lényegében megegyezik a korábbi szöveggel. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatot a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag a korábbival azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.] Mivel az Ör2. 38. § (6) bekezdése is tartalmazza a kifogásolt rendelkezést, és az Szt.-vel összefüggésben változatlanul fennáll az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma, az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot a hatályos szabályozás tekintetében végezte el. II. Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe: 1. Az Alkotmány érintett rendelkezése: „ 44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. Az Szt. jelenleg hatályos, vonatkozó szabályai: „25. § (4) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szoci ális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.” „41. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.” 3. Az Ör2. vizsgált rendelkezése: „38. § (6) A megállapított díjra való jogosultság felül vizsgálatát, valamint a kötelezettségek ( ápolási és gondozási feladatok) teljesítését a polgármester a gondozási központokon keresztül évente ellenőrzi.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az indítványozó a támadott rendelkezés alkotmányellenessége kapcsán azzal érvelt, hogy az többletkövetelményt tartalmaz az Szt.-ben foglaltakhoz képest. A települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése szerint köteles gondoskodni a szociális alapellátásról. Az Szt. 3. § (5) bekezdése szerint e törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását. Az Szt. 25. § (3) bekezdés ad) és bb) pontja értelmében pénzbeli szociális ellátások körébe tartozik az – alanyi jogon vagy méltányosságból megállapítható – ápolási díj. Az Szt. 32. § (3) bekezdés felhatalmazza a települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy ha a törvény másként nem rendelkezik, rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. E körben az Szt. 43/B. § (1) bekezdése alapján méltányosságból megállapított ápolási díjjal összefüggő részletszabályok megalkotására jogosult. Az Szt. 41–44. §-ai tartalmazzák az ápolási díjra jogosultság feltételeit, a jogosultságot kizáró körülményeket, illetőleg az ápolási díj megszüntetésének eseteit. Az önkormányzat feladata egyfelől, hogy az ellátás megállapítását megelőzően vizsgálja a jogszabályi feltételek fennállását, másfelől meg kell győződnie a már megállapított díj folyósítására, illetőleg összegére kiható körülmények 42. §-ban tételesen felsorolt változásáról – így az ápolt két hónapot meghaladó intézeti, intézményi elhelyezéséről, tanulmányi jogviszony létesítéséről, pénzellátásban részesüléséről, állapot javulásáról, az ápolást végző kötelességszegéséről stb. –, amelynek felülvizsgálat útján tehet eleget. A jogalap nélkül felvett pénzbeli szociális ellátás igénybevevőjét az Szt. 17. § (1) bekezdése értelmében csak rosszhiszeműsége esetén lehet az ellátás visszafizetésére kötelezni, de csak az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. [17. § (3) bekezdése] Az ápolási díj jogosultsági feltételei fennállásának legalább kétévenkénti felülvizsgálatát – egyezően más havi rendszeres szociális ellátással – főszabályként az Szt. 25. § (4) bekezdése írja elő. Emellett a 25. § (5) és (6) bekezdése kötelezően írja elő a felülvizsgálatot, ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, illetőleg az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy a háztartásban élő családtagok száma megváltozott. E felülvizsgálatok eredményeként változhat az ellátás összege, vagy meg is szűnhet. [25. § (9)–(10) bekezdése] Ebből következően a „legalább” kifejezés annak a szükségességét jelenti, hogy ilyen időközönként az önkormányzatnak feltétlenül el kell végeznie az ellenőrzést, ami nem zárja ki, hogy nagyobb gyakorisággal végezze a jogosultsági feltételek felülvizsgálatát, ellenkező esetben eleshet a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésétől. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör2. kifogásolt rendelkezése nem ütközik az Szt. 25. § (4) bekezdésébe és nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az indítványt ebben a vonatkozásban elutasította. 2. Az Ör2. felülvizsgálatot előíró 38. § (6) bekezdése már folyósított ellátás alapjául szolgáló feltételek ellenőrizésére vonatkozik, amely annak megállapítására irányul, hogy nem történt-e olyan változás, amely a folyósítás megszüntetését, összegének megváltoztatását tenné indokolttá. A jogosultsági feltételek vizsgálatának általános szabályait, illetőleg a pénzbeli ellátásokra jogosultság előfeltételeit azonban az Ör2. 4–9. §-ai tartalmazzák. Így a támadott szabály és az Szt.-nek a jogosultság feltételeit megállapító rendelkezései között nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653–654.; 32/2000. (X. 20.) AB határozat, ABH 2002, 215, 220.; 19/2004. AB határozat, ABH 2004, 312, 343.] Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította. Budapest, 2010. április 27. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró