📄 Jogszabály szövege
2/2010. (IV. 28.) FVM utasítása a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek időarányos havi ütemezéstől eltérő finanszírozásának (előrehozás), valamint tartozásállományának jelentésével, keletkezésének megelőzésével, rendezésével kapcsolatos szabályairól.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 100/D. §-a (2) bekezdésében, valamint a kincstári
számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási
adatszolgáltatások rendjéről 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 34. §-a (2) és (5) bekezdései alapján
meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § (1) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 234. §-a alapján
a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban:
költségvetési szervek) a PM rendelet 63. §-a szerint, a tárgyhónap 25-ei állapotának megfelelő tartozásállományukról
szóló adatszolgáltatásuknak, a tárgyhónap utolsó munkanapjáig, a 48. számú melléklet szerinti formában és
adattartalommal kötelesek eleget tenni. (2) A költségvetési szervek tartozásállományáról készített havonkénti adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár
(a továbbiakban: MÁK) részére az általa kért e-adat rendszeren keresztül, valamint a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére a minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási
Főosztálya által rendszeresített http:\\tartozas.abc.hu webcímen keresztül kell megküldeni.
(3) A megyei földhivataloknak a (2) bekezdésben megjelölt adatszolgáltatáson kívül a minisztérium részére a fenti
webcímen keresztül megküldött jelentésükben a költségvetési törvényben előírt és a minisztérium által megyei
földhivatalonként meghatározott befizetési kötelezettséggel kapcsolatos tartozásuk aktuális összegét külön kell
megjelentetniük az erre a célra kialakított adathelyen. A befizetési kötelezettséggel kapcsolatos tartozás összege nem
számít bele a megyei földhivatal (2) bekezdés szerint megküldött tartozásállományának összegébe.
(4) A költségvetési szerveknek a tartozásállományáról szóló adatszolgáltatásukban minden, az adatszolgáltatás
időpontjában még fennálló, nem teljesített fizetési kötelezettségüket meg kell jeleníteniük függetlenül a forrás
rendelkezésre állásától. (5) A megküldött tartozásadatok valóságnak megfelelő tartalmáért, illetve annak határidőben történő megküldéséért a
költségvetési szerv vezetője felelős. 2. § (1) A költségvetési szerv vezetője a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzése érdekében, a
minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályát az 1. § (1) bekezdése szerint megküldött adatszolgáltatással
egy időben írásban tájékoztatni köteles a két egymást követő hónapban fennálló, lejárt, elismert 30 napot meghaladó
lejárt tartozásállományának összetételéről, keletkezésének okáról, tervezett kezelésének módjáról.
(2) A minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálya, a költségvetési szervek szakmai felügyeletét ellátó
szakfőosztályok bevonásával – a megküldött tájékoztató alapján – megvizsgálja a 30 napon túli tartozásállomány
összetételét, keletkezésének okát, tervezett kezelésének módját, amelynek elfogadásáról, elutasításáról az érintett
költségvetési szervet a tájékoztató kézhezvételét követő 15 munkanapon belül, a közgazdasági szakállamtitkár
felülvizsgálatát követően értesíti. (3) A minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálya a költségvetési szervek által jelentett tartozásállomány,
illetve a megküldött tájékoztató alapján a minisztériumhoz tartozó költségvetési szervek tartozásállományának
alakulásáról, kezeléséről, valamint a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzése érdekében
javasolt szükséges intézkedésekről havonta – az FVM költségvetési szerveinek pénzügyi helyzetét bemutató részletes
elemzés részeként – tájékoztatót készít, a közgazdasági szakállamtitkár részére.
3. § (1) Ha a költségvetési szerv, két egymást követő hónapban fennálló 30 napon túli lejárt elismert tartozást jelentett,
a rendeltetésszerű működés kiadásain kívül, az aktuális kiemelt kiadási előirányzata 2%-át, vagy bruttó 10 millió
forintot meghaladó egyedi kötelezettséget csak a minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálya, valamint a
költségvetési szervet felügyelő szakfőosztály előzetes felülvizsgálata és a közgazdasági szakállamtitkár egyetértésével
vállalhat. (2) A 3. § (1) bekezdésében fennálló tartozásállomány esetén a költségvetési szerv köteles meglévő forrásait, a
rendeltetésszerű működés kiadásainak kiegyenlítését követően, a 30 napon túli tartozásállomány rendezésére
fordítani. (3) Jutalom, céljuttatás kifizetésre nincs lehetőség a költségvetési szervnél, ha két egymást követő hónapban fennálló
30 napot meghaladó lejárt tartozásállománnyal rendelkezik, kivéve a köztisztviselői teljesítményértékelés és
jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) jogszabályban meghatározott esetet.
4. § (1) Ha a minisztérium a költségvetési szerv tartozásállományának rendezésére fejezeti forrást hagyott jóvá, a
költségvetési szerv abból legelőször kizárólag a 60 napon túli tartozás, majd annak teljes körű kiegyenlítését követően
a 30–60 nap közötti, ezt követően pedig a 30 napot meg nem haladó tartozásának rendezésére fordíthatja. A fejezeti
forrás más célra és módon való felhasználása céltól eltérő felhasználásnak minősül és visszafizetési kötelezettség
terheli. (2) A fejezeti forrás bizonyíthatóan céltól eltérő felhasználása esetében további működési célú pótelőirányzat nyújtása a
költségvetési szerv számára a tárgyévben nem lehetséges. 5. § (1) Az Áht. 102. § (2) bekezdése alapján az időarányos havi ütemezéstől eltérő finanszírozást (előrehozást) a PM rendelet
34. § (2) és (5) bekezdése szabályozza. (2) A PM rendelet 34. § (2) bekezdése alapján előrehozást a költségvetési szerv a minisztérium Költségvetési és
Gazdálkodási Főosztályára benyújtott, a PM rendelet 19. számú mellékletében meghatározott adatlap kitöltésével
kérheti. (3) Az előrehozási kérelem benyújtására az alábbi esetekben van lehetőség:
a) a költségvetési szerv időarányos havi keretnyitása nem nyújt fedezetet a rendeltetésszerű működési kiadások
(személyi juttatás és járulékai, dologi kiadások) finanszírozására; b) a minisztérium által tartozásállomány rendezésre átadott tárgyévi pótelőirányzat időarányos havi ütemezése
nem teszi lehetővé a tartozás időben való kiegyenlítését;
c) a minisztérium által meghatározott feladat elvégzésére átadott tárgyévi pótelőirányzat időarányos havi
ütemezése nem teszi lehetővé a feladat határidőben való pénzügyi teljesítését.
(4) Az előrehozási kérelemhez a PM rendelet 19. számú melléklete szerint kitöltött és a minisztérium Költségvetési és
Gazdálkodási Főosztálya részére megküldött adatlapon túl minden esetben írásbeli indokolást kell csatolni, amely
részletesen bemutatja a kért előrehozás indokait. (5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti előrehozás esetén az igénylő költségvetési szervnek minden esetben a
(4) bekezdésben foglalt írásbeli indokoláson túlmenően intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervet meg
kell küldenie a minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálya részére a költségvetési szerv időarányos
finanszírozásának további biztosítására, illetve nyilatkoznia kell arról is, hogy az előrehozást követően a visszapótlással
csökkentett havi támogatási keret a költségvetési szerv működésében fennakadást nem fog okozni.
6. § (1) Az 5. § (4) és (5) bekezdésben foglalt feltételek elmulasztása esetén a költségvetési szerv előrehozási kérelmét el kell
utasítani. (2) Az 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti előrehozás esetében, amennyiben a feladat teljesítésének ütemezése
megkívánja, lehetőség van a PM rendelet 18. számú melléklete alapján történő előrehozást kezdeményeznie a
költségvetési szervnek. (3) A (2) bekezdés szerinti előrehozási kérelem esetében a feladat végrehajtását, teljesítését igazoló szerződések
másolatát a költségvetési szervnek csatolnia kell az előrehozási kérelméhez.
7. § (1) A minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálya a költségvetési szerv által a PM rendelet 19. számú melléklete
alapján benyújtott előrehozást, amennyiben azt formai és tartalmi szempontból megfelelőnek találja, aláírásával
ellátva – a PM rendelet által előírt 17. számú melléklet kitöltésével egyidejűleg – a MÁK részére 5 munkanapon belül
megküldi, a közgazdasági szakállamtitkár felülvizsgálatát követően. (2) A 6. § (2) és (3) bekezdésében szereplő előrehozási kérelem esetében a PM rendelet 18. számú mellékletét a
minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálya tölti ki és küldi meg a MÁK részére.
(3) A MÁK-hoz benyújtott előrehozás kincstár általi elfogadásáról, illetve elutasításáról a minisztérium Költségvetési és
Gazdálkodási Főosztálya 5 munkanapon belül a kérelmező költségvetési szervet, illetve a költségvetési szerv
felügyeletét ellátó szakfőosztályt írásban értesíti. 8. § (1) Az előrehozott támogatás visszapótlása a PM rendelet 34. § (5) bekezdése alapján időarányosan, vagy a benyújtott
adatlapon rögzített havi részletezésben történik. (2) Az előrehozott támogatás felhasználásáról – különösen az 5. § (3) bekezdés a) pontja alapján előrehozott támogatás
esetében – az Áht. 102. § (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv elszámolási kötelezettséggel tartozik. Az
előrehozott támogatás felhasználásáról legkésőbb az előrehozást követő 30 naptári napon belül, illetve pótelőirányzat
esetében a feladat ellátásáról szóló megállapodásban rögzített határidőnek megfelelően a minisztérium Költségvetési
és Gazdálkodási Főosztály felé írásban el kell számolni.
(3) Céltól eltérő felhasználás esetében a minisztérium Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálya a MÁK-nál kezdeményezi
az előrehozott támogatás következő havi támogatásból való egyösszegű visszavonását.
9. § Ezen utasítás 2010. május 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2010. április 22. Gráf József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.