📄 Jogszabály szövege
179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelete a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól.
A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet alkalmazási köre 1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a közúti járművezetők képzésére és vizsgáztatására,
b) a szakoktató, az iskolavezető és a járművezetői vizsgabiztos képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására, és
c) a b) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére és
vizsgáztatására. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. képzés: a közúti járművezetők alap-, és középfokú oktatási intézményben (a továbbiakban: közoktatási intézmény),
vagy tanfolyamon történő, valamint a közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyamon történő oktatása;
2. közúti járművezető: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, lassú jármű és a kerti traktor
vezetője, továbbá az állati erővel vont jármű hajtója;
3. szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény: olyan felsőoktatási intézmény, amelyben a Magyar Felsőoktatási
Akkreditációs Bizottság által akkreditált közlekedésmérnöki vagy járműmérnöki BSc alapszakokon a szakindítási
engedély alapján képzés folyik, valamint az intézmény pedagógusképzést is folytat;
4. tansegédlet: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek oktatásához alkalmazott tankönyv,
szemléltető eszköz, zárt rendszerű elektronikus távoktatásban alkalmazott digitális tananyag és zárt rendszerű
távoktatási képzésmenedzsment rendszer;
5. vezetői engedély: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és
visszavonásáról szóló rendeletben meghatározott közúti jármű vezetésére jogosító okmány;
6. képző szerv: az a gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, amely/aki a közlekedési hatóság által
kiadott képzési engedéllyel (a továbbiakban: képzési engedély) rendelkezik.
(2) E rendeletben meg nem határozott fogalmak tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
rendelkezései az irányadóak.
3. A képzés engedélyezése 3. § (1) A közúti járművezetők képzése, valamint a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése
– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – képzési engedély alapján, iskolavezető szakmai irányítása mellett végezhető.
(2) Közúti járművezetők képzése végezhető közoktatási intézményben is közoktatási tevékenység keretében,
amennyiben
a) az adott képzésre vonatkozóan a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv beépült az intézménynek
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti helyi tantervébe, pedagógiai
programjába,
b) a közoktatási intézmény a képzés jogszabályban meghatározott feltételeit és ügyvitelét teljesíti,
c) az a) pont szerinti helyi tantervet, pedagógiai programot a Kt. 44. § (1) bekezdés rendelkezései szerint a nevelő
testület elfogadta és a fenntartó jóváhagyta, továbbá a képzés indítása előtt a közlekedési hatóság részére
előzetesen benyújtotta, és
d) a közoktatási intézmény a képzés indítását a közlekedési hatóságnak előzetesen bejelentette.
(3) A járművezetői vizsgabiztosok és az iskolavezetők képzésére, továbbképzésére engedélyt szakirányú műszaki
felsőoktatási intézmény kaphat. A szakoktatók képzése szakirányú műszaki felsőoktatási intézményben, a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált BSc alapszakon történik.
(4) A képzési engedély alapján az ország egész területén végezhető képzés.
(5) Képzési engedély adható a tanfolyami vagy a szaktanfolyami képzés csak elméleti vagy csak gyakorlati tantárgyainak
oktatására is. Elméleti képzésre vonatkozó engedélyben meg kell jelölni, hogy az engedély tantermi vagy zárt
rendszerű elektronikus távoktatási képzésre vagy mindkét képzési formára vonatkozik.
(6) A képző szervnek a képzési engedélyben foglaltak szerinti – elméleti vagy gyakorlati – képzés feltételeit folyamatosan
biztosítania kell. A csak elméleti képzést végző képző szervnek a tanuló számára biztosítania kell a gyakorlati
képzésben történő részvétel lehetőségét is az erre jogosult képző szervvel kötött szerződés útján. A csak gyakorlati
képzést végző képző szervnek a tanuló számára biztosítania kell az elméleti képzésben történő részvétel lehetőségét is
az erre jogosult képző szervvel kötött szerződés útján.
4. Képzés 4. § (1) A közúti járművezetők képzését a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szakoktató végezheti, valamint
a közúti közlekedési szakemberek képzésében, továbbképzésében oktatóként az adott szakterületre vonatkozó
jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy vehet részt.
(2) A szakoktató és az iskolavezető a tevékenységét abban az esetben folytathatja, ha évente továbbképzésen vesz részt
és sikeres vizsgát tesz.
(3) Az elméleti képzés tanteremben vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatással végezhető.
(4) Képzésre az vehető fel, aki a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának
részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: képzési rendelet) meghatározott feltételeknek
megfelel.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló
tanfolyamra az vehető fel, aki a Kt. szerinti alapfokú iskolai végzettséget megszerezte. Az alapfokú iskolai végzettség
meglétét a képzési rendeletben meghatározott módon kell igazolni.
(6) Az engedéllyel rendelkező, névjegyzékben szereplő szakoktatók részére a közlekedési hatóság igazolványt állít ki.
5. Vizsgáztatás 5. § (1) A járművezetői vizsgabiztos a tevékenységét abban az esetben folytathatja, ha évente továbbképzésen vesz részt
és sikeres vizsgát tesz.
(2) A képzési rendeletben meghatározott esetben a vizsga a közlekedési hatóság által kirendelt tolmács
közreműködésével történik. A tolmácsolás költségeit a vizsgázó viseli.
(3) Vizsgára az bocsátható, aki az adott szakterületre vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.
(4) A közoktatási intézmény által végzett képzés esetén nem bocsátható vizsgára az, akinek képzése nem a 3. §
(2) bekezdésnek megfelelően történt.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló
elméleti vizsgát az tehet, aki a 4. § (5) bekezdésben meghatározottaknak megfelel.
(6) Az engedéllyel rendelkező, névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok részére a közlekedési hatóság igazolványt állít ki.
6. Ellenőrzés, szakfelügyelet 6. § (1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és vizsgáztatása, továbbá az
iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése, szakfelügyelete során a közlekedési hatóság
ellenőrzi a tevékenység végzéséhez előírt feltételek megtartását.
(2) Ha a képző szerv
a) a jogszabályban meghatározott feltételeknek az előírt rendelkezések súlyos vagy ismételt megsértése miatt nem
felel meg, a közlekedési hatóság a képzési engedélyt – legfeljebb egy év időtartamra – visszavonja,
b) a tanfolyami vagy a szaktanfolyami képzésre a közlekedési hatóság által előírt szakmai követelményekre
vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti, a közlekedési hatóság a képzési engedély időbeli
hatályát – legfeljebb egy évi időtartamra – felfüggeszti.
(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez szükséges,
a vizsgáztatással kapcsolatos információkat – az ellenőrzést és szakfelügyeletet végző hatóság által meghatározottak
szerint – a vizsgáztatást végző közlekedési hatóság az ellenőrzést és szakfelügyeletet végző hatóság rendelkezésére
bocsátja.
(4) A képzés engedélyezését végző közlekedési hatóság az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazható digitális
tananyagokat – kötelező jelleggel, díjmentesen – kibővítheti közlekedésbiztonsági célzatú, SCORM formátumú
kiegészítő ismeretanyagokkal.
(5) A képzési engedélynek a (2) bekezdés a) pontja szerinti visszavonása esetén a képzési engedély ismételt megadása
a képzési engedély visszavonására meghatározott időtartam letelte után lehetséges.
7. Adatváltozás bejelentésre vonatkozó szabályok 7. § (1) A vizsgabiztos, szakoktató és az iskolavezető a névjegyzékben nyilvántartott adatainak változását az adatváltozást
követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(2) A képző szerv a nyilvántartott adatainak változását az adatváltozást követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni
a közlekedési hatóságnak.
8. Átmeneti rendelkezések 8. § A járművezető vizsgabiztosok, a szakoktatók, és az iskolavezetők képzésére, továbbképzésére engedélyt 2014.
december 31-ig szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény kaphat.
9. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
10. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott képzési engedély alapján – a képzési rendeletben foglaltak szerint – az
ország egész területén végezhető gyakorlati, valamint tantermi elméleti oktatás.
11. § Hatályát veszti a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános
szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet.
12. § Ez a rendelet – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi
LXXVI. törvénnyel együtt – a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
9–11. cikke,
b) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK
tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 8. cikk (3) és (4) bekezdése.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.