20/2018. (V. 31.) ORFK utasítása a bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb javak felkutatása, azonosítása és a

20/2018. (V. 31.) ORFK utasítása a bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb javak felkutatása, azonosítása és a vagyonbiztosítás érdekében teendő feladatokról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb javak felkutatása, azonosítása és a vagyonbiztosítás egységes, hatékony és szakszerű végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályozás hatálya és célja 1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nyomozó hatósági feladatok ellátására kijelölt szerveire terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. Az utasítás alkalmazásában: a) vagyonbiztosítás: a vagyonvisszaszerzés érdekében végrehajtott intézkedések összessége, amelyek biztosítják a vagyonkutatás eredményének büntetőeljárásban való felhasználhatóságát; b) vagyonelem: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 74–76. §-ában meghatározott vagyon; c) vagyont generáló bűncselekmény: minden olyan bűncselekmény – különösen az 1. mellékletben felsorolt bűncselekmények –, amelynek elkövetésével az elkövető vagy rá tekintettel más személy pénzben kifejezhető vagyoni előnyhöz jut, vagy kárt okoz. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 3. A vagyonbiztosítással és a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos általános feladatok 3. Az eljárást folytató szervnek a vagyont generáló bűncselekménnyel kapcsolatban indult nyomozás során –  a  vagyonvisszaszerzés, illetőleg az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatósága érdekében – kötelezően vizsgálni kell a bűncselekményből származó vagyon elvonásának lehetőségét. 4. A sértettet – az okozott kár megtérülése érdekében – minden esetben tájékoztatni kell a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítésének, továbbá a közvetítői eljárás feltételeinek fennállása esetén a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről, valamint a kapcsolódó büntetőeljárási szabályokról. A tájékoztatást, illetve a sértett arra vonatkozóan tett nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5. A vagyont generáló bűncselekménnyel összefüggésben indult előkészítő eljárás és nyomozás során intézkedni kell az  elkövető, illetve a bűncselekményből származó vagyonnal gazdagodó más természetes vagy jogi személyek, jogi  személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: jogi személy) vagyoni helyzetére és jövedelmére vonatkozó adatok beszerzésére. A vagyonelemek feltérképezését a bűncselekmény elkövetésének időpontjáig vagy a Btk. 74/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszak kezdetéig visszamenően kell elvégezni. 6. Ha gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követték el, a vagyoni kényszerintézkedések meghozatala céljából a vagyonkutatást ki kell terjeszteni a bűnszervezet fennállásának teljes időtartamára, illetőleg adott elkövetőre vonatkozóan arra az időszakra, amíg a bűnszervezet tagja volt. 7. A 6. pontban foglalt esetben a lehetséges elkövetőhöz és közvetlen környezetéhez köthető vagyontárgyakon kívül a  gyanúsítottak jövedelmi viszonyait, életmódját, költekezését, üzleti érdekeltségét, pénzügyi befektetéseit és megtakarításait is figyelembe kell venni. Az eljárást folytató szervnek fel kell térképeznie a gyanúsított kapcsolatrendszerét, bűnügyi előéletét is annak érdekében, hogy a vagyona elrejtésében, kezelésében esetlegesen közreműködő személy kiléte, együttműködésük módja, továbbá a leplezett vagyonelem megismerhető, és bűnös eredete, a leplezés ténye és eredete bizonyítható legyen. 8. A vagyonkutatás során az egyes felderített vagyonelemek vonatkozásában a megszerzésükkel, átruházásukkal kapcsolatos tárgyi és személyi bizonyítékok beszerzése is szükséges. 9. Az elkobzás vagy a vagyonelkobzás törvényi feltételeinek fennállásakor, valamint a polgári jogi igény kielégítése céljából soron kívül intézkedni kell a vagyoni kényszerintézkedések végrehajtására. 10. Amennyiben nyomozási terv készül, abban külön kell szerepeltetni a vagyonvisszaszerzés érdekében tervezett intézkedéseket, eljárási cselekményeket. A nyomozás végén összefoglaló jelentésben kell rögzíteni, hogy történt-e intézkedés vagyonbiztosításra, illetőleg egyértelműen utalni kell a vagyonkutatás hiányának okára. 4. A kármegtérüléssel és a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos speciális feladatok az előkészítő eljárás során 11. Amennyiben az előkészítő eljárás lefolytatására a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények alapján vagyont generáló bűncselekmény gyanúja fennállásának megállapítása érdekében kerül sor, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 341. §-ában foglalt leplezett eszközök, valamint a Be. 342. §-ában felsorolt adatkérési lehetőségek felhasználásával törekedni kell a tényállás lehető legteljesebb körű tisztázására. Ennek során biztosítani kell, hogy az elkövetési érték, illetve a bűncselekményből származó vagyon meghatározása, azonosítása, a  legális és illegális forrásból származó vagyonelemek elhatárolásához szükséges adatok beszerzése, továbbá a  nyomozás elrendelését követően szükségessé váló vagyoni kényszerintézkedések sikeres bevezethetőségéhez szükséges információk beszerzése ezen eljárás során már megvalósuljon. 12. A tényállás tisztázása – illetve az azzal együtt lefolytatott vagyonkutatás – során vizsgálni kell, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben bármely természetes személynek vagy jogi személynek polgári jogi igénye, továbbá elkobzás, vagyonelkobzás alá eső érték az eljárás alapjául szolgáló tényállás megvalósítása következtében keletkezhetett-e. Az  eljárás során azonosítani kell valamennyi, a bűncselekményből származó dolog megszerzésével, kezelésével, transzferálásával, tárolásával bármilyen módon összefüggésbe hozható természetes vagy jogi személyt. 5. Vagyonelvonásra irányuló eljárások a nyomozással párhuzamosan 13. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatal (a továbbiakban: KR NNI VVH) a nyomozással párhuzamosan a megkereső ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezései szerint – a Be. 354. §-ában foglaltakra figyelemmel – lefolytatja az eljárást, amelynek során a nyomozás érdekeire figyelemmel köteles eljárni. 14. A KR NNI VVH eljárása során a büntetőeljárás lefolytatása során keletkezett lényeges adatokat átveheti, azok külön beszerzése nem szükséges. 6. Vagyonelvonásra irányuló eljárás nyomozás nélkül 15. Vagyonelvonásra irányuló eljárásnak nyomozás nélkül a Be. 820. § (1) bekezdésében felsorolt esetben van helye. Az eljárást a KR NNI VVH folytatja le. 7. Vagyonelvonásra irányuló eljárás a bíróság jogerős ügydöntő határozatát követően 16. A Be. 819. § (2) bekezdése alapján lefolytatandó vagyonelvonásra irányuló eljárást a KR NNI VVH folytatja le. 8. Vagyonelvonásra irányuló eljárás külföldi vagyon felkutatása esetén 17. Amennyiben a vagyonkutatás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a bűncselekményből származó vagyon külföldön lelhető fel, a vagyonkutatást végző nyomozó hatóság írásban megkeresi a KR NNI VVH-t, amely – mint az Európai Unió Tanácsának 2007/845/IB. Határozatában (a továbbiakban: EU Tanácsi Határozat) meghatározott feladatok ellátását végző hazai vagyon-visszaszerzési hivatal – közvetlenül kapcsolatot tart az Európai Unió más országainak vagyon-visszaszerzési hivatalaival. 9. A vagyon-visszaszerzési referens 18. A Rendőrség valamennyi területi nyomozó hatóságánál vagyon-visszaszerzési referenst kell kijelölni. 19. A vagyon-visszaszerzési referens közvetlen kapcsolatot tart a KR NNI VVH-val, továbbá a helyi nyomozó hatóságok munkatársaival, tevékenységüket segíti, koordinálja. 20. A vagyon-visszaszerzési referens rendszeresen figyelemmel kíséri a KR NNI VVH által az EU Tanácsi Határozatban foglalt feladatokkal és kötelezettségekkel, valamint a KR NNI VVH tevékenységével kapcsolatban létrehozott rendőrségi intranetes honlapon található fontos információk és lehetőségek változását. A honlap címe: htt p://int ra.po lice.h u/nniv vh. 10. A vagyonbiztosítási jelentéssel kapcsolatos feladatok 21. A vagyont generáló bűncselekmény gyanúja miatt folytatott nyomozásban a nyomozás bármilyen jellegű lezárását megelőzően a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) elhelyezett adatlapot szükséges kitölteni. 22. A Robotzsaru rendszerben elhelyezett adatlap kitöltésén túl a területi nyomozó hatóságoknak – a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal – minden olyan ügyben külön szöveges jelentést kell készíteni, amelyben a vagyonvisszaszerzés tekintetében releváns új tendencia, vagyonrejtési technika vagy a gyakorlattól eltérő jelenség került látókörbe. A jelentést a KR NNI VVH részére kell megküldeni. 23. A KR NNI VVH a területi nyomozó hatóságok által folyamatosan töltött adatlapok, illetve a 22. pont alapján keletkezett kiegészítő szöveges jelentések alapján minden év január 31. napjáig elkészíti a Rendőrség nyomozó hatóságainak vagyon-visszaszerzési tevékenységéről szóló – az aktuális gyakorlatot elemző, az észlelt problémákat és a megoldási javaslatokat tartalmazó – értékelő jelentést, amelyet az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztályára terjeszt fel. 24. Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály – indokolt esetben – a felterjesztett jelentés és az aktuális statisztikai adatok alapján, célellenőrzés keretében felülvizsgálja a vagyonvisszaszerzés érdekében végzett intézkedéseket. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba. 26. Hatályát veszti a bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb javak felkutatása, azonosítása és a kármegtérülés biztosítása érdekében teendő rendőri feladatokról szóló 45/2010. (OT 25.) ORFK utasítás. Papp Károly r. altábornagy s. k., országos rendőrfőkapitány