← Magyarország

6/2004. (III. 2.) OGY határozata országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról ,,Az Orbán-kormány (az 1998—2002-es kormányzati ciklus) alatt a Millen

Röviden

Ez a határozat egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról szól, amelynek célja az Orbán-kormány (1998-2002) idején történt, a közélet tisztaságát sértő cselekmények és esetleges vagyongyarapodások kivizsgálása. A bizottság feladata a politikai, erkölcsi és jogi felelősség megállapítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

6/

  1. (III. 2.) OGY határozata országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról ,,Az Orbán-kormány (az 1998—2002-es kormányzati ciklus) alatt a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Miniszterelnöki Hivatal és annak Országimázs Központja, valamint az Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Sportfolió Kht. működésével és gazdálkodásával, továbbá vezetőik, vezető tisztségviselőik és tisztviselőik döntéseivel, intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő — a politikai, erkölcsi és jogi felelősség kérdését is felvető — közéleti tisztaságot sértő cselekmények, ezzel összefüggő esetleges vagyongyarapodások, valamint mindezzel összefüggésben az Orbán-kormány kormányzati és kormánypárti politikusai, vezetői — különösen Orbán Viktor, Stumpf István és Deutsch Tamás — érintettségének és esetleges felelősségének kivizsgálására’’. Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljes körűen feltárja az Orbán-kormány alatt történt egyes nagy közfelháborodást kiváltó, jelentős közpénzeket érintő, közérdekű ügyek körülményeit, az alábbi határozatot hozta: A határozatot az Országgyűlés a
  2. március 1-jei ülésnapján fogadta el. A határozatot az Országgyűlés a
  3. március 1-jei ülésnapján fogadta el. I. Az Országgyűlés a Házszabály
  4. §-ának

(1)bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre az Orbánkormány (az 1998—2002-es kormányzati ciklus) alatt a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Miniszterelnöki Hivatal és annak Országimázs Központja, valamint az Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Sportolió Kht., működésével és gazdálkodásával, továbbá vezetőik, vezető tisztségviselőik és tisztviselőik döntéseivel, intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő — a politikai, erkölcsi és jogi felelősség kérdését is felvető — közéleti tisztaságot sértő cselekmények, ezzel összefüggő esetleges vagyongyarapodások, valamint mindezzel összefüggésben az Orbán-kormány kormányzati és kormánypárti politikusai, vezetői — különösen Orbán Viktor, Stumpf István és Deutsch Tamás — felelősségének kivizsgálására. II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az alábbi kérdések megvizsgálása. A) A Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft., valamint ezzel összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatal tevékenységével kapcsolatban:
  1. Milyen a közélet tisztaságát sértő cselekmények merültek fel az 1998—2002-es kormányzati ciklusban a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft., valamint ezzel összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), és vezető tisztviselői és tisztségviselői — különös tekintettel dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter — illetve más kormányzati, kormánypárti politikusok tevékenysége során?
  2. Milyen döntés-előkészítés előzte meg, és mely személyek részéről a minisztérium döntéseit, határozatait?
  3. Milyen kormányzati döntések születtek, és hogyan, milyen eljárás során a kérdéses üggyel kapcsolatban?
  4. Kik vettek részt a döntések meghozatalában?
  5. Milyen vagyongyarapodás következett be a döntéshozatalban érintettek körében?
  6. Mi lett a minisztérium, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság által kifizetett pénzösszegek későbbi sorsa?
  7. Milyen esetleges — jogi, politikai, erkölcsi — felelősség állapítható meg dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, más a kormányzati, kormánypárti politikusok, illetve dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök tevékenysége kapcsán? B) A Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja, illetve az azzal kapcsolatban álló cégek — különös tekintettel a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. — tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatban:
  8. Milyen a közélet tisztaságát sértő cselekmények merültek fel az 1998—2002-es kormányzati ciklusban Minisz terelnöki Hivatal Országimázs Központja, illetve az azzal kapcsolatban álló cégek — különös tekintettel a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. — tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatban, és vezető tisztviselői és tisztségviselői — különös tekintettel, Tóth István Zoltán az Országimázs Központ akkori vezetője, dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető akkori miniszter és dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök — illetve más a kormányzati, kormánypárti politikusok tevékenysége során?
  9. Milyen személyi és gazdasági kapcsolat állt fenn a minisztérium, az érintett és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági társaságok, valamint mindezek vezetői, illetve tulajdonosai között?
  10. Milyen döntés-előkészítés előzte meg, és mely személyek részéről a minisztérium döntéseit, határozatait?
  11. Milyen döntések születtek, és mely személyek részéről?
  12. Milyen vagyongyarapodás következett be a döntéshozatalban érintettek körében?
  13. Mi lett a minisztérium, illetve annak szervezeti egysége által — közvetve vagy közvetlenül — kifizetett pénzösszegek későbbi sorsa?
  14. Milyen esetleges — jogi, politikai, erkölcsi — felelősség állapítható meg, dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, más a kormányzati, kormánypárti politikusok, illetve dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök tevékenysége kapcsán? C) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. Orbán-kormány alatt folytatott tevékenysége, működése és gazdálkodása kapcsán:
  15. Milyen a közélet tisztaságát sértő, esetleg az állami vagyont hátrányosan érintő eredményező döntésekre került sor a Magyar Fejlesztési Bank Rt. működése során, különös tekintettel az állítólagosan a MOL Rt. részvényeinek felvásárlását szolgáló kötvénykibocsátásra, valamint az Újpest FC felvásárlására?
  16. Hogyan ítélhető meg egy informális kormánydöntés, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2001 júniusában hozott alapítói döntése, melyben a MOL Rt. részvényeinek felvásárlására utasította a bankot?
  17. Milyen döntések, előterjesztések, hatásvizsgálatok, intézkedések, illetve mulasztások előzték meg, illetve tették lehetővé a vizsgált események megtörténtét?
  18. Milyen döntések születtek, és mely személyek részéről?
  19. Milyen vagyongyarapodás következett be a döntéshozatalban érintettek körében?
  20. Mely gazdasági és állami vezetők, tiszt- és tisztségviselők, illetve kormányzati vagy kormánypárti politikusok felelőssége vethető fel az esetleges visszásságok, szabálytalanságok, jogszabálysértések kapcsán?
  21. Milyen esetleges felelősség terheli a fentiek kapcsán az Orbán-kormányt, vezetőjét és tagjait, különös tekintettel dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök esetleges felelősségére?
  22. Mi lett az ügyben — közvetve vagy közvetlenül — szereplő pénzösszegek későbbi sorsa? D) Az Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Sportfolió Kht. és a velük közvetlen és közvetett kapcsolatban lévő személyek és gazdasági társaságok működése és gazdálkodása az Orbán-kormány alatt.
  23. Milyen a közélet tisztaságát sértő cselekményekre került sor az Ifjúsági- és Sportminisztérium, illetve a Sportfolió Kht. működésével és gazdálkodásával kapcsolatban — különös tekintettel az úgynevezett Stadionbeléptetőrendszer ügyére?
  24. Mi lett a sorsa a beszerzett és fel nem szerelt eszközöknek, berendezéseknek?
  25. Milyen pénzügyi teljesítésekre került sor a beruházás kapcsán? Mi lett a — közvetve, vagy közvetlenül — kifizetett pénzösszegek későbbi sorsa?
  26. Mekkora az esetleges kár, és ez milyen szervezeti szinten valósult meg?
  27. Milyen döntések, előterjesztések, hatásvizsgálatok, intézkedések, illetve mulasztások előzték meg, illetve tették lehetővé a vizsgált események megtörténtét?
  28. Milyen minisztériumi, illetve kormányzati mechanizmus során születtek meg a beruházásokat megalapozó, illetve kísérő döntések?
  29. Milyen döntések születtek, és mely személyek részéről?
  30. Mely gazdasági és állami vezetők tiszt- és tisztségviselők, illetve kormányzati vagy kormánypárti politikusok felelőssége vethető fel az esetleges visszásságok, szabálytalanságok, jogszabálysértések kapcsán?
  31. Milyen vagyongyarapodás következett be a döntéshozatalban érintettek körében?
  32. Milyen felelősség terheli a fentiek kapcsán az Orbán-kormányt, elnökét és tagjait — különös tekintettel dr. Deutsch Tamás akkori miniszterre és dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök esetleges — akár jogi, politikai, erkölcsi — felelősségére? III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell: a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bi zonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: MSZP 3 Fidesz—MPSZ 3 SZDSZ 1 MDF 1 VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I. valamint II. pont alpontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság munkája során feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni. A bizottság jogosult a vizsgálat tárgyát képező ügyekben esetleg folytatott rendőrségi vagy ügyészségi nyomozások nyilvános adatait megismerni. VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének feltételeit és költségeit az Országgyűlés biztosítja saját költségvetéséből. X. A bizottság megbízatása a megalakulásától számított hat hónapig tart. Mandur László s. k., az Országgyűlés alelnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.