78/2006. (XII. 20.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály törvényellenességének és alkotmányellenességének utóla

78/2006. (XII. 20.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Érd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Érd Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 37/2003. (XII. 2.) ÖK számú rendelete 18. § (1) bekezdése első mondatának „nettó” szövegrésze alkotmányellenes, ezért e rendelkezést megsemmisíti. A 18. § (1) bekezdésének első mondata a megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban: „20 millió forintot meghaladó vagyontárgy elidegenítése esetén versenytárgyalás tartása kötelező.” Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Öt indítványozó közös indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérték Érd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Érd Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 37/2003. (XII. 2.) ÖK számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 18. § (1) bekezdése megsemmisítését. Az Ör. – indítvány benyújtásakor hatályos – 18. § (1) bekezdése alapján bruttó 300 millió forint forgalmi értékű vagyontárgy esetében pályázat kiírása kötelező, ezen értékhatár alatt pedig a pályázat kiírásától el lehet tekinteni. Az indítványozók álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezése ellentétes a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Kgtv1.) 7. § (1) bekezdésével, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot meghaladja. Ezért az indítványozók kérték, hogy az Alkotmánybíróság az Ör. indítványával támadott rendelkezését mint törvénysértő előírásokat tartalmazót semmisítse meg. Az alkotmánybírósági eljárás alatt az Országgyűlés megalkotta a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvényt (a továbbiakban: Kgtv2.), amely a 7. §-ában a Kgtv1. – indítványozók által – hivatkozott rendelkezésében foglaltakkal tartalmilag azonos szabályozást tartalmaz. Érd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 46/2005. (XII. 14.) ÖK számú rendeletével módosította az Ör. 18. § (1) bekezdését és az új – hatályos – szabályozás alapján nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy elidegenítése esetén kötelező versenytárgyalás tartása. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot – állandó gyakorlata szerint – az elbíráláskor hatályos rendelkezések tekintetében folytatta le. II. Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. Az Áht. indítvánnyal érintett rendelkezése: „108. § (1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsoló dó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés: a) az értékesítési célt szolgáló dolgokra, b) a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, c) a kincstári vagyon bérbeadásra, használatba adásra, KVI általi vagyonkezelésbe adására, amennyiben az az államháztartás alrendszereihez tartozó szerv számára vagy bármely személy számára közérdekből történik, d) kincstári vagyon cseréjére, e) a kincstári vagyon 109/D. § (6) bekezdésében meg jelölt értékesítésére, f) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására, g) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egységre.” 3. A Kgtv1. indítvánnyal érintett rendelkezése: „7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok te kintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.” 4. A Kgtv2. indítvánnyal érintett rendelkezése: „7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok te kintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forin tot – kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50,0 millió forintot – meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.” 5. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése: „18. § (1) Nettó 20 millió forintot meghaladó vagyon tárgy elidegenítése esetén versenytárgyalás tartása kötelező. A versenytárgyalás formájáról és feltételeiről a rendelet mellékletében meghatározott keretek között, annak kiírásakor kell dönteni.” III. Az indítvány megalapozott. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely azonban nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az Áht. 108. § (1) bekezdése alapján az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat a rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat a határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A Kgtv2. 7. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot – kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50,0 millió forintot – meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat. Az önkormányzatok az önkormányzati vagyon kezeléséről, hasznosításáról és értékesítéséről, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló (ún. vagyonrendeletben) vagy a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben szabályozzák e törvényi rendelkezés alapján az önkormányzati vagyon értékesítésének, elidegenítésének a vagyontárgy forgalmi értékével kapcsolatos szabályait. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát alapján azonban 20 millió forint forgalmi értéknél nagyobb értékhatárt nem állapíthatnak meg, az önkormányzati rendeleti szabályozás akkor szükséges, amennyiben a törvényben meghatározott forgalmi értéknél kisebb forgalmi érték esetében is kötelezővé kívánja tenni az önkormányzat a versenytárgyalást. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem sérti a jogforrások hierarchikus viszonyából származó követelményt, ha az önkormányzat a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit illetékességi területére kiterjedő hatállyal, a helyi közügyeket szabályozó rendeletébe átveszi. „[A]mennyiben önkormányzati rendelet a szabályozásába jogszabályban foglalt taxációt vesz át, abban az esetben annak a jogbiztonság érdekében teljes körűnek kell lennie.” [9/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 228, 231.] Az Ör. 18. § (1) bekezdése első mondatának szabályozása szerint nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy elidegenítése esetén kötelező versenytárgyalás tartása. Ez a szabályozás az Áht. 108. § (1) bekezdésének alkalmazása során a Kgtv2. 7. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárral ellentétben lehetővé teszi, hogy 20 millió forintot meghaladó önkormányzati tulajdonú vagyontárgy is elidegeníthető legyen. Érd Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Kgtv2.-ben meghatározott forgalmi érték oly módon történő értelmezésével, hogy az Ör.-ben a törvényi forgalmi értéket (,,az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot”) nettó forgalmi értékben (,,nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy”) határozta meg, jogalkotási felhatalmazásának kereteit túllépte, mivel jogalkotási felhatalmazása csak arra van a Kgtv2. 7. § (1) bekezdése alapján, hogy az érintett vagyontárgy forgalmi értékét 20 millió forintnál kisebb összegben határozza meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 18. § (1) bekezdése első mondatának „nettó” szövegrésze ellentétes a Kgtv2. 7. § (1) bekezdésében foglaltakkal és így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezést megsemmisítette. A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró