179/2011. (XII. 29.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányul

179/2011. (XII. 29.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a bizottsági alap felhasználásáról szóló 16/2007. (03. 05.) Kgy. rendelete 12. § (1) bekezdésének „valamint az alpolgármestereket”, illetve „alpolgármesteri”, továbbá (3) bekezdésének „az alpolgármester az alpolgármesteri alapot” szövegrésze, valamint (4) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a bizottsági alap felhasználásáról szóló 16/2007. (03. 05.) Kgy. rendeletének 12. § (1) és (3) bekezdése az alábbi szövegezéssel marad hatályban: „(1) A polgármestert a megválasztásukat követő év első napjától, évente – beleértve a polgármesteri tisztség lejártának évét is – a költségvetési rendeletben meghatározott összegű alap illeti meg.” „(3) A polgármester a polgármesteri alapot a tárgyévi költségvetési évben köteles felhasználni. Amennyiben teljes egészében nem használja fel, a következő évben csak a Közgyűlés jóváhagyásával lehet a fennmaradó összeget felhasználni.” Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) – miután törvényességi észrevételének a képviselő-testület nem adott helyt – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a bizottsági alap felhasználásáról szóló 16/2007. (03. 05.) Kgy. rendelete (a továbbiakban: Kgyr.) 12. § (1) bekezdésének „valamint az alpolgármestereket”, illetve „alpolgármesteri”, továbbá (3) bekezdésének „az alpolgármester az alpolgármesteri alapot” szövegrésze, valamint (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. A Kgyr. támadott rendelkezései értelmében az alpolgármestereket a költségvetési rendeletben meghatározott összegű alap illeti meg. A hivatalvezető szerint a támadott szabályozás sérti az Ötv. 9. § (3) bekezdését. Ez ugyanis taxatíve felsorolja azokat az önkormányzati szerveket, amelyekre a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja, de a felsorolás az alpolgármestert nem tartalmazza. Mivel az Ötv. 9. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé az alpolgármesterre történő hatáskör-átruházást, így a Kgyr.-nek azok a rendelkezései, amelyek költségvetési alap felhasználására hatalmazzák fel az alpolgármestereket, magasabb szintű jogszabállyal ellentétesek, s ezért alkotmányellenesek. II. 1. Az Alkotmány érintett rendelkezései: „44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (…) (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.” „44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja.” 2. Az Ötv. érintett rendelkezései: „9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” „16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” „19. § (2) A települési képviselő: (…) d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; (…)” „34. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. (…) (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.” 3. A Kgyr. érintett rendelkezései: „12. § (1) A polgármestert, valamint az alpolgármestereket a megválasztásukat követő év első napjától, évente – beleértve a polgármesteri, alpolgármesteri tisztség lejártának évét is – a költségvetési rendeletben meghatározott összegű alap illeti meg. (2) A polgármesteri alap felhasználására a bizottsági alap rendelkezései az irányadóak beleértve azt, hogy a polgármesteri alap is a bizottságok tekintetében meghatározott feladatokra fordíthatók. (3) A polgármester a polgármesteri alapot, az alpolgármester az alpolgármesteri alapot a tárgyévi költségvetési évben köteles felhasználni. Amennyiben teljes egészében nem használja fel, a következő évben csak a Közgyűlés jóváhagyásával lehet a fennmaradó összeget felhasználni. (4) Az alpolgármesteri alap elsősorban a krízis helyzetbe került szociálisan rászorultak részére nyújtandó támogatásra fordítható, azzal, hogy a felhasználásával kapcsolatos egyéb kérdésekben a bizottsági alapra vonatkozó rendelkezések az irányadók.” III. Az indítvány megalapozott. 1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány 44/A. §-a, valamint az Ötv. 16. §-a határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a helyi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkot. 2. Az Alkotmánybíróság 23/2001. (VI. 29.) AB határozatában az Ötv. 9. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapította, hogy „az alpolgármester a képviselő-testületnek nem szerve, ezért a képviselő-testület hatáskört az alpolgármesterre nem is ruházhat át.” (ABH 2001, 629, 632.) Fenti határozatában az Alkotmánybíróság hivatkozott az Ötv. 34. § (1) bekezdésére, amelynek értelmében a képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Ezt figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jogállását tekintve a képviselő-testület saját tagjai közül választott alpolgármester önkormányzati képviselő, aki az Ötv. 34. § (3) bekezdése alapján a polgármester irányításával látja el feladatait. [23/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 629, 633.] Az Ötv. 34. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/B. § (1) bekezdésének 2010. július 6-i módosítása nyomán kiegészült azzal a szabállyal, ami immáron lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület alpolgármesternek olyan személyt is megválasszon, aki nem tagja a képviselőtestületnek. Esetükben a képviselő-testületi hatáskör-átruházás tilalma – az előzőekben kifejtettekből következően – fokozottabban érvényesül, hiszen az ilyen személyek alpolgármesterként még a képviselő-testület tagjának sem minősülnek. 3. Az Ötv. 9. § (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az önkormányzati szerveket, amelyekre a képviselő-testület a hatásköreit átruházhatja. Az Ötv. 9. § (3) bekezdése, amint arra idézett határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott, nem teszi lehetővé az alpolgármesterre történő hatáskör-átruházást. A Kgyr. 12. § (1) és (3) bekezdésének támadott szövegrésze, valamint (4) bekezdése értelmében az alpolgármestereket a költségvetési rendeletben meghatározott összegű alap illeti meg, s a Kgyr. az alap felhasználására hatalmazza fel őket. A közgyűlés tehát a Kgyr.-ben az önkormányzati költségvetés egy része, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű költségvetési alap felett rendelkezést biztosít az alpolgármestereknek, s kötelezi őket arra, hogy azt a Kgyr.-ben meghatározott keretek között, de lényegében saját hatáskörben használják fel. Ezt figyelembe véve megállapítható, hogy a Kgyr. alpolgármesteri alapról szóló rendelkezései ellentétesek az Ötv. 9. § (3) bekezdésével, amely nem teszi lehetővé az alpolgármesterre történő hatáskör-átruházást. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Kgyr. 12. § (1) bekezdésének „valamint az alpolgármestereket”, illetve „alpolgármesteri”, továbbá (3) bekezdésének „az alpolgármester az alpolgármesteri alapot” szövegrésze, valamint (4) bekezdése az Ötv. 9. § (3) bekezdésével mint magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ezáltal sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az alkotmányellenes rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A Kgyr. megsemmisített rendelkezései az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 42. § (1) bekezdése alapján e határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének másnapján vesztik hatályukat. A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Budapest, 2011. december 28. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró