24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról.

24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ez a rendelet – a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején kiadható jogszabály kivételével – a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg. (2) Az e rendeletben foglaltakat a Kormány normatív határozata tekintetében is alkalmazni kell. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. előzetes hatásvizsgálati összefoglaló: az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, a tételes hatásvizsgálati lapok összefoglaló adatait és a várható hatásokat röviden és áttekinthetően megjelenítő összefoglaló főlap; 2. hatásvizsgálat: olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek a szabályozás feltételezett hatásaihoz igazodó részletességben és releváns időtávon történő megvizsgálását, majd az eredmények megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését; 3. hatásvizsgálati lap: az előzetes hatásvizsgálati összefoglaló és a tételes hatásvizsgálati lapok; 4. önálló intézkedés: a szakpolitikai célok elérése érdekében meghatározott – a szabályozásban foglalt – különválasztható, egymástól független folyamatok, tevékenységek; 5. szabályozás: az 1. § szerinti jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglalt intézkedések; 6. szabályozás előkészítője: a szabályozás előkészítéséért felelős, feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter; 7. tételes hatásvizsgálati lap: az előzetes hatásvizsgálat során felmért hatások részletes adatait megjelenítő tematikus adatlap. (2) Az 1. mellékletben foglalt hatásvizsgálati lap előterjesztésre vonatkozó szabályait a miniszteri rendelet tervezetére is alkalmazni kell. 2. Az előzetes hatásvizsgálat 3. § Az előzetes hatásvizsgálat során a) a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatokat, az adott szabályozás függvényében a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni; b) a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni; c) a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell, majd ilyen formában kell elemezni; d) egy előzetes hatásvizsgálaton belül egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni; e) a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni; f) több döntési változat esetén valamennyi változat esetében fel kell mérni a várható előnyöket és hátrányokat. 4. § (1) Az előzetes hatásvizsgálat részleteinek megtervezése érdekében a szabályozási igény felmerülését követően – a szabályozás megalkotására vonatkozó kormányzati szándék esetén – a szabályozás előkészítője megvizsgálja a szabályozás célját és felméri a szabályozás várható tartalmi elemeit. (2) A szabályozás előkészítője kiválasztja azokat a jelentős következményekkel járó, érdemi szabályozási elemeket, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed az előzetes hatásvizsgálat és kiválasztja a vizsgálandó hatásokat. (3) A szabályozás előkészítője értékeli a szabályozás elmaradásának várható következményeit, a szabályozás elmaradása esetén jelentkező költségvetési hatásokat. (4) Az előzetes hatásvizsgálat során valamennyi releváns időtáv figyelembevételével a hatásvizsgálati lapon rögzíteni kell a szabályozás közvetett és közvetlen a) az érintett csoportokra gyakorolt társadalmi, gazdasági, versenyképességi és foglalkoztatási, b) költségvetési, c) a piaci, közigazgatási, lakossági és egyéb nem piaci szereplőket érintő adminisztratív terhekre gyakorolt és igazgatási, d) környezeti és természeti, e) egészség-, valamint f) egyéb, kifejezetten az adott szabályozás szempontjából releváns hatásait. 5. § (1) Az előzetes hatásvizsgálat adatait és az előzetes hatásvizsgálat során feltárt eredményeket az 1. mellékletben meghatározott hatásvizsgálati lapon szükséges rögzíteni. (2) Amennyiben a szabályozás több olyan önálló intézkedést tartalmaz, amelynek jelentős, önálló hatásvizsgálattal értelmezhető hatása van és a hatások egy hatásvizsgálati lapon történő rögzítése nem indokolt, több hatásvizsgálati lap kitöltése szükséges. (3) Ha a szabályozás sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, a tételes hatásvizsgálati lap, különösen indokolt esetben a hatásvizsgálati lap kitöltése alól a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, a szabályozás előkészítőjének – amennyiben az adott szabályozás előzetes egyeztetésére sor kerül, az előzetes egyeztetés keretében megküldött – írásbeli kérelme alapján felmentést adhat. (4) Ha a rendelet törvény végrehajtását szolgálja és a rendelet a törvénnyel egyidejűleg kerül egyeztetésre és a rendeletnek önálló, hatásvizsgálattal értelmezhető hatása nincsen, akkor a rendelet hatásvizsgálati lapján elegendő a törvény hatásvizsgálati lapjára történő utalás megjelenítése. (5) Ha a szabályozás kizárólag technikai módosításokat tartalmaz és nincs önálló, hatásvizsgálattal értelmezhető hatása, a tételes hatásvizsgálati lapok kitöltése nem szükséges. (6) A hatásvizsgálati lap mellékleteként szükség szerint csatolandóak a) a hatásvizsgálat eredményeit alátámasztó részletes számítások, b) a módszertan rövid leírása, c) egyéb kiegészítő információk. 3. Az utólagos hatásvizsgálat 6. § (1) Az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó 3. § a)-e) pontjában és 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az utólagos hatásvizsgálatra is megfelelően alkalmazni kell. (2) Az utólagos hatásvizsgálatot a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a hatásvizsgálati lapon rögzítettek szerinti időpontban és módszertan alapján kell lefolytatni, melynek eredményéről a szabályozás előkészítője tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert. (3) Az utólagos hatásvizsgálat akkor végezhető el a hatásvizsgálati lapon rögzítettektől eltérően, ha a) a hatásvizsgálatot a hatásvizsgálati lapon meghatározott helyett más végzi el; b) a hatásvizsgálati lapon meghatározottnál korábban vagy későbbi időpontban kerül sor a hatásvizsgálat lefolytatására, vagy c) a hatásvizsgálatnak a hatásvizsgálati lapon meghatározott módszertan alapján történő elvégzésére nincs lehetőség. (4) Amennyiben a szabályozás előkészítője az utólagos hatásvizsgálatot a (3) bekezdésben foglaltak alapján a hatásvizsgálati lapon rögzítettektől eltérően végzi el, az eltérés részletes szakmai indokairól a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert írásban tájékoztatja. 4. A hatásvizsgálat szervezése 7. § (1) A hatásvizsgálati lap kitöltéséért a szabályozás előkészítője a felelős. (2) A kitöltött hatásvizsgálati lap a kormány-előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetének mellékletét képezi az egyeztetési folyamat kezdetétől. (3) Amennyiben az egyeztetési folyamat során a szabályozás tartalmának módosítására kerül sor, a várható hatások felmérése és a hatásvizsgálat új eredményeinek hatásvizsgálati lapon történő rögzítése ismételten szükséges. 8. § (1) A szabályozás előkészítője a) gondoskodik az általa vezetett szerven belül a hatásvizsgálati kapcsolattartásáért felelős szervezeti egység, személy kijelöléséről és a hatásvizsgálat szervezéséről; b) írásban tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert a hatásvizsgálati kapcsolattartó személyéről; c) elkészíti és megküldi a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter részére minden év február 15-éig az általa vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységéről szóló írásbeli beszámolót (a továbbiakban: hatásvizsgálati beszámoló). (2) A szabályozás előkészítője által kijelölt hatásvizsgálati kapcsolattartók a) a szabályozás előkészítője által vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységével kapcsolatos szakmai kérdések, b) a hatásvizsgálati lap kitöltésével összefüggő gyakorlati kérdések és c) a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésével kapcsolatos javaslatok megvitatásának érdekében eseti jelleggel értekezletet tartanak, melynek összehívását a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt minisztériumi hatásvizsgálati kapcsolattartó kezdeményezi. (3) A hatásvizsgálati beszámoló tartalmazza a) az elvégzett előzetes és utólagos hatásvizsgálatok számát; b) a hatásvizsgálatok elkészítésére vonatkozó átlagos időtartamot; c) a 6. § (3) bekezdésében meghatározott eltérés, valamint az utólagos hatásvizsgálatok elvégzése elmaradásának okait; d) a hatásvizsgálatok elkészítésére, felhasználására, hasznosulására vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat és e) a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. (4) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter – a hatásvizsgálati beszámolók figyelembevételével – minden év március 31-ig tájékoztatja a Kormányt a hatásvizsgálati tevékenységgel összefüggő gyakorlati tapasztalatokról. (5) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a Kormány számára a hatásvizsgálatok során feltárt eredményekről eseti jelleggel jelentést készít. 5. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 10. § Az 1. mellékletben foglalt hatásvizsgálati lap kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2011. szeptember 30-át követően előkészített előterjesztésekre és miniszteri rendelettervezetekre kell alkalmazni. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter