24/
- (VIII. 9.) KIM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról. A jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
(3)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. §
(1)Ez a rendelet – a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején kiadható jogszabály kivételével – a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg.
(2)Az e rendeletben foglaltakat a Kormány normatív határozata tekintetében is alkalmazni kell. 2. §
(1)E rendelet alkalmazásában
- előzetes hatásvizsgálati összefoglaló: az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, a tételes hatásvizsgálati lapok összefoglaló adatait és a várható hatásokat röviden és áttekinthetően megjelenítő összefoglaló főlap;
- hatásvizsgálat: olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek a szabályozás feltételezett hatásaihoz igazodó részletességben és releváns időtávon történő megvizsgálását, majd az eredmények megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését;
- hatásvizsgálati lap: az előzetes hatásvizsgálati összefoglaló és a tételes hatásvizsgálati lapok;
- önálló intézkedés: a szakpolitikai célok elérése érdekében meghatározott – a szabályozásban foglalt – különválasztható, egymástól független folyamatok, tevékenységek;
- szabályozás: az
- § szerinti jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglalt intézkedések;
- szabályozás előkészítője: a szabályozás előkészítéséért felelős, feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter;
- tételes hatásvizsgálati lap: az előzetes hatásvizsgálat során felmért hatások részletes adatait megjelenítő tematikus adatlap.
(2)Az 1. mellékletben foglalt hatásvizsgálati lap előterjesztésre vonatkozó szabályait a miniszteri rendelet tervezetére is alkalmazni kell. 2. Az előzetes hatásvizsgálat 3. § Az előzetes hatásvizsgálat során
- a)a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatokat, az adott szabályozás függvényében a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni;
- b)a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni;
- c)a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell, majd ilyen formában kell elemezni;
- d)egy előzetes hatásvizsgálaton belül egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni;
- e)a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni;
- f)több döntési változat esetén valamennyi változat esetében fel kell mérni a várható előnyöket és hátrányokat. 4. §
(1)Az előzetes hatásvizsgálat részleteinek megtervezése érdekében a szabályozási igény felmerülését követően – a szabályozás megalkotására vonatkozó kormányzati szándék esetén – a szabályozás előkészítője megvizsgálja a szabályozás célját és felméri a szabályozás várható tartalmi elemeit.
(2)A szabályozás előkészítője kiválasztja azokat a jelentős következményekkel járó, érdemi szabályozási elemeket, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed az előzetes hatásvizsgálat és kiválasztja a vizsgálandó hatásokat.
(3)A szabályozás előkészítője értékeli a szabályozás elmaradásának várható következményeit, a szabályozás elmaradása esetén jelentkező költségvetési hatásokat.
(4)Az előzetes hatásvizsgálat során valamennyi releváns időtáv figyelembevételével a hatásvizsgálati lapon rögzíteni kell a szabályozás közvetett és közvetlen
- a)az érintett csoportokra gyakorolt társadalmi, gazdasági, versenyképességi és foglalkoztatási,
- b)költségvetési,
- c)a piaci, közigazgatási, lakossági és egyéb nem piaci szereplőket érintő adminisztratív terhekre gyakorolt és igazgatási,
- d)környezeti és természeti,
- e)egészség-, valamint
- f)egyéb, kifejezetten az adott szabályozás szempontjából releváns hatásait. 5. §
(1)Az előzetes hatásvizsgálat adatait és az előzetes hatásvizsgálat során feltárt eredményeket az 1. mellékletben meghatározott hatásvizsgálati lapon szükséges rögzíteni.
(2)Amennyiben a szabályozás több olyan önálló intézkedést tartalmaz, amelynek jelentős, önálló hatásvizsgálattal értelmezhető hatása van és a hatások egy hatásvizsgálati lapon történő rögzítése nem indokolt, több hatásvizsgálati lap kitöltése szükséges.
(3)Ha a szabályozás sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, a tételes hatásvizsgálati lap, különösen indokolt esetben a hatásvizsgálati lap kitöltése alól a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, a szabályozás előkészítőjének – amennyiben az adott szabályozás előzetes egyeztetésére sor kerül, az előzetes egyeztetés keretében megküldött – írásbeli kérelme alapján felmentést adhat.
(4)Ha a rendelet törvény végrehajtását szolgálja és a rendelet a törvénnyel egyidejűleg kerül egyeztetésre és a rendeletnek önálló, hatásvizsgálattal értelmezhető hatása nincsen, akkor a rendelet hatásvizsgálati lapján elegendő a törvény hatásvizsgálati lapjára történő utalás megjelenítése.
(5)Ha a szabályozás kizárólag technikai módosításokat tartalmaz és nincs önálló, hatásvizsgálattal értelmezhető hatása, a tételes hatásvizsgálati lapok kitöltése nem szükséges.
(6)A hatásvizsgálati lap mellékleteként szükség szerint csatolandóak
- a)a hatásvizsgálat eredményeit alátámasztó részletes számítások,
- b)a módszertan rövid leírása,
- c)egyéb kiegészítő információk. 3. Az utólagos hatásvizsgálat 6. §
(1)Az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó
- § a)-e) pontjában és
- §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezéseket az utólagos hatásvizsgálatra is megfelelően alkalmazni kell.
(2)Az utólagos hatásvizsgálatot a
(3)bekezdésben foglaltak kivételével a hatásvizsgálati lapon rögzítettek szerinti időpontban és módszertan alapján kell lefolytatni, melynek eredményéről a szabályozás előkészítője tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert.
(3)Az utólagos hatásvizsgálat akkor végezhető el a hatásvizsgálati lapon rögzítettektől eltérően, ha
- a)a hatásvizsgálatot a hatásvizsgálati lapon meghatározott helyett más végzi el;
- b)a hatásvizsgálati lapon meghatározottnál korábban vagy későbbi időpontban kerül sor a hatásvizsgálat lefolytatására, vagy
- c)a hatásvizsgálatnak a hatásvizsgálati lapon meghatározott módszertan alapján történő elvégzésére nincs lehetőség.
(4)Amennyiben a szabályozás előkészítője az utólagos hatásvizsgálatot a
(3)bekezdésben foglaltak alapján a hatásvizsgálati lapon rögzítettektől eltérően végzi el, az eltérés részletes szakmai indokairól a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert írásban tájékoztatja. 4. A hatásvizsgálat szervezése 7. §
(1)A hatásvizsgálati lap kitöltéséért a szabályozás előkészítője a felelős.
(2)A kitöltött hatásvizsgálati lap a kormány-előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetének mellékletét képezi az egyeztetési folyamat kezdetétől.
(3)Amennyiben az egyeztetési folyamat során a szabályozás tartalmának módosítására kerül sor, a várható hatások felmérése és a hatásvizsgálat új eredményeinek hatásvizsgálati lapon történő rögzítése ismételten szükséges. 8. §
(1)A szabályozás előkészítője
- a)gondoskodik az általa vezetett szerven belül a hatásvizsgálati kapcsolattartásáért felelős szervezeti egység, személy kijelöléséről és a hatásvizsgálat szervezéséről;
- b)írásban tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert a hatásvizsgálati kapcsolattartó személyéről;
- c)elkészíti és megküldi a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter részére minden év február 15-éig az általa vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységéről szóló írásbeli beszámolót (a továbbiakban: hatásvizsgálati beszámoló).
(2)A szabályozás előkészítője által kijelölt hatásvizsgálati kapcsolattartók
- a)a szabályozás előkészítője által vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységével kapcsolatos szakmai kérdések,
- b)a hatásvizsgálati lap kitöltésével összefüggő gyakorlati kérdések és
- c)a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésével kapcsolatos javaslatok megvitatásának érdekében eseti jelleggel értekezletet tartanak, melynek összehívását a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt minisztériumi hatásvizsgálati kapcsolattartó kezdeményezi.
(3)A hatásvizsgálati beszámoló tartalmazza
- a)az elvégzett előzetes és utólagos hatásvizsgálatok számát;
- b)a hatásvizsgálatok elkészítésére vonatkozó átlagos időtartamot;
- c)a 6. §
(3)bekezdésében meghatározott eltérés, valamint az utólagos hatásvizsgálatok elvégzése elmaradásának okait;
- d)a hatásvizsgálatok elkészítésére, felhasználására, hasznosulására vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat és
- e)a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
(4)A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter – a hatásvizsgálati beszámolók figyelembevételével – minden év március 31-ig tájékoztatja a Kormányt a hatásvizsgálati tevékenységgel összefüggő gyakorlati tapasztalatokról.
(5)A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a Kormány számára a hatásvizsgálatok során feltárt eredményekről eseti jelleggel jelentést készít.
- Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- § Az
- mellékletben foglalt hatásvizsgálati lap kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a
- szeptember 30-át követően előkészített előterjesztésekre és miniszteri rendelettervezetekre kell alkalmazni. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter