635/B/2007. AB határozat
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat arról szól, hogy az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely a felsőoktatási felvételi eljárásokról szóló kormányrendelet előnyben részesítő szabályainak alkotmányellenességét állította. Az Alkotmánybíróság szerint a többletpontok biztosítása nem sérti a művelődéshez való jogot, hanem az esélyegyenlőséget segíti elő.
Kire vonatkozik: A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők; A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint gyermeket gondozó jelentkezők.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásait.
- A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint gyermeket gondozó jelentkezőknek adható többletpontokat.
- A művelődéshez való jog és az esélyegyenlőség alkotmányos kereteit a felsőoktatási felvételi során.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők.
- A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint gyermeket gondozó jelentkezők.
Melyek a főbb pontok?
- A hátrányos helyzetű jelentkező 25 többletpontra jogosult.
- A halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező további 25 pontra jogosult.
- A fogyatékossággal élő jelentkező 50 többletpontra jogosult.
- A gyermeket gondozó (és emiatt fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő) jelentkező 50 többletpontra jogosult.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
635/B/2007. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet
22. §a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja
I. 1. Az indítványozó országgyűlési képviselők arra hivatkozással kérték a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) előnyben részesítést biztosító szabályának megsemmisítését, mert az ellentétes az Alkotmány 70/F. §-ával.
Az indítványozók szerint az Alkotmány 70/F. § (2) bekezdésének az a fordulata, miszerint a felsőfokú oktatás mindenki számára képességei szerint hozzáférhető, azt jelenti, hogy a felsőfokú oktatásban való részvétel biztosításának személyre bontott zsinórmértéke a felvételiző képessége. Álláspontjuk szerint az R.-ben meghatározott előnyök biztosítása sérti a művelődéshez való jogot, mivel a jogalkotó a „képesség” helyett más szempontokat vesz figyelembe.
Az indítványozók hivatkoztak arra is, hogy az R. előnyben részesítési szabályainak kedvezményezettjei azok hátrányára kerülnek be a felsőoktatási intézményekbe, akik egyébként magasabb felvételi pontszámot érnének el, így ez számukra jelent diszkriminációt.
II. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései: „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
Az R. támadott, indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezése: „22. § (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult.
III. Az indítvány nem megalapozott. 1.1. Az Alkotmány 70/F. §-a biztosítja a művelődéshez való jogot, amelyet a Magyar Köztársaság a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőoktatás útján valósít meg. Az Alkotmány szövegéből következően tehát a felsőoktatási intézmények léte és működése az Alkotmány 70/F. §-ában rögzített alapjog intézményi garanciája. Abból, hogy az Alkotmány a felsőoktatáshoz való hozzáférést a „képesség alapján” biztosítja, egyrészt az következik, hogy a felvételi szabályozás nem lehetetleníti el a megfelelő képességgel rendelkező személy művelődéshez való jogának érvényesíthetőségét [lásd 79/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 399, 407.]. Sem a jogi, sem a ténybeli tényezők (pl. rászorultság, hátrányos helyzet) nem zárhatják ki, hogy az egyébként megfelelő képességgel rendelkező személy a felsőoktatásban részt vegyen.
Másrészt a „képesség alapján” fordulat azt a követelményt támasztja a jogalkotóval szemben, hogy a „képesség” tényleges szempont legyen a felvételi döntés során.
Ez a képesség számos, nem csupán az adott tudományághoz köthető elméleti és gyakorlati ismeretet foglalhat magába. Az Alkotmány 70/F. §-ából következik tehát, hogy a felvételi rendszer vegye figyelembe a jelentkező ismereteit, tudását, alkalmasságát. Nem felelne meg az Alkotmány rendelkezéseinek, ha a felvételre a jelentkező képességeitől teljesen elvonatkoztatott külső (a képességtől független) körülmények alapján kerülne sor.
Nem feltétlenül jelenti azonban a művelődéshez való jog sérelmét, ha a jogalkotó a „képesség” mellett más szempontokat is érvényre juttat a felvételi eljárás szabályozásánál. Különösen igaz ez akkor, amikor a szabályozás az Alkotmány más rendelkezéseinek (pl. esélyegyenlőség) megvalósítását célozza. Mindez oktatáspolitikai kérdés, amelynek meghatározása – az Alkotmány 35. §
1.2. A felvételi eljárás jelenlegi szabályozásából az látható, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételnél az összpontszámot alapvetően három tényező határozza meg.
Egyfelől a szűkebb értelemben vett képesség, ami az adott tudományterületen való jártasságot, alkalmasságot mutatja. Ebbe a körbe tartozik például az alkalmassági vizsga, az érettségi eredménye a tudományterülethez kapcsolódó tárgyakból vagy a felvételi eredménye.
Másrészt a tágabb értelemben vett képesség, ami olyan ismerteket is magába foglal, amelyek a hallgató tudásával függnek össze, de csak érintőlegesen kapcsolódnak a választott (a felvételivel megcélzott) tudományterülethez.
Ebbe a körbe sorolható például a nyelvvizsga, az érettségi eredménye más tárgyakból stb.
Végül befolyásolják az összpontszámot olyan tényezők is, amelyek a jelentkező képességétől teljesen függetlenek.
Ide tartozik az – indítványban támadott – hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermek gondozása stb. Eme harmadik csoportba tartozó ismérvek figyelembe vétele nem eleve ellentétes az Alkotmánnyal, az viszont sértené az Alkotmány 70/F. §-át, ha a felvételi döntést kizárólag vagy döntően a harmadik csoportba tartozó szempontok befolyásolnák.
Az Alkotmánybíróság gyakorlatában „a pozitív diszkrimináció korlátjának a tágabb értelemben leírt, tehát az egyenlő méltóságra vonatkozó megkülönböztetés tilalma, illetve az Alkotmányban pozitívan megfogalmazott alapjogok tekintendők” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 49.]. A jogalkotó tehát az esélyegyenlőség biztosítása érdekében sem lehetetleníti el alapjogok gyakorlását, illetve nem biztosíthat feltétlen előnyt valamely alapjog gyakorlása során. Ez a tilalom azonban nem jelenti azt, hogy a materiális egyenlőség elérése érdekében ne lehetne akár alapjogok gyakorlása során is különbséget tenni. Az ilyen különbségtétel mércéje az „egyenlő méltóságú személyként kezelés” elve.
Az R. 22. §-a a többletpontok biztosításával előnyöket ad a művelődéshez való jog gyakorlásában az ott megjelölt személyi körnek. Ez a szabály nem állít objektív akadályt más jelentkezők elé; a felsőfokú oktatás továbbra is hozzáférhető marad azok számára is, akik az R. 22. §-ának nem kedvezményezettjei. A jogalkotó továbbá nem is biztosít feltétlen előnyt a kedvezményezettek számára: az R. 23. §-a meghatározza, hogy a felvételhez a „más címen adható többletpontok” nélkül (ideértve az előnyben részesítés miatt adott többletpontokat) legkevesebb hány pontot kell elérnie a jelentkezőnek.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az R.
22. §át támadó indítványt elutasította
Budapest, 2010. július 5. Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró