128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelete a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról.

128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelete a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról. A Kormány a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 25. § a)–f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) bérbeadó: a Nemzeti Eszközkezelő, valamint a lakóingatlan önkormányzati tulajdonba kerülése esetén a tulajdonos települési önkormányzat, b) bérleti szerződés: a bérbeadó és a bérlő között a lakóingatlan tekintetében megkötött határozatlan idejű lakásbérleti szerződés, c) bérlő: a hiteladós vagy zálogkötelezett, akivel a bérbeadó bérleti szerződést köt, d) lakbér: a bérlő által a lakóingatlan használatáért, valamint a bérleti szerződésben rögzített egyéb – a bérbeadó által biztosított – szolgáltatásért a bérbeadónak havi rendszerességgel fizetendő díj. 2. A szociális rászorultság feltételei és a szociális rászorultság igazolásának módja 2. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa a) a háztartásban legalább egy gyermeket nevel, akire tekintettel a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult, és b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján ba) aktív korúak ellátásában, vagy bb) lakásfenntartási támogatásban részesül. (2) A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is megvásárolja, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján ápolási díjban részesül, ide nem értve a települési önkormányzat képviselő-testülete által megállapított ápolási díjat. (3) A hiteladós – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen – a pénzügyi intézményhez benyújtott szándéknyilatkozatához csatolja a) az (1) bekezdésben meghatározott esetekben aa) a családi pótlékra való jogosultságról a kincstárnak, ab) az aktív korúak ellátására való jogosultságról vagy a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ápolási díjra való jogosultságról a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc napnál nem régebben kiállított igazolását. 3. A havonta megvásárolható lakóingatlanok száma és kiválasztásának módja 3. § A Nemzeti Eszközkezelő által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) alapján megvásárolható lakóingatlanok éves maximális számát, amelybe be kell számítani az előző évben megvásárolt lakóingatlanok számát is, az 1. melléklet határozza meg. 4. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő havonta legfeljebb 1500 darab lakóingatlant vásárol meg. (2) Ha a Nemzeti Eszközkezelő részére egy adott hónapban megvételre felajánlott lakóingatlanok száma és a korábbi hónapokban végrehajtott allokáció során fel nem dolgozott szándéknyilatkozatok száma együttesen meghaladja az (1) bekezdés szerinti darabszámot, a Nemzeti Eszközkezelő a szándéknyilatkozatokat a következő allokációs szempontok szerinti sorrendben dolgozza fel: a) a hiteladós – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezett háztartásában élő olyan személyek száma, akik után a 2. § (1) bekezdése szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn, b) a hiteladóssal – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezettel közös háztartásban élők száma, c) az értékesítendő lakóingatlant terhelő, a legelőnyösebb ranghelyű jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény által a NET tv. alapján bejelentett valamennyi követelésnek a lakóingatlan ezen pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötéskor fennálló forgalmi értékéhez viszonyított magasabb aránya. (3) A szándéknyilatkozatok allokációs szempontok szerinti besorolása havonta egy alkalommal történik. A (2) bekezdés szerint meghatározott sorrendben hátrébb álló szempont kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az azt megelőző allokációs szempont alapján kiválasztott kérelmek száma nem haladja meg az (1) bekezdés szerinti darabszámot. (4) Ha valamely szándéknyilatkozat az allokációs szempontok alkalmazásával 4 hónapot meghaladóan nem kerül feldolgozásra, e szándéknyilatkozatot a Nemzeti Eszközkezelő a következő havi allokáció során a (2) bekezdésben meghatározott sorrendre tekintet nélkül dolgozza fel. 4. A bérlő által fizetendő lakbér mértéke 5. § (1) A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egytizenketted része. (2) A bérbeadó a bérleti szerződésben a lakbér (1) bekezdés alapján megállapított összegét a bérleti szerződés megkötését követő év március 1-jétől évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli. (3) A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-áig írásban közli a bérlővel. 5. A lakóingatlan bérlők közötti cseréjének feltételei 6. § A lakóingatlan bérleti jogának bérlők közötti cseréje esetén a bérbeadó a cseréhez való bérbeadói hozzájárulást akkor adhatja meg, ha egyik bérlőnek sem áll fenn lakbérfizetési hátraléka. 6. A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó rendelkezések 7. § A bérbeadó a bérleti szerződést a NET tv.-ben és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) meghatározott felmondásra okot adó körülmények közül a lakbérfizetési kötelezettség 8. § szerinti vagy a közösköltség-fizetési kötelezettség 9. § szerinti elmulasztása esetén írásban felmondja. 8. § (1) Ha a bérlő a lakbérfizetésre megállapított határidőig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítja és az elmaradt lakbér megfizetésére határidőt szab. (2) Ha a bérlő lakbérfizetésből eredő tartozásainak az összege háromhavi lakbér összegét eléri vagy meghaladja, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja. A felmondás az elmaradt lakbér megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban foglalt és elmulasztott fizetési határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól. 9. § (1) Ha a bérlő a társasházi lakás esetén nem fizeti meg a társasházi közös költséget, a bérbeadó azzal a határidővel szólítja fel a bérlőt a közösköltség-hátralék megfizetésére, amely határidővel a társasházi határozat, a társasházi közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a bérbeadót a hátralék megfizetésére felszólította. (2) A bérlő a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke által kiállított igazolással köteles igazolni a bérbeadó számára, hogy elmaradt fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. (3) Ha a bérlő a társasházakról szóló törvényben meghatározott jelzálogjog bejegyzését lehetővé tevő mértékű közösköltség-hátralékot az (1) bekezdésben meghatározott határidőben maradéktalanul nem fizeti meg, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja. A felmondás az elmulasztott határidő utolsó napját, mint határnapot követő hónap utolsó napjára szól. 10. § A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén, ha a bérlő a felmondásban meghatározott időben nem üríti ki az ingatlant, a bérbeadó a lakóingatlan kiürítése iránt, valamint a bérlő által felhalmozott és meg nem fizetett tartozások végrehajtása iránt intézkedik. 7. A Nemzeti Eszközkezelő feladatainak ellátására kizárólagos jog alapján történő kijelölés 11. § (1) A NET tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat kizárólagos jog alapján a MÁV Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kijelölt Szolgáltató) látja el. (2) A Kijelölt Szolgáltató által ellátandó feladatok pontos körét a 2. melléklet határozza meg. (3) A Kijelölt Szolgáltató feladatát a Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el. A szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az e rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok pontos köre, ellátásuk részletei, és a szolgáltatás ellenértéke. (4) A Kijelölt Szolgáltató a feladatot közszolgáltatás keretében látja el. 8. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 13. § Hatályát veszti a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződés szerinti lakbér mértékéről és a lakáscseréhez történő hozzájárulás feltételeiről szóló 72/2012. (IV. 12.) Korm. rendelet. 14. § E rendelet 11. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök