📄 Jogszabály szövege
1/2010. (I. 8.) NFGM rendelete az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági
miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el: 1. § A rendelet hatálya az 50 ml és ennél nagyobb, de az alábbi értékeknél nem nagyobb névleges térfogatú aeroszol
termékek gyártására és forgalmazására terjed ki a) fém palack esetében 1000 ml,
b) nem szilánkvédett üveg és szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében 150 ml,
c) műanyaggal bevont vagy más módon tartósan szilánkvédett üveg palack és nem szilánkokra törő vagy repedő
műanyag palack esetében 220 ml. 2. § E rendelet alkalmazásában:
a) aeroszol termék: a palack, a szelep, a kupak, a hajtógáz és a töltet együtteséből álló olyan termék, amely
aa) palackja fémből, üvegből vagy műanyagból készül, ab) egyszer használható,
ac) cseppfolyósított, sűrített vagy nyomás alatt oldott hajtógázt tartalmaz,
ad) folyékony, paszta, por alakú vagy gáz halmazállapotú anyaggal töltött vagy ilyen töltet nélküli, és
ae) olyan adagoló szerkezettel (szeleppel) rendelkezik, amely lehetővé teszi a tartalom kijuttatását akár úgy,
hogy szilárd vagy folyékony részecskék vannak a gázban diszpergálva, akár habként, pasztaként, porként
vagy folyékony állapotban; b) aeroszol csomagolás: a palack, a szelep, a kupak és a hajtógáz együtteséből álló csomagolás;
c) nyomás: a palackban uralkodó belső túlnyomás bar-ban kifejezve;
d) deformációs vizsgálati nyomás: az a nyomás, amelynek a palack 25 másodpercig úgy áll ellen, hogy semmilyen
tömítetlenséget nem mutat, fém palack esetében pedig az 1. melléklet 1. pontjában meg nem engedett
alakváltozás, műanyag palack esetében semmilyen torzulás nem következik be;
e) roncsolási vizsgálati nyomás: az a legkisebb nyomás, amely a palackot megrepeszti vagy eltöri;
f) névleges térfogat: a nyitott palack térfogata ml-ben, a palackszáj pereméig mérve;
g) névleges töltőtérfogat: a szeleppel, szeleptányérral és felvezető csővel szerelt palack össztérfogata ml-ben;
h) a folyékony fázis térfogata: a nem gáz fázisú rész térfogata az aeroszol termékben, ml-ben;
i) nyomásállósági vizsgálat: hidraulikus úton, 20�5 °C-on végzett deformációs és roncsoló vizsgálat.
3. § (1) Az aeroszol csomagolás nyomásállóságával és nyomásával kapcsolatos követelményeket a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A szilánkvédett üveg palack bevonatának műanyagból vagy más olyan anyagból kell készülnie, amely törés esetén
védelmet nyújt a szétrepülő üvegrészecskékkel szemben. A palack bevonatát úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen
az 1. melléklet 3. pontja szerinti vizsgálat követelményeinek.
(3) Arra a műanyag palackra, amely szilánkokra törhet vagy repedhet, a nem szilánkvédett üveg palackra vonatkozó
előírásokat kell alkalmazni. (4) Arra a műanyag palackra, amely nem törik vagy reped szilánkokra, a szilánkvédett üveg palackra vonatkozó előírásokat
kell alkalmazni. 4. § (1) Az aeroszol terméken jól láthatóan, egyértelműen és maradandóan fel kell tüntetni a következő adatokat:
a) a töltet gyártási tételét azonosító kódot; b) nettó tartalom mennyiségét tömegben és térfogatban megadva;
c) a termék tartalmától függetlenül az „A készülékben túlnyomás uralkodik. Felnyitni, ütögetni, felszúrni, 50 °C feletti
hőmérsékletnek, napfénynek, sugárzó hő hatásának kitenni, vagy tűzbe dobni még üres állapotban is tilos!”
feliratot; valamint d) a gyártó nevét, címét vagy védjegyét.
(2) Ha az aeroszol termék tűzveszélyes tartalmú, a tűzveszélyességet jelző szimbólum mellett olvashatóan és
maradandóan fel kell tüntetni a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások,
illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott R és S mondatokon túl a tűzveszélyes
komponenseket (töltet, keverék, hajtógáz) is. (3) Ha az aeroszol termék a 3. melléklet 2–4. pontjaiban meghatározott kritériumok szerint a „tűzveszélyes” vagy
a „fokozottan tűzveszélyes” besorolást kapta, az aeroszol terméken fel kell tüntetni a következő figyelmeztető
feliratokat: a) az S2 (Gyermekek kezébe nem kerülhet) és az S16 (Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás) biztonsági
feliratokat; b) a „Tilos nyílt lángba vagy izzó anyagra permetezni” feliratot;
c) a láng szimbólumot; és d) a „tűzveszélyes” vagy „fokozottan tűzveszélyes” feliratot az aeroszol termék besorolásától függően.
(4) Az aeroszol termék töltetétől függetlenül fel kell hívni a figyelmet a termék használatához kapcsolódó sajátos
veszélyekkel összefüggő működtetési óvintézkedések szükségességére. Az óvintézkedések szükségességét
az aeroszol csomagoláson, továbbá, ha a termékhez használati és kezelési útmutatót csatolnak, abban is, jelezni kell.
(5) Ha az (1)–(4) bekezdésben meghatározott valamennyi adat nem fér el az aeroszol terméken, legfeljebb 150 ml
névleges térfogatú aeroszol termékek esetében megengedett ezen adatok a csomagoláshoz elválaszthatatlanul
rögzített címkén történő feltüntetése. (6) Ha az aeroszol termék megfelel a 4. mellékletben szereplő térfogat értéksoroknak, a nettó tartalom mennyiségét
tömegben nem kötelező feltüntetni. 5. § Ha az aeroszol termék tűzveszélyes összetevőket tartalmaz a rendelet értelmében, de a rendeletben meghatározott
kritériumok szerint nem minősül „tűzveszélyesnek” vagy „fokozottan tűzveszélyesnek”, az aeroszol termékben lévő
tűzveszélyes anyag mennyiségét az alábbi szövegezéssel olvasható és eltávolíthatatlan formában fel kell tüntetni
a termék címkéjén (azzal, hogy az „x” helyett a tűzveszélyes összetevők arányát kell szerepeltetni): „A töltet tömegének
x%-a tűzveszélyes.” 6. § (1) Az aeroszol terméken fel kell tüntetni a „3” (fordított epszilon) jelet, amely tanúsítja, hogy az aeroszol termék megfelel
a rendelet előírásainak. (2) Az aeroszol termék e rendelet előírásainak való megfelelőségét a vizsgálati eredményeket tartalmazó
dokumentumokkal kell igazolni. 7. § (1) Az 1. melléklet 6. b)–c) pontjában meghatározott vizsgálatok esetében a tesztelési módszert a Magyar Kereskedelmi
Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontja alapján a Magyar
Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnak jóvá kell hagynia. (2) A jóváhagyás iránti kérelmet az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy terjeszti elő. A kérelem mellé
csatolni kell a tesztelési módszert ismertető műszaki dokumentációt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hatóság jóváhagyó határozatát, a tesztelési módszert ismertető műszaki dokumentációt,
valamint szükség esetén az ellenőrzési jelentéseket az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy köteles
megőrizni, s a piacfelügyeleti hatóságnak kérésére rendelkezésre bocsátani.
(4) A tesztelési módszert ismertető műszaki dokumentációnak – legalább hiteles másolatban – az Európai Unió
valamelyik hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állnia. 8. § (1) Az aeroszol termék szelepének biztosítania kell, hogy szivárgásmentesen zárjon a raktározás, a szállítás és a használat
átlagos feltételei esetén. (2) A védőkupaknak vagy más megoldásnak védelmet kell nyújtania az akaratlan működtetés ellen, és védenie kell
a szelepet sérülés vagy károsodás ellen is. (3) A töltet hatására az aeroszol csomagolás mechanikai szilárdsága nem csökkenhet, még meghosszabbított idejű
tárolás során sem. A töltet anyaga a palack anyagával nem léphet kémiai kölcsönhatásba.
9. § (1) A palackon a forgalomba hozatalt megelőzően a következő vizsgálatokat és mintavételt kell az 1. mellékletben
meghatározottak szerint elvégezni: a) deformációs vizsgálat, b) roncsolási vizsgálat,
c) mintavétel homogén tételből. (2) Az aeroszol terméken a forgalomba hozatalt megelőzően a következő vizsgálatok valamelyikét kell az 1. mellékletben
meghatározottak szerint elvégeznie: a) forró vizes (vízfürdős) vizsgálat,
b) végső vizsgálat hevítéssel, vagy c) hevítés nélküli végső vizsgálat.
(3) Az aeroszol terméken a forgalomba hozatalt megelőzően tűzveszélyességi vizsgálatot kell az 5. mellékletben
meghatározottak szerint végezni. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti vizsgálatokat a gyártó köteles lefolytatni.
(5) Az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy köteles veszélyelemzést végezni az általa forgalmazott
aeroszol termékek veszélyeinek azonosítására. A veszélyelemzésnek ki kell térnie a rendeltetésszerű vagy ésszerűen
előrelátható használat során az aeroszol termékből kibocsátott permet belélegzéséből fakadó kockázatokra,
figyelembe véve a cseppméretet és a cseppméret-eloszlást a töltet fizikai és kémiai tulajdonságaival összefüggésben.
Az aeroszol terméket forgalomba hozó személy az elemzést figyelembe véve tervezi meg, állítja elő és vizsgálja meg
az aeroszol terméket, valamint szükség esetén írja meg a különleges használati előírásokat.
10. § (1) Ez a rendelet 2010. április 29-én lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatálybalépését követően gyártott aeroszol termékekre és csomagolásokra kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti a termékek aeroszol csomagolásának műszaki követelményeiről szóló 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet.
(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 75/324/EGK irányelve (1975. május 20.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről, b) a Bizottság 94/1/EK irányelve (1994. január 6.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelv kiigazításáról, c) a Bizottság 2008/47/EK irányelve (2008. április 8.) az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról.
Varga István s. k.,
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.