40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelete a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról.

40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelete a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének l) pontjában, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró iparügyekért és kereskedelemért felelős miniszterrel és a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre – a bányaművelés föld alatti létesítményei, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése kivételével – használnak (a továb biak ban együtt: emelő- és rakodógép), b) a gépet működtető, irányító személyre (a továb biak ban: gépkezelő), c) a gépkezelő jelöltek (a továb biak ban: gépkezelők) képzésére vizsgáztatására, d) a gép kezeléséhez szükséges gépkezelői jogosítvány kiadására. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóság által üzemeltetett gépekre, továbbá az egyes technológiai műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű (telepített) gépsorok részét képező gépekre és az ezeket működtetető gépkezelőkre. (3) E rendelet alkalmazásában gépcsoportnak minősül az egyes gépek tekintetében a munkavégzés célja és módja, valamint a gép szerkezeti kialakításának meghatározó jellemzői alapján kialakított, négy számjeggyel azonosított csoport. 2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik. A gépkezelői képesítés megszerzését az építőgép-kezelői munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló együttes miniszteri rendelet alapján kiadott, a gépcsoport valamely géptípusának kezelésére jogosító építőgép-kezelői jogosítvány, és az 1. mellékletben meghatározott gépkezelői jogosítvány igazolja. Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag elismert szakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól. (2) Ha az emelő- és rakodógép a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendelet alapján közúti járműnek minősül, és a munkavégzés vagy a munkahely-változtatás során közutat vagy közforgalom elől el nem zárt magánutat vesz igénybe, és a gép kezelője járművezetési feladatokat is ellát, a gépkezelőnek a közúti jármű vezetésére jogosító, a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott, hatályos engedéllyel is rendelkeznie kell. 3. § (1) Az emelő- és rakodógép gépcsoportba sorolását a 2. melléklet tartalmazza. (2) A gépcsoportba sorolást az emelő- és rakodógép a) konstrukciója által meghatározott munkavégző képessége (a munkavégzés célja és módja), b) munkavégző képességét meghatározó fő szerkezeti jellemzők, továbbá c) a gép kezelőjével szemben támasztható kezelési követelmények határozzák meg. (3) A gyakorlati vizsga során alkalmazott emelő- és rakodógép 2. melléklet szerinti gépcsoportba sorolását a vizsgabizottság elnöke határozza meg. 4. § (1) A gépkezelők képzése iskolarendszeren kívüli képzés (a továb biak ban: tanfolyam) keretében történik. (2) Tanfolyamra az jelentkezhet, aki a közúti közlekedésről szóló törvény ben meghatározott, életkori és egészségügyi feltételeknek megfelel. (3) Tanfolyamot az a felnőttképzést folytató intézmény kezdhet meg és folytathat, amely megfelel a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek. (4) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részből áll. (5) Az elméleti oktatási rész tantárgyai és legkisebb oktatási óraszámuk gépcsoportonként: a) gépek szerkezettana (gépcsoportonként 15 tanóra), b) üzemeltetési és technológiai ismeretek (5 tanóra), c) szakirányú munkavédelemi és elsősegély-nyújtási ismeretek (5 tanóra). (6) A gyakorlati oktatási rész (gépkezelési gyakorlat) gépcsoportonként és tanulónként legalább 5 tanóra, egy tanóra időtartama 45 perc. (7) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a részvétel kötelező. (8) Az elméleti tantárgyat az oktathatja, aki a tantárgy szakmai tartalmához tartozó, legalább középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik. (9) A gyakorlati tantárgyat az oktathatja, aki a választott gépcsoportba tartozó gép kezelésére jogosító, a rendeletben meghatározott jogosítvánnyal és legalább 1 éves időtartamú gépkezelési gyakorlattal rendelkezik. (10) Az elméleti és a gyakorlati oktatásra vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza. 5. § (1) A gépkezelői vizsga tárgyai: a) elméleti vizsgatárgyak: aa) gépek szerkezettana, ab) üzemeltetési és technológiai ismeretek, ac) szakirányú munkavédelemi és elsősegély nyújtási ismeretek; b) gyakorlati vizsgatárgy: gépkezelés. (2) Gyakorlati vizsgát az tehet, aki: a) minden elméleti vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, vagy b) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a megszerezni kívánt gépcsoporthoz tartozó – könnyű- vagy nehézgépkezelői szakképesítéssel rendelkezik vagy építő- és anyagmozgató gépkezelő szakképesítő vizsgát tett. (3) A vizsgadíjra meg fele lően alkalmazni kell a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjairól szóló miniszteri rendelet 3. §-ának és a 3. számú melléklete 2. és 3. pontjának rendelkezéseit. (4) A gépkezelők vizsgáztatását és a gépkezelői jogosítvány kiadását a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továb biak ban: NKH) végzi. (5) Az NKH a tanfolyamot folytató szervezettel, a tanfolyam befejezésének időpontját megelőző 5 munkanappal történt elő ze tes egyeztetés alapján határozza meg az elméleti és a gyakorlati vizsga időpontját és helyét. (6) A vizsgák megtartására vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza. 6. § (1) Az NKH vizsgabizottsága (a továb biak ban: vizsgabizottság) elnökből és két tagból (a továb biak ban együtt: vizsgabiztos) áll. Az elméleti és gyakorlati vizsgákra a vizsgabizottságot az NKH jelöli ki. A jegyzőkönyvvezetőt és a gép üzemeltetéséért felelős személyt a tanfolyamot folytató szervezet jelöli ki. (2) A vizsgabizottság tagjának az jelölhető ki, akit az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott Közlekedési Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzékben az építő- és anyagmozgató gép kezelője vizsgáztatási szakterületre nyilvántartásba vettek. (3) A vizsgabizottság elnökének az jelölhető ki, aki felsőfokú gépészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik. (4) A vizsgabizottság mellett a) az elméleti vizsgán részt vesz a tanfolyamon oktató tanár, továbbá részt vehet a tanfolyamot folytató szervezet képviselője, b) a gyakorlati vizsgán részt vesz a gép üzemeltetéséért felelős személy. (5) A vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjainak a gyakorlati vizsga helyszínére történő szállítása – amennyiben az nem esik egybe a vizsga meghirdetett helyszínével – a tanfolyamot folytató szervezet feladata. (6) Az elméleti és gyakorlati vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, amelynek egy eredeti példányát az elnök – a vizsgát köve tően – az NKH részére átadja. 7. § (1) Aki a vizsga kötelezettségeit valamennyi vizsgatárgyból teljesítette, gépkezelői jogosítványt kap. (2) A gépkezelői jogosítvány kiadását, anyakönyvezését és a jogosítványmásodlatok kiadását az NKH végzi, az elméleti és gyakorlati vizsgákról készült vizsgajegyzőkönyvek adatai és a vizsgázó vagy a gépkezelői jogosítvány jogosultja kérelme alapján. A sikeresen vizsgázók részére az NKH a gépkezelői jogosítványt a vizsgát követő 15 munkanapon belül állítja ki. 8. § (1) Ez a rendelet – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 6. § (2) bekezdését 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. (3) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján, az NKH Központi Hivatala által építőgép-kezelői vizsgabiztosi tevékenység ellátására megbízott személy az e rendelet szerinti vizsgabiztosnak 2009. december 31-éig jelölhető ki. (4) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-ig jogosít. (5) Hatályát veszti a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. melléklet „AZ 1. MELLÉKLET 16. SORSZÁMA ALATT KIADOTT ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI” cím VII. Egyebek fejezete. Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter