2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalása a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségéről.

2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalása a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségéről. Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi állásfoglalást adja ki: A Ve. 21. § szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Választási bizottságok: a) a szavazatszámláló bizottság, b) a helyi választási bizottság, c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, d) a területi választási bizottság, e) az Országos Választási Bizottság. A 99/K. § (1) bekezdése alapján az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek: a) szavazatszámláló bizottság, b) a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottság, c) az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, d) területi választási bizottság, e) Országos Választási Bizottság. A 22. § (1) bekezdésének fő szabálya az, hogy a választási bizottságnak csak a választókerületben — a helyi választási bizottságnak csak a településen — lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja. A (2)—(3) bekezdések szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. Nem lehet továbbá a választási bizottság választott tagja a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem. A (4) bekezdés alapján pedig az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. Az előző (2)—(4) bekezdésekben meghatározott egyes fogalmakat a Ve. 149. §-ának megfelelő pontjai határozzák meg. A Ve. 3. § d) pontja alapján a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek a többi között érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Ve. a választási bizottsági póttagság intézményét az alábbiakban rögzíti: A 23. § (1) bekezdésének első mondata alapján a szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A (2) bekezdés szerint a helyi választási bizottság három — az egy szavazókörrel rendelkező településen öt — tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A (3) bekezdés alapján az országgyűlési egyéni választókerületi, illetőleg a területi választási bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt. Végül a (4) bekezdés azt írja elő, hogy az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat az Országgyűlés választja meg; személyükre — a pártok javaslataira is figyelemmel — a belügyminiszter tesz indítványt. A 27. § (1) bekezdés szerint, ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ. A (4) bekezdés alapján pedig, ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával. A 99/J. § (4) bekezdése előírja, hogy a helyi választási iroda vezetője a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok 99/K. § (9) bekezdése szerint pótlólag kül képviseleti névjegyzékbe vett tagjairól és póttagjairól a szavazást megelőző 9. napig értesíti az Országos Választási Irodát, amely a külképviseleti névjegyzékek adatait azokkal kiegészíti. A 99/K. § (4) bekezdése szerint a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll. A külképviseleten működő minden szavazatszámláló bizottság mellett egy póttag van. Az (5) bekezdés kimondja, hogy az Országos Választási Bizottság a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok tagjaira és póttagjaira a szavazást megelőző 25. napig tesz javaslatot az Országgyűlésnek. A (13) bekezdés alapján a póttag a szavazatszámláló bizottság tevékenységében (így különösen a szavazás lebonyolításában, a szavazatszámlálásban és az eredmény megállapításában) nem vehet részt. Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken, a póttag a bizottság kiesett választott tagjának helyébe lép. A Ve. 26. §-a a választási bizottság tagja megbízatásának megszűnéséről tételesen és kimerítően rendelkezik, az alábbiak szerint: ,,(1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a — 23. §-ban meghatározott — következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart. (2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. (3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén képviselőcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyűlésben képviselőcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart. (4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)—(3) bekezdésben foglaltakon túl megszűnik: a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek, b) ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, c) lemondással, d) a megbízatás visszavonásával.’’ A Ve.-nek a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezései [a 77—85., a 99., a 99/P., a 130—131. és a 146—147. §-ok] a többi között tartalmazzák a jogorvoslatok benyújtására és elbírálására nyitva álló, a jogorvoslat benyújtója, illetve az azt elbíráló választási bizottság és bíróság számára irányadó jogvesztő határidőket. E körben, a 77. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be. A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani. A 85. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése [73. § (2) bek.] ellen [a)] a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy [b)] a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A Ve. fenti rendelkezései alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a) a választási bizottságok választott, illetőleg megbízott tagjainak, valamint póttagjainak (a továbbiakban mindhárom kör együttesen: tag) jogai és kötelezettségei megbízatásuk fennállása alatt mindvégig azonosak, kivéve azokat a jogokat és kötelezettségeket, ahol a Ve. kifejezetten eltérést állapít meg; b) erre tekintettel, a tagok összeférhetetlenségének fennállását, a megbízatás fennállása alatt mindvégig azonos módon és folyamatosan kell vizsgálni; c) a tagok fennálló összeférhetetlenségét bárki jogosult, az arra jogszabályban kötelezett pedig köteles az illetékes választási szervnek jelezni; ez a kötelezettség különösen terheli az összeférhetetlenséggel érintett tagot [Ve. 3. § d)]; d) a tag fentiek szerint észlelt és fennálló összeférhetetlensége a megbízatás fennállása alatt mindvégig az összeférhetetlenség megállapításához [Ve. 26. § (4) b)] vezet; e) a Ve. jogorvoslati eljárásaiban meghatározott jogvesztő határidőkön belül a tag észlelt és fennálló összeférhetetlenségére és annak jogkövetkezményeire a jogorvoslati eljárásban hivatkozni lehet; f) a Ve. jogorvoslati eljárásaiban meghatározott jogvesztő határidők lejártát követően a tag észlelt olyan korábbi összeférhetetlenségének, amely az észlelés időpontjában már nem áll fenn, nincs a választási eljárásban megjelenő jogkövetkezménye. Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság