2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalása a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségéről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez az állásfoglalás a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségi szabályait tisztázza, kiemelve a függetlenség és pártatlanság fontosságát a választási eljárás során.
Kire vonatkozik: A választási bizottságok tagjai és póttagjai; A választási eljárásban érintett választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Családjog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A választási bizottságok feladatait és típusait.
- Ki lehet és ki nem lehet választási bizottság tagja.
- A választási bizottsági tagok megbízatásának megszűnését.
- A választási bizottsági tagok összeférhetetlenségének vizsgálatát és jogkövetkezményeit.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A választási bizottságok tagjai és póttagjai.
- A választási eljárásban érintett választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek.
Melyek a főbb pontok?
- A választási bizottságok tagjai csak a választókerületben (helyi bizottság esetén a településen) lakcímmel rendelkező választópolgárok lehetnek.
- Nem lehet tag többek között köztársasági elnök, képviselő, polgármester, jegyző, választási iroda tagja, köztisztviselő, jelölt, vagy jelölt hozzátartozója.
- A póttag a szavazatszámláló bizottság tevékenységében (pl. szavazás lebonyolítása, számlálás) nem vehet részt, kivéve, ha a tagok száma három alá csökken.
- Az összeférhetetlenséget a megbízatás alatt folyamatosan vizsgálni kell, és bárki jelezheti az illetékes szervnek; a tag megbízatása megszűnik, ha összeférhetetlenségét megállapítják.
Családjog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalása a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségéről.
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a
A 99/K. § (1) bekezdése alapján az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek: a) szavazatszámláló bizottság, b) a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottság, c) az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, d) területi választási bizottság, e) Országos Választási Bizottság.
A 22. § (1) bekezdésének fő szabálya az, hogy a választási bizottságnak csak a választókerületben — a helyi választási bizottságnak csak a településen — lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja.
A (2)—(3) bekezdések szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. Nem lehet továbbá a választási bizottság választott tagja a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
A (4) bekezdés alapján pedig az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
Az előző (2)—(4) bekezdésekben meghatározott egyes fogalmakat a Ve. 149. §-ának megfelelő pontjai határozzák meg.
A Ve. 3. § d) pontja alapján a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek a többi között érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Ve. a választási bizottsági póttagság intézményét az alábbiakban rögzíti:
A 23. § (1) bekezdésének első mondata alapján a szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A (2) bekezdés szerint a helyi választási bizottság három — az egy szavazókörrel rendelkező településen öt — tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A (3) bekezdés alapján az országgyűlési egyéni választókerületi, illetőleg a területi választási bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt. Végül a (4) bekezdés azt írja elő, hogy az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat az Országgyűlés választja meg; személyükre — a pártok javaslataira is figyelemmel — a belügyminiszter tesz indítványt.
A 27. § (1) bekezdés szerint, ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ. A (4) bekezdés alapján pedig, ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti.
Ha ilyen módon nincs lehetőség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.
A 99/J. § (4) bekezdése előírja, hogy a helyi választási iroda vezetője a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok 99/K. § (9) bekezdése szerint pótlólag kül képviseleti névjegyzékbe vett tagjairól és póttagjairól a szavazást megelőző 9. napig értesíti az Országos Választási Irodát, amely a külképviseleti névjegyzékek adatait azokkal kiegészíti.
A 99/K. § (4) bekezdése szerint a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll. A külképviseleten működő minden szavazatszámláló bizottság mellett egy póttag van. Az (5) bekezdés kimondja, hogy az Országos Választási Bizottság a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok tagjaira és póttagjaira a szavazást megelőző 25. napig tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
A (13) bekezdés alapján a póttag a szavazatszámláló bizottság tevékenységében (így különösen a szavazás lebonyolításában, a szavazatszámlálásban és az eredmény megállapításában) nem vehet részt. Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken, a póttag a bizottság kiesett választott tagjának helyébe lép.
A Ve. 26. §-a a választási bizottság tagja megbízatásának megszűnéséről tételesen és kimerítően rendelkezik, az alábbiak szerint: ,,(1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a — 23. §-ban meghatározott — következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.
E körben, a 77. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be. A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani.
A 85. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése [73. § (2) bek.] ellen [a)] a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy [b)] a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.
A Ve. fenti rendelkezései alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy
Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság