28/2003. (V. 8.) GKM rendelete a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról.

28/2003. (V. 8.) GKM rendelete a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról. A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 10. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 171/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének i) pontjában foglaltakra is — a következőket rendelem el: 1. § A rendelet hatálya a vasúti járműveket gyártó, forgalmazó, megrendelő, beszerző, tulajdonában tartó, és üzemeltető gazdálkodó szervezetekre, valamint a vasúti járművek üzembehelyezését engedélyező hatóságokra terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) átalakítási engedély: tervdokumentáció és műszaki leírás alapján az engedélyező hatóság által kiadott engedély, amely meghatározza a típusengedéllyel vagy érvényes üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti jármű átalakításának, az elvégzendő vizsgálatoknak és a jármű további használatának a feltételeit, b) előzetes típusengedély: a vasúti jármű konstrukciójára vonatkozó, a hatósághoz benyújtott dokumentáció, és az elvégzett vizsgálatok alapján, az engedélyező hatóság által az elvi előzetes típusengedély figyelembevételével kiadott engedély, amelynek alapján az első, prototípus jellegű vasúti jármű gyártása vagy beszerzése megkezdhető, c) elvi előzetes típusengedély: a közbeszerzési eljárás keretében tervezett ajánlatkérés vagy szállítási előszerződés műszaki feltételei alapján kiadott engedély, amelynek figyelembevételével az eljárás megindítható vagy a szerződés megköthető, d) engedélyező hatóság: a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF), a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF), a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet, 1984. június 30. előtt a KPM I. Vasúti Főosztály — MÁV Vezérigazgatóság, 1991. augusztus 1. előtt a megyei, fővárosi tanács vb., e) típusengedély: az előzetes típusengedély szerint gyártott vagy kész konstrukcióként beszerzett, továbbá átalakítási engedéllyel átalakított vasúti járműre vonatkozó dokumentáció, és az elvégzett vizsgálatok alapján az engedélyező hatóság által kiadott engedély, amelynek alapján a sorozatgyártás vagy beszerzés megkezdhető, f) üzembehelyezési engedély: a vasúti jármű típusazonosságának, valamint biztonságos üzemeltethetőségének vizsgálata alapján az adott vasúti jármű vasúti közlekedésre való alkalmasságát igazoló, az engedélyező hatóság által kiadott engedély, g) vasúti jármű: a külön jogszabályban1 meghatározott jármű — a függőpálya járművei kivételével —, valamint a trolibusz. 3. § (1) A vasúti jármű típusengedély és üzembehelyezési engedély alapján üzemeltethető. (2) Az elvi előzetes típusengedélyt, az előzetes típusengedélyt, a típusengedélyt, az átalakítási engedélyt és az üzembehelyezési engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély) — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — a KKF adja ki. Az engedélyek iránti kérelemhez az 1. számú mellékletben megjelölt iratokat kell csatolni. (3) A típusengedély alapján sorozatgyártásban készülő helyi közforgalmú vasúti járművek üzembehelyezési engedélyét a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet adja ki. (4) Az elvi előzetes típusengedély és az előzetes típusengedély legfeljebb a KKF határozatának jogerőre emelkedésétől számított két évig érvényes. A típusengedélyt, az átalakításai engedélyt és az üzembehelyezési engedélyt — a 9. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel — a KKF határozatlan időtartamra adja ki. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyezési eljárások tekintetében másodfokon a KFF jár el. 4. § (1) Típusengedély szükséges minden olyan vasúti jármű beszerzéséhez, amelyre még nem adtak ki engedélyt Magyarországon. 1 A Vtv. 15. § f) pontja. (2) Nem szükséges típusengedély és üzembehelyezési engedély: a) a külföldi megrendelésre gyártott és Magyarországon próbafutást végző vasúti járműre, b) nemzetközi szerződés alapján közlekedő vasúti járműre. 5. § (1) A típusengedély a konstrukcióra vonatkozik és a 2. számú mellékletben felsorolt adatok megváltoztatásáig érvényes. (2) Az Európai Unió valamely tagállamában már típusengedélyt kapott új vagy használt vasúti járművek beszerzéséhez előzetes típusengedély nem szükséges. 6. § (1) Az elvi előzetes típusengedély kiadását a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 60 nappal az ajánlatkérő félnek kell kérnie. (2) Az előzetes típusengedély kiadását a) belföldön gyártásra kerülő vasúti jármű esetében a gyártás megkezdése előtt legalább 60 nappal a vasúti jármű gyártójának, b) külföldről beszerzésre kerülő új vasúti jármű esetében a külkereskedelmi szerződés megkötése előtt legalább 60 nappal a vasúti jármű gyártójának, illetve forgalmazójának és megrendelőjének együttesen, c) közbeszerzési eljárás keretében beszerzésre kerülő vasúti jármű esetében a kereskedelmi szerződés hatálybalépése után legfeljebb 60 nappal a vasúti jármű gyártójának, illetve forgalmazójának és megrendelőjének együttesen, d) vasúti jármű átalakítása esetén, az átalakítás megkezdése előtt legalább 60 nappal a vasúti jármű üzemben tartójának kell kérnie. (3) A típusengedély kiadását a vasúti jármű gyártójának vagy tulajdonosának, az 5. § (2) bekezdésében megnevezett külföldi eredetű vasúti jármű esetén a megrendelőnek kell kérnie legalább 60 nappal a beszerzés tervezett időpontja előtt. 7. § (1) Átalakítási engedély szükséges a vasúti jármű olyan átalakítására, melynek során a vasúti járműnek a 2. számú mellékletében megnevezett adatait, illetve a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzőit megváltoztatják. (2) Az átalakítási engedélyt a vasúti jármű tulajdonosa vagy a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával az üzemben tartó kérheti. 8. § Az elvi előzetes típusengedély, az előzetes típusengedély, a típusengedély, valamint az átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság a) megállapítja a járműtípus azonosításához szükséges meghatározó műszaki adatokat, b) vizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, műszaki előírásokban, valamint szabványokban meghatározott, továbbá az üzembehelyezéssel elérni kívánt követelményeknek. 9. § (1) Üzembehelyezési engedély szükséges a típusengedély alapján sorozatban gyártott, beszerzett, valamint átalakított vasúti járművek üzembehelyezéséhez és üzemeltetéséhez. (2) Az üzembehelyezési engedélyben a KKF igazolja, hogy a vasúti jármű a típusengedélyben rögzített előírásoknak, személyi, forgalmi, valamint élet- és vagyonvédelmi követelményeknek megfelel. (3) Az üzembehelyezési engedély kiadásához szükséges műszaki vizsgálatok elvégzésével a KKF — eseti felhatalmazás alapján — erre alkalmas, a vasúti jármű üzemben tartójával egyeztetett intézményt is feljogosíthat. (4) Az üzembe helyezési engedély kiadásával kapcsolatos járművizsgálat elvégzésének feltételeit a jármű üzemben tartója biztosítja. (5) Az üzembehelyezési engedélyt a vasúti jármű tulajdonosa vagy a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával az üzemben tartó kérheti. (6) Határozott időtartamra szóló üzembehelyezési engedély szükséges a nem az üzemeltető tulajdonában levő, általa bérelt, magyar pályaszámmal ideiglenesen ellátott vasúti járműre. 10. § (1) A vasúti jármű üzemben tartója köteles a (2)—(3) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartást vezetni, melyet minden év február 15-éig kell a KKF részére az előző évi összesítés alapján benyújtania. (2) Az első adatközlés alkalmával vasúti járművenként, pályaszám szerint kell a 2. számú melléklet szerinti adatokat, valamint a három hónapnál hosszabb időszakonként sorra kerülő karbantartási és javítási munkákra vonatkozó adatokat — a hely és az időpont feltüntetésével — a KKF részére szolgáltatni. (3) A további adatközlések során a vasúti járművek típusát meghatározó adatokat nem kell megismételni. 11. § Az üzemben tartó a vasúti járművek állandó üzem- és forgalombiztos állapota érdekében köteles gondoskodni a külön jogszabályban2 meghatározott időszakos jármű-vizsgálatok és javítások elvégzéséről, illetve elvégeztetéséről, köteles továbbá az üzembehelyezési engedélyeket és a vasúti járművek tényleges állapotát tartalmazó iratokat, a vasúti járművek szerkezeti kialakítását tartalmazó terveket megőrizni. 12. § (1) A KKF jogosult ellenőrizni minden üzembehelyezett vasúti jármű a) típus- és üzembehelyezési engedélyének érvényességét, b) a forgalomban való részvételének jogszerűségét, c) forgalombiztos állapotát, d) időszakos vizsgálatainak előírás szerinti elvégzését. (2) A KKF az engedély nélküli üzemeltetés esetén a tulajdonost, illetve az üzemben tartót az üzemeltetés megszüntetésére kötelezi, engedélytől eltérő üzemelés esetén az engedélyt visszavonja. (3) A KKF jogosult a nemzetközi szerződés alapján közlekedő vasúti járműveknek a Magyar Köztársaság területén levő közforgalmú vasútvonalakon történő közlekedése esetén azok engedélyének ellenőrzésére. 13. § A rendeletben szabályozott hatósági eljárások díjait külön jogszabály3 állapítja meg. Záró rendelkezések 14. § Érvényes engedéllyel rendelkezik az a vasúti jármű, amely részére az engedélyező hatóság engedélyt adott és azt nem vonta vissza, továbbá a vasúti járművet az engedéllyel rendelkező tulajdonosa nem idegenítette el. 2 A Vtv. 10. § (6) bekezdése. 3 A vasúti hatósági eljárások díjairól szóló 38/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet. 15. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — 2003. június 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról szóló 10/1984. (VI. 27.) KM rendelet. (2) E rendelet 5. §-ának (2) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. Szalay Gábor s. k., gazdasági és közlekedési minisztériumi