19/2012. (III. 14.) OGY határozata a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, to

19/2012. (III. 14.) OGY határozata a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság felállításáról. Az Országgyűlés a Malév Magyar Légiközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MALÉV Zrt.) bekövetkezett csődje miatt elengedhetetlennek tartja, hogy annak okait egy vizsgálóbizottság keretein belül tárja fel. A MALÉV Zrt. az elmúlt közel 70 évben szimbólummá vált hazánk és honfitársaink számára, illetve a nemzetközi légi közlekedés terén, mindemellett a nemzetgazdaság kiemelkedő szereplője volt. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy teljes körűen feltárja a MALÉV Zrt. fizetésképtelenné válásával és felszámolásával kapcsolatos tényeket és körülményeket – különös figyelemmel a Budapest Airport Zrt. és a MALÉV Zrt. privatizációjára, visszaállamosítására, az ahhoz kapcsolódó 2002–2010 közötti vezetői döntésekre –, az alábbi országgyűlési határozatot hozza: 1. Az Országgyűlés a Házszabály 34. § (1) bekezdése, valamint a 36. § (2) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre, melynek feladata a Budapest Airport Zrt. és a MALÉV Zrt. privatizációjával, visszaállamosításával, majd csődhelyzetével kapcsolatosan felmerülő állami vezetői felelősség kérdéskörének vizsgálata, amelynek neve: A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság 2. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések tisztázása: a) 2004–2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú MALÉV Zrt. részvények értékesítését célzó eljárások (pályázatok kiírása, ajánlatok elbírálása, elutasításuk okai stb.)? A határozatot az Országgyűlés a 2012. március 12-i ülésnapján fogadta el. b) Milyen eljárásban és szempontok alapján került kiválasztásra a MALÉV Zrt. 2006-os vagyonértékelését végző cég? c) 2004–2006 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) által lebonyolított privatizációs eljárások során mennyire kerültek érvényesítésre a Magyar Állam érdekei? d) Milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB Bank kisebbségi részesedése ellenére „általános” vétójogot szerzett a MALÉV Zrt.-ben? e) A Budapest Airport Zrt. privatizációja során milyen elvek és irányszámok mentén dőlt el a győztes személye? Mely folyamatok idézték elő a gyors tulajdonosváltást? Milyen vagyonkezelési kötelezettségek, illetve felelősségek terhelték a MALÉV GH ügyvezetőjét a szerződések megkötésekor? f) A Budapest Airport Zrt. privatizációs folyamatába hogyan kerülhetett olyan záradék, melynek révén a MALÉV Zrt. esetleges csődje közvetlen kihatással (fizetési kötelezettséggel) bírna a Budapest Airport Zrt.-re? Ezen nem publikus záradék aláírásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett? g) Készültek-e intézkedési tervek a privatizációt megelőzően a működés fenntartására, illetve a működés megszüntetésének lehetséges változataira, és a társaság további kezelésének lehetőségeire vonatkozóan? A visszaállamosítást megelőzően készült-e felmérés a társaság megszüntetése, esetlegesen új társaság indítása körében szükséges intézkedésekről, ezek költségvetési vonzatairól? Mindegyik esetben készültek-e összehasonlító anyagok annak érdekében, hogy megalapozott döntés szülessen? h) A privatizációs eljárás során megtörtént-e annak vizsgálata, illetve történt-e jelzés arra vonatkozóan, hogy az ÁPV Zrt. nem a Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság privatizációs koncepciójáról szóló 2192/2004. (VII. 29.) Korm. határozat előírásainak megfelelően folytatta le az eljárását? Az ÁPV Zrt. felügyeletének ellátója figyelemmel kísérte-e az eljárást? i) A MALÉV Zrt. állami tulajdonban lévő részvényeinek privatizációjával kapcsolatos intézkedésekről szóló 2016/2007. (II. 6.) Korm. határozat 4. pontjában a Kormány részéről tudomásul vett legfeljebb 5 200 000 000 Ft vállalható szavatossági kötelezettséggel szemben, az annak végrehajtására kiadott 4/2007. (II. 12.) számú RJGY határozat nem rendelkezett az ÁPV Zrt. felé szavatossági kötelezettségvállalás engedélyezéséről, mi volt ennek az indoka? j) A privatizációs eljárásban miért nem került végül érvényesítésre az AirBridge Zrt. által ajánlott 100 000 000 eurós ígérvény? Befolyásolta-e a mielőbbi, pozitív irányú döntést, hogy a MALÉV Zrt. sorsa folyamatosan a csőd közeli állapotban volt? Ez hatással volt-e a hitelígérvény érvényesítésére? k) Mi volt az indoka annak, hogy a privatizációs szerződés lehetővé tette, hogy tulajdonosi kölcsön formájában is megvalósíthassa az AirBridge Zrt. a tőkeemelést a társaságban? l) Rendelkeztek-e valamennyi, a MALÉV Zrt. sorsát érintő dokumentum hiteles magyar nyelvű fordításával a visszaállamosítási döntés meghozatalakor? m) A visszaállamosításról szóló megállapodás feltételrendszerének kidolgozása milyen elvek mentén zajlott? Hogyan volt lehetséges ilyen kedvezőtlen pontok elfogadása, különös tekintettel arra, hogy akkor még a sikertelen projektet végigvivő AirBridge Zrt. volt a részvények tulajdonosa? n) Volt-e tudomásuk arról, hogy a VEB Bankkal kötött, kezdetben 102 millió eurós, majd már 132 millió eurós hitel- és garanciamegállapodás keretében a VEB Bank óvadékot hozott létre a Kiss Kálmán tulajdonában lévő AirBridge Zrt. részvényeinek 45,5%-ára, valamint Borisz Abramovics AirBridge Zrt. részvényeinek 49,5%-ára, valamint később Költő Magdolna (Kiss Kálmán kivásárlását követően) 50,5%-os részvénycsomagjára? Arról volt-e tudomásuk, hogy az AirBridge Zrt., a MALÉV Zrt., valamint a VEB Bank 2007. május 29-én óvadéki szerződést írtak alá, amelynek megfelelően az AirBridge Zrt. és a VEB Bank között létrejött hitel-és garanciamegállapodások alapján az AirBridge Zrt.-t terhelő kötelezettségek biztosítására az AirBridge Zrt. óvadéki jogot alapított a VEB Bank részére a MALÉV Zrt.-ben tulajdonolt részvényein is? Ennek következménye, hogy az AirBridge Zrt. a VEB Bankkal kötött hitel- és garanciamegállapodásának nem teljesítése esetén a VEB Bank egyrészt a MALÉV Zrt. által vállalt viszontgarancia alapján követelhette a MALÉV Zrt.-től a teljesítést, másrészt az óvadéki szerződés alapján a részvényekből kereshetett kielégítést. o) Felmerül az összeférhetetlenség kérdése, tekintettel arra, hogy Oszkó Péter pénzügyminiszterként olyan információk birtokába jutott, amelyek a későbbiek során a Wizz Air igazgatósági tagjaként remekül tudott hasznosítani. Mekkora tulajdonrésze van Oszkó Péternek a Wizz Airben és mikortól? p) Megfelel-e a valóságnak, hogy a MALÉV Zrt. reprivatizációjára készülve létezett olyan forgatókönyv, amely szerint más légitársaságok – így a Wizz Air – vették volna át a MALÉV Zrt. szerepét? q) Miért nem értesítették hivatalosan a visszaállamosításról az Európai Uniót? r) Kérdésként vetődik fel, hogy a konkurens Wizz Air igazgatósági tagsága nem a korábbi „szolgálatok” jutalmaként lett-e Oszkó Péter része? 3. A Bizottság működésének kezdetén maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit, az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével. 4. A Bizottság munkájáról jelentést készít, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül benyújt az Országgyűlésnek. A jelentésnek tartalmaznia kell: a) a Bizottság feladatát, b) a Bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, c) a Bizottság ténybeli és jogi megállapításait, d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította, e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan, f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. 5. A Bizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség: 4 fő Kereszténydemokrata Néppárt: 1 fő Magyar Szocialista Párt: 2 fő Jobbik Magyarországért Mozgalom: 2 fő Lehet Más a Politika: 1 fő 6. A Bizottság elnökének személyére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja, alelnökének személyére a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja terjeszt elő javaslatot a bizottsági tagságra jelölt képviselők közül. 7. A Bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat 1. pontját, valamint a 2. pont a)–r) pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A Bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles a Bizottság előtt megjelenni. 8. A Bizottság megbízatása a tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik. 9. A Bizottság működése a 4. pont szerint benyújtott jelentésről szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen leteltéig tart. 10. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. 11. A Bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 12. E határozat a közzététele napján lép hatályba. Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke