📄 Jogszabály szövege
313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. II. törvény végrehajtásáról.
A Kormány az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (9) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben (a továbbiakban: Öotv.)
meghatározott háziorvosokra, házi gyermekorvosokra és fogorvosokra (a továbbiakban együtt: háziorvos), valamint
a praxiskezelőre terjed ki. 2. Fogalommeghatározások 2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) háziorvosi körzet: a területi ellátási kötelezettség alapján a feladattal érintett települési önkormányzat
(a továbbiakban: önkormányzat) által az Öotv. 2. § (2) bekezdése szerint rendeletben – jogszabályban
meghatározottak figyelembevételével – meghatározott település, települések, illetve településrész,
településrészek; b) tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet,
ba) amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni,
kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy
bb) amelyben – a helyettesítés kivételével – az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem
tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel;
c) praxisengedély: az Öotv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti engedély.
(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szempontjából a háziorvos a munkavégzésben akkor akadályozott, ha
a tevékenységét keresőképtelensége, hivatalos távolléte, szabadsága vagy gyermekápolás, -gondozás miatt nem
végzi, illetve, ha a munkavégzés a közmegbízatásával összeférhetetlen vagy közmegbízatása miatt a tevékenységét
ellátni nem tudja. (3) E rendelet háziorvosi körzetre, illetve tartósan betöltetlen háziorvosi körzetre vonatkozó rendelkezéseit a fogorvosi
körzetre is alkalmazni kell. (4) Az Öotv. 2. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában egyenesági leszármazó a praxisjog jogosultjának gyermeke,
örökbefogadott és nevelt gyermeke, illetve unokája. 3. Praxisengedély
3. § (1) Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak praxisengedély birtokában lehet.
(2) A praxisengedély kiadása annak az egészségügyi államigazgatási szervnek a hatáskörébe tartozik, amely az adott
praxisjoggal érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására jogosult (a továbbiakban:
engedélyező szerv). 4. § (1) A praxisengedélyt az engedélyező szerv annak az orvosnak adja ki, aki háziorvosi tevékenység végzésére a vonatkozó
jogszabályok rendelkezései szerint jogosult, és megfelel a (2)–(3) bekezdés szerinti feltételeknek.
(2) A praxisengedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást,
b) az (1) bekezdésben foglalt jogszabályban meghatározott feltételek fennállásáról szóló igazolásokat,
dokumentumokat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott okiratokon túlmenően a praxisengedély kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a praxisjog átruházásáról szóló szerződést, b) a kérelmező és az önkormányzat által kötött előszerződést,
c) a praxisjog folytatása esetén a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve – több
folytatásra jogosult személy esetén – az Öotv. 2. § (5) bekezdésében meghatározott megállapodást is.
5. § (1) Nem kaphat praxisengedélyt az a kérelmet benyújtó orvos,
a) aki praxisengedéllyel már rendelkezik, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra,
b) akitől a praxisjogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő magatartása miatt
visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig. (2) Amennyiben a praxisjog jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, a korábbi praxisjog elidegenítéséig,
de legfeljebb az új praxisjog adásvételétől számított 6 hónapig az új praxisjogra vonatkozóan kiadható
praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog jogosultja a helyettesítéséről
gondoskodik. 6. § A praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
(a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatalával, az Országos Alapellátási Intézettel (a továbbiakban:
OALI), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és az állami adóhatósággal.
7. § (1) A praxisengedélyt vissza kell vonni, ha
a) a praxisjog jogosultja a jog elnyerése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű
volt, b) a praxisjog jogosultja a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik,
c) az ÁNTSZ vagy az engedélyező szerv három éven belül legalább két alkalommal jogszabálysértés miatt
intézkedett, és a háziorvos a határozatban foglaltaknak nem tett eleget,
d) az ÁNTSZ vagy az engedélyező szerv ismételt figyelmeztetése ellenére a háziorvos az ellátást nem, illetve
– a helyettesítés kivételével – nem személyesen nyújtja,
e) az 5. § (2) bekezdése szerinti határidő letelik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából rosszhiszeműnek minősül különösen az a személy, aki az
eljárás során valamely, az engedély megadása szempontjából fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot
meghamisít, vagy más módon a hatóságot megtéveszti. (3) Ha a háziorvos a tevékenység ellátására egészségi ok miatt vált véglegesen alkalmatlanná, a jogszabály szerinti
alkalmassági vizsgálat időpontjától számított hetedik hónap első napján kell a praxisengedélyét visszavonni.
(4) A 3. § (2) bekezdése szerinti szerv az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglaltak fennállását a praxisengedély kiadásától
számított 5 évenként, a (3) bekezdésben foglaltakat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időszakonként
ellenőrzi. (5) A praxisengedély visszavonását – az állami adóhatóság kivételével – a 6. § szerinti szervek is kezdeményezhetik.
(6) A praxisengedély visszavonásáról szóló határozatot közölni kell az önkormányzattal és azokkal a szervekkel,
amelyekkel a praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölték. 8. § Amennyiben a praxisjog jogosultja meghal, a praxisjog folytatására a 3–7. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A praxisjog
folytatására jogosult személy a korábbi praxisjoggal rendelkező személy halálától számított 60 napon belül nyújthatja
be a praxisjog iránti kérelmet, feltéve, hogy a) megfelel az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételeknek, vagy
b) egy éven belül megfelel az a) pont szerinti feltételeknek, és erre az időszakra gondoskodik a helyettesítésről.
9. § (1) A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell a helyettesítésről gondoskodni, ha
a) a praxisjog jogosultja a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy
b) a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen. (2) A helyettesítést – miniszteri rendeletben foglaltakat is figyelembe véve – olyan orvos láthatja el, aki megfelel
a praxisjog megszerzéséhez és a tevékenység gyakorlásához szükséges személyi feltételeknek.
10. § (1) A háziorvosi szolgáltatást nyújtó szervezetben önálló háziorvosi tevékenységet kizárólag praxisjoggal rendelkező tag,
illetve alkalmazott láthat el. (2) A praxisjog jogosultja – a helyettesítés kivételével – csak egy háziorvosi körzetben végezhet önálló orvosi
tevékenységet. 11. § A praxisjogot elidegenítő háziorvos, illetve tartósan betöltetlen körzet esetén a helyettesítő gondoskodik a szakmai
feladatok, valamint – az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
törvénynek megfelelően – a bejelentkezett betegek dokumentációjának és nyilvántartásának a háziorvosi
szolgáltatást nyújtó új háziorvos számára történő átadásáról. 4. Praxiskezelő, a praxisjog elidegenítése
12. § (1) A Kormány praxiskezelőként az OALI-t jelöli ki.
(2) A praxiskezelő országos nyilvántartást vezet a) a praxisengedélyekről,
b) a tartósan betöltetlen körzetekről, valamint c) a praxisjogra vonatkozóan lebonyolított adásvételekről.
13. § (1) A praxisjogot csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki – figyelembe véve az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat
is – nem rendelkezik praxisjoggal, de igazolja, hogy megfelel a praxisjog megszerzéséhez szükséges feltételeknek.
(2) A praxisjogra vonatkozó adásvételt az adásvétel megvalósulását követő harminc napon belül az eladó bejelenti
a praxiskezelőnek. 14. § (1) A praxisjogot elidegeníteni szándékozó háziorvos – ideértve az Öotv. alapján a praxisjog elidegenítésére jogosult
egyéb személyt is – ezen szándékát bejelentheti a praxiskezelőnek. A praxiskezelő a bejelentés alapján a honlapján
– ingyenesen – közzéteszi: a) az eladó nevét,
b) a praxisjoggal érintett körzet megnevezését, c) a praxisjog vételárát.
(2) A praxisjog értékének alapja – ha a felek másként nem rendelkeznek – a praxisjogot érintő körzetben működő
egészségügyi szolgáltatónak az eladást megelőző évben fizetett finanszírozási összeg 80%-a.
5. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
16. § (1) Az Öotv. 3. § (5) bekezdése szerinti orvosnak az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott működtetési engedély
– e rendelet erejénél fogva – az e rendelet szerinti praxisengedélynek minősül.
(2) A 13. § (2) bekezdése szerinti kötelezettséget az e rendelet hatálybalépését követően megvalósuló adásvétel esetén
kell teljesíteni. 17. § Hatályát veszti a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez
szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm.
rendelet. Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.