40/2008. (IV. 17.) OGY határozata a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról.

40/2008. (IV. 17.) OGY határozata a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról. Az Országgyűlés a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint hosszú távra szóló elsődleges célok együttes érvényesülése, a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő kielégítése, az energiapiaci verseny erősítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elősegítése érdekében a következő határozatot hozza: 1. Az energiapolitika stratégiai célja, hogy hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. 2. Az ellátás biztonsága érdekében törekedni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérésére és fenntartására. Ebből a célból elő kell segíteni a hazai források részarányának fenntartását, illetve növelését, az energiahordozó import szállítási útvonal és forrás szerinti diverzifikálását, az energiahordozó-szerkezetnek és a biztonsági készleteknek az ellátás biztonsága szempontjából optimális kialakítását, valamint a regionális energiapiacok kialakulását elősegítő infrastruktúra fejlesztését. 3. Az energiapolitikának – az Európai Unió egységes belső energiapiacába történő integrálódáson, az iparágban bekövetkező technológiai előrehaladáson, a kutatás-fejlesztési tevékenységen, valamint a regionális piacon kialakuló árakon keresztül – hozzá kell járulnia Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez. 4. Az energiapolitikának a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának – Magyarország természeti adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban álló – növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez. A határozatot az Országgyűlés a 2008. április 14-i ülésnapján fogadta el. 5. Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot. Az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére vonatkozó vállalások során figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt energia-ellátásbiztonsági, gazdasági és versenyképességi hatásait. 6. A magyar közlekedéspolitika kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell az energiapolitikával való összhangot, így különösen figyelembe kell venni a közlekedési célú energiaigények, üvegházhatású gáz- és károsanyag-kibocsátások növekedési üteme visszafogásának szükségességét, valamint a megújuló forrásokból előállított üzemanyagok felhasználási arányának növekedési lehetőségeit. 7. Az energiapolitika céljait – az Európai Unió közös energiapolitikájának kialakításához és megvalósításához való hozzájárulás, valamint Magyarország energetikai tárgyú nemzetközi kapcsolatai kiegyensúlyozottsága fenntartásának és fejlesztésének érdekében – a magyar külpolitika és diplomácia prioritásrendszerébe kell illeszteni. 8. Az energiapolitika céljainak megvalósítását – különösen az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság növelése, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia felhasználásának ösztönzése terén – az állami támogatási politika eszközeivel, továbbá az Európai Unió által Magyarország részére rendelkezésre bocsátott forrásokkal is elő kell segíteni. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet- és természetvédelmi, valamint az élelmiszer- és takarmánytermeléssel kapcsolatos hatásokra. 9. Biztosítani kell az energiapolitika céljaival összhangban álló – a piaci verseny feltételeit biztosító, a fogyasztóvédelem, az ellátásbiztonság, a műszaki biztonság, a környezet- és természetvédelem és a munkaegészség szempontjait figyelembe vevő –, az Európai Unió jogszabályainak megfelelő szabályozási környezet kialakítását és fejlesztését. 10. Az energiapolitika céljainak megvalósulása érdekében elő kell segíteni az energia- és környezettudatos szemlélet kialakítását és fejlesztését. 11. Az energiapolitika céljainak megvalósulása érdekében, az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célokkal összhangban – különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén – ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését, valamint az energiatakarékosságot. 12. Az Országgyűlés az 1–11. pontokban foglaltak megvalósítása érdekében felkéri a Kormányt, hogy a) az energiapolitika megvalósítása során a hosszú távú szempontokat is mérlegelve gondoskodjon az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesüléséről, hogy a gazdaság és a lakosság energiaigényei mindenkor kellő biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek; b) a földgáz- és villamosenergia-ellátásban az ellátásbiztonság megőrzése, a piacnyitás kiteljesítése, a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével arra törekedjen, hogy a jogszabályi keretrendszer a hatékonyság növelését és az ebből eredő haszonnak a fogyasztókhoz történő eljuttatását eredményezze; c) dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, és gondoskodjon azok megfelelő végrehajtásáról; d) a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérését és fenntartását; e) kísérje figyelemmel a nagyhatékonyságú kapcsolt energiatermelés támogatási szabályrendszerét, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi környezetet; f) kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé; g) gondoskodjon a nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére irányuló programok megfelelő végrehajtásáról és megvalósításáról, az ehhez szükséges feltételek biztosításáról; h) a földgáz-importfüggőség növekedési ütemének mérséklése, valamint a központi költségvetési bevételek növelése érdekében szabályozási eszközökkel segítse elő a hazai inert-tartalmú földgázvagyon minél teljesebb felhasználását; i) az importdiverzifikáció, a verseny és az ellátásbiztonság érdekében kezdeményezze a regionális energiapiacok mielőbbi kialakítását, különös tekintettel Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepének erősítésére. Segítse elő a határokon átnyúló villamosenergia- és földgázhálózati infrastruktúra-fejlesztések – így különösen a Nabucco, a Déli Áramlat, LNG terminálról vételező földgázszállító vezeték –, valamint új földgáztárolók megvalósítását; j) kezdeményezze a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának felülvizsgálatát és a nemzetközi követelményeknek megfelelő szabályozhatóság tartós fenntartásához szükséges döntések előkészítését; k) teremtse meg, és folyamatosan tartsa fenn azokat a szervezeti, intézményi, szervezési, pénzügyi és jogi feltételeket, illetve eszközöket, amelyek lehetővé teszik a hazai energetikai kutatás, fejlesztés és oktatás magas szintű folytatását; l) dolgozza ki a megújuló energiaforrások felhasználásának – Magyarország természeti és gazdasági adottságainak, a lakosság teherbíró képességének, a legkisebb költség és a környezeti fenntarthatóság elvének megfelelő, valamint az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban álló – növelésére vonatkozó stratégiát, amely hozzájárul a hazai üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési célok megvalósításához is; m) vizsgálja meg a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevők támogatásának tapasztalatait, és amennyiben indokolt, ez alapján dolgozza át a szabályozást a gazdaságos távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítása érdekében; n) gondoskodjon a Nemzeti Alaptantervnek az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásával való kiegészítéséről, mind az általános iskolai, mind a középiskolai képzésben; o) az energiatudatos szemlélet kialakulásának elősegítése érdekében a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő az épületek, illetve épületrészek fajlagos energiafelhasználási adatainak összehasonlítható módon történő megismerhetőségét; p) kísérje figyelemmel az energiafelhasználás szociális támogatási rendszerét, és célzott szociálpolitikai intézkedésekkel hatékonyan biztosítsa az energia- és szociálpolitika összhangját; q) gondoskodjon a közlekedési infrastruktúrának a fenntartható fejlődéssel összhangban való fejlesztésére irányuló országos koncepció kidolgozásáról; r) gondoskodjon az energiapolitika céljainak hatékony megvalósulását elősegítő pályázatok és források megfelelő koordinációjáról; s) Magyarországnak az Európai Unióval, annak tagállamaival, valamint más államokkal és nemzetközi szervezetekkel kialakított nemzetközi kapcsolatainak fenntartása és fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítson azoknak az energiapolitikai célok megvalósítására gyakorolt hatásaira; t) legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, a tájékoztató benyújtásával együtt tegyen javaslatokat az energiapolitikai koncepció felülvizsgálatára. 13. E határozat közzétételének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a magyar energiapolitikáról szóló 21/1993. (IV. 9.) OGY határozat. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke