40/2008. (IV. 17.) OGY határozata a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a 2008 és 2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikát határozza meg, melynek célja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülése. A jogszabály a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos és környezetbarát kielégítését, az energiapiaci verseny erősítését, valamint az Európai Unió céljainak megvalósítását segíti elő.
Kire vonatkozik: A magyar kormány, amelynek feladata az energiapolitika céljainak megvalósítása és a kapcsolódó stratégiák kidolgozása; A gazdaság és a lakosság, mint az energiaigények kielégítésének kedvezményezettjei és az energiatudatos szemlélet kialakításának célcsoportja.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Energia- és hálózatos ágazati jog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az energiapolitika stratégiai céljait, melyek az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság optimalizálása.
- Az energiaforrás-struktúra kiegyensúlyozottságának elérését és fenntartását, beleértve a hazai források részarányának növelését és az import diverzifikálását.
- A magyar gazdaság versenyképességének növelését az energiapolitika eszközeivel, mint például az EU egységes belső energiapiacába való integrálódás.
- A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást a fajlagos energiafelhasználás csökkentésével, a megújuló energiaforrások arányának növelésével és környezetbarát technológiák bevezetésével.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A magyar kormány, amelynek feladata az energiapolitika céljainak megvalósítása és a kapcsolódó stratégiák kidolgozása.
- A gazdaság és a lakosság, mint az energiaigények kielégítésének kedvezményezettjei és az energiatudatos szemlélet kialakításának célcsoportja.
Melyek a főbb pontok?
- Az energiapolitika stratégiai célja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülése.
- Törekedni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérésére és fenntartására, elősegítve a hazai források részarányának növelését és az import diverzifikálását.
- Az energiapolitikának hozzá kell járulnia Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez, valamint a fenntartható fejlődéshez a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén és a megújuló energiaforrások arányának növelésén keresztül.
- A Kormány felkérést kap, hogy legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága részére.
Energia- és hálózatos ágazati jog
8
Energia- és hálózatos ágazati jog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
40/2008. (IV. 17.) OGY határozata a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról.
Az Országgyűlés a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint hosszú távra szóló elsődleges célok együttes érvényesülése, a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő kielégítése, az energiapiaci verseny erősítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elősegítése érdekében a következő határozatot hozza:
1.Az energiapolitika stratégiai célja, hogy hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését.
2.Az ellátás biztonsága érdekében törekedni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérésére és fenntartására. Ebből a célból elő kell segíteni a hazai források részarányának fenntartását, illetve növelését, az energiahordozó import szállítási útvonal és forrás szerinti diverzifikálását, az energiahordozó-szerkezetnek és a biztonsági készleteknek az ellátás biztonsága szempontjából optimális kialakítását, valamint a regionális energiapiacok kialakulását elősegítő infrastruktúra fejlesztését.
3.Az energiapolitikának – az Európai Unió egységes belső energiapiacába történő integrálódáson, az iparágban bekövetkező technológiai előrehaladáson, a kutatás-fejlesztési tevékenységen, valamint a regionális piacon kialakuló árakon keresztül – hozzá kell járulnia Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez.
4.Az energiapolitikának a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának – Magyarország természeti adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban álló – növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez.
A határozatot az Országgyűlés a 2008. április 14-i ülésnapján fogadta el.
5.Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot. Az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére vonatkozó vállalások során figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt energia-ellátásbiztonsági, gazdasági és versenyképességi hatásait.
6.A magyar közlekedéspolitika kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell az energiapolitikával való összhangot, így különösen figyelembe kell venni a közlekedési célú energiaigények, üvegházhatású gáz- és károsanyag-kibocsátások növekedési üteme visszafogásának szükségességét, valamint a megújuló forrásokból előállított üzemanyagok felhasználási arányának növekedési lehetőségeit.
7.Az energiapolitika céljait – az Európai Unió közös energiapolitikájának kialakításához és megvalósításához való hozzájárulás, valamint Magyarország energetikai tárgyú nemzetközi kapcsolatai kiegyensúlyozottsága fenntartásának és fejlesztésének érdekében – a magyar külpolitika és diplomácia prioritásrendszerébe kell illeszteni.
8.Az energiapolitika céljainak megvalósítását – különösen az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság növelése, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia felhasználásának ösztönzése terén – az állami támogatási politika eszközeivel, továbbá az Európai Unió által Magyarország részére rendelkezésre bocsátott forrásokkal is elő kell segíteni. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet- és természetvédelmi, valamint az élelmiszer- és takarmánytermeléssel kapcsolatos hatásokra.
9.Biztosítani kell az energiapolitika céljaival összhangban álló – a piaci verseny feltételeit biztosító, a fogyasztóvédelem, az ellátásbiztonság, a műszaki biztonság, a környezet- és természetvédelem és a munkaegészség szempontjait figyelembe vevő –, az Európai Unió jogszabályainak megfelelő szabályozási környezet kialakítását és fejlesztését.
10.Az energiapolitika céljainak megvalósulása érdekében elő kell segíteni az energia- és környezettudatos szemlélet kialakítását és fejlesztését.
11.Az energiapolitika céljainak megvalósulása érdekében, az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célokkal összhangban – különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén – ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését, valamint az energiatakarékosságot.
12.Az Országgyűlés az 1–11. pontokban foglaltak megvalósítása érdekében felkéri a Kormányt, hogy
a)az energiapolitika megvalósítása során a hosszú távú szempontokat is mérlegelve gondoskodjon az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesüléséről, hogy a gazdaság és a lakosság energiaigényei mindenkor kellő biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek;
b)a földgáz- és villamosenergia-ellátásban az ellátásbiztonság megőrzése, a piacnyitás kiteljesítése, a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével arra törekedjen, hogy a jogszabályi keretrendszer a hatékonyság növelését és az ebből eredő haszonnak a fogyasztókhoz történő eljuttatását eredményezze;
c)dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, és gondoskodjon azok megfelelő végrehajtásáról;
d)a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérését és fenntartását;
e)kísérje figyelemmel a nagyhatékonyságú kapcsolt energiatermelés támogatási szabályrendszerét, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi környezetet;
f)kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé;
g)gondoskodjon a nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére irányuló programok megfelelő végrehajtásáról és megvalósításáról, az ehhez szükséges feltételek biztosításáról;
h)a földgáz-importfüggőség növekedési ütemének mérséklése, valamint a központi költségvetési bevételek növelése érdekében szabályozási eszközökkel segítse elő a hazai inert-tartalmú földgázvagyon minél teljesebb felhasználását;
i)az importdiverzifikáció, a verseny és az ellátásbiztonság érdekében kezdeményezze a regionális energiapiacok mielőbbi kialakítását, különös tekintettel Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepének erősítésére. Segítse elő a határokon átnyúló villamosenergia- és földgázhálózati infrastruktúra-fejlesztések – így különösen a Nabucco, a Déli Áramlat, LNG terminálról vételező földgázszállító vezeték –, valamint új földgáztárolók megvalósítását;
j)kezdeményezze a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának felülvizsgálatát és a nemzetközi követelményeknek megfelelő szabályozhatóság tartós fenntartásához szükséges döntések előkészítését;
k)teremtse meg, és folyamatosan tartsa fenn azokat a szervezeti, intézményi, szervezési, pénzügyi és jogi feltételeket, illetve eszközöket, amelyek lehetővé teszik a hazai energetikai kutatás, fejlesztés és oktatás magas szintű folytatását;
l)dolgozza ki a megújuló energiaforrások felhasználásának – Magyarország természeti és gazdasági adottságainak, a lakosság teherbíró képességének, a legkisebb költség és a környezeti fenntarthatóság elvének megfelelő, valamint az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban álló – növelésére vonatkozó stratégiát, amely hozzájárul a hazai üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési célok megvalósításához is;
m)vizsgálja meg a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevők támogatásának tapasztalatait, és amennyiben indokolt, ez alapján dolgozza át a szabályozást a gazdaságos távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítása érdekében; n) gondoskodjon a Nemzeti Alaptantervnek az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásával való kiegészítéséről, mind az általános iskolai, mind a középiskolai képzésben;
o)az energiatudatos szemlélet kialakulásának elősegítése érdekében a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő az épületek, illetve épületrészek fajlagos energiafelhasználási adatainak összehasonlítható módon történő megismerhetőségét;
p)kísérje figyelemmel az energiafelhasználás szociális támogatási rendszerét, és célzott szociálpolitikai intézkedésekkel hatékonyan biztosítsa az energia- és szociálpolitika összhangját;
q)gondoskodjon a közlekedési infrastruktúrának a fenntartható fejlődéssel összhangban való fejlesztésére irányuló országos koncepció kidolgozásáról;
r)gondoskodjon az energiapolitika céljainak hatékony megvalósulását elősegítő pályázatok és források megfelelő koordinációjáról;
s)Magyarországnak az Európai Unióval, annak tagállamaival, valamint más államokkal és nemzetközi szervezetekkel kialakított nemzetközi kapcsolatainak fenntartása és fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítson azoknak az energiapolitikai célok megvalósítására gyakorolt hatásaira;
t)legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, a tájékoztató benyújtásával együtt tegyen javaslatokat az energiapolitikai koncepció felülvizsgálatára.
13.E határozat közzétételének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a magyar energiapolitikáról szóló 21/1993. (IV. 9.) OGY határozat.
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke