← Magyarország

24/2012. (III. 19.) VM rendelete a földalatti gombák gyűjtéséről.

Röviden

Ez a rendelet a földalatti gombák, azaz a triflák gyűjtésének szabályait írja elő, meghatározva, hogy ki, milyen feltételekkel és eszközökkel gyűjthet triflát.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
24/2012. (III. 19.) VM rendelete a földalatti gombák gyűjtéséről. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 24. pontjában, a 10. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a 112. § (2) bekezdés 9. pontjában, a 10. § (3) bekezdése vonatkozásában a 112. § (4) bekezdés 2. pontjában, az 1. § vonatkozásában az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c), e) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. § (1) Földalatti gombát (a továbbiakban: trifla) csak az a személy gyűjthet, aki a) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) szervezésében tartott, a trifla gyűjtésére vonatkozó hatósági jellegű képzést eredményesen elvégezte, b) vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában azzal egyenértékű képesítést szerzett. (2) A képzés főbb témakörei: a) a földalatti gombák – beleértve a védett földalatti gombafajok – ismerete, b) a gazdanövények, élőhelyek ismerete, c) a gyűjtés szabályai, d) a kutyával történő gyűjtés szabályai, e) forgalmazás, ellenőrzés. (3) A képzést eredményesen elvégzők számára a képzés szervezője tanúsítványt állít ki. 2. § (1) A trifla gyűjtése az erdőgazdálkodó által a gyűjtő részére kiállított előzetes írásbeli engedély alapján végezhető, amely visszavonásig érvényes. (2) Az engedélyt az erdőgazdálkodónak vissza kell vonnia, ha a gyűjtő részéről a rendeletben vagy az engedélyben meghatározott gyűjtési feltételektől való eltérést tapasztal. (3) Az erdőgazdálkodó a gyűjthető trifla mennyiségét és az engedély időbeli hatályát az írásbeli engedélyben meghatározhatja. (4) Az engedélyt a gyűjtő a triflagyűjtés során mindig köteles magánál tartani. (5) Az erdőgazdálkodó kizárólag a 7. § szerinti gyűjtési naplóval rendelkező személy részére adhat engedélyt. (6) A magántulajdonban lévő erdő tulajdonosa saját erdejében, és az erdőgazdálkodó azon a magántulajdonban lévő erdőben, ahol ő az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodó, 20 dkg/nap vagy 3 db trifla/nap mennyiséget meg nem haladó gyűjtés esetén, ha azt kereskedelmi forgalomba nem hozza, mentesül az 1. §-ban, a 4. §-ban, valamint a 7. és 8. §-ban előírt kötelezettségek alól. 3. § (1) A gyűjthető trifla fajokat és azok gyűjtési idejét a melléklet tartalmazza. (2) A mellékletben nem szereplő trifla fajok csak a rendszertani, az elterjedési, és az ökológiai sajátosságok kutatása céljából – az erdőgazdálkodói engedélyen felül – az erdészeti hatóság külön engedélyével gyűjthetők. (3) A kutatási célú gyűjtésre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárás során az erdészeti hatóság kikérheti megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező szakmai szervezet véleményét. (4) A kutatási célú gyűjtést az erdészeti hatóság a szakmai szervezet véleményének figyelembevételével – ha azt a kutatás célja indokolttá teszi – a 4. § és a 6. § c), e) és f) pontjában szabályozott gyűjtési módoktól eltérően is engedélyezheti. (5) Ha a melléklet szerinti fajokat a gyűjtési időn kívül, valamint a mellékletben nem szereplő fajokat a (2) bekezdésben előírt engedéllyel nem rendelkező személy találja meg, azokat fellelésük helyén a lehető legkisebb talajbolygatással vissza kell temetni. 4. § (1) Triflát gyűjteni kizárólag a szervezeti és működési szabályzat szerint trifla gyűjtéssel foglalkozó szervezetek által tartott, a triflagyűjtésről szóló képzésen igazoltan részt vett és azon alkalmassági vizsgát teljesített kutyával (a továbbiakban: triflakereső kutya), a triflakereső kutyát alkalmazó felelősségére lehet. (2) Az (1) bekezdésben előírt vizsga alól mentesül az a triflakereső kutya, amely rendelkezik a rendelet hatálybalépése előtt kutyák részére szervezett triflagyűjtésről szóló képzés elvégzéséről szóló okirattal, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában azzal egyenértékű alkalmassági vizsgáról szóló okirattal. (3) A gyűjtőnek a trifla gyűjtés időpontját a vadászatra jogosultnak – amennyiben az nem azonos az erdőgazdálkodóval – be kell jelentenie. 5. § (1) A triflakereső kutya egyedi azonosításáról a triflakereső kutya tulajdonosa a külön jogszabály szerinti elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) köteles gondoskodni. (2) Egy gyűjtő egyidejűleg legfeljebb két triflakereső kutyával gyűjthet, amelyeket köteles az állat egészségét és biztonságát nem veszélyeztető, jól látható megkülönböztető jelzéssel ellátni. (3) A gyűjtő a 4. § (1) bekezdése szerinti képzésen való részvételt és az alkalmassági vizsgát tanúsító, vagy a 4. § (2) bekezdés szerinti okiratot, valamint a transzponder beültetését igazoló okiratot a trifla gyűjtése során köteles magánál tartani. (4) A trifla felszedését a triflakereső kutya által megjelölt ponton az erdőtalaj és a gomba micéliumok kiszáradás elleni védelmének figyelembe vételével kell végrehajtani, a célnak megfelelő legfeljebb 5 cm élszélességű eszköz segítségével. 6. § A trifla gyűjtése során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) megfogalmazottak figyelembevételével tilos: a) az ásás, kapálás, gereblyézés; b) a növények gyökérzetének indokolatlan károsítása; c) az éretlen gomba gyűjtése; d) a trifla fészket betemetetlenül hagyni, vagy azt nem az ott kitermelt talajjal betemetni; e) a trifla keresése és gyűjtése napnyugta és napkelte közötti időszakban; f) a mellékletben meghatározottakon kívüli triflafajok gyűjtése, valamint a mellékletben meghatározott gyűjtési időn kívüli gyűjtés; g) a trifla felszedése 5 cm-nél nagyobb élszélességű eszközzel. 7. § (1) A gyűjtő köteles a gyűjtésről gyűjtési naplót vezetni. (2) A gyűjtési napló az alábbi adatokat tartalmazza: a) a gyűjtő neve és lakcíme; b) az 1. § (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti képesítést igazoló okirat száma, az okirat megszerzésének ideje, és helye; c) a gyűjtési terület erdőgazdálkodójának erdőgazdálkodói kódja; d) a gyűjtött gomba faja, mennyisége (grammban), a gyűjtés ideje (év, hónap, nap). (3) Az első gyűjtési naplót az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés elvégzésekor a gyűjtő a NÉBIH -től kapja meg. (4) Az első gyűjtési naplót az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzést igazoló okirat bemutatásával – a gyűjtő kérelmére – a NÉBIH állítja ki. 8. § (1) Ha a gyűjtési napló betelik vagy megsemmisül, további napló a NÉBIH -től igényelhető. (2) A NÉBIH az új napló kiadásakor a régi naplót érvénytelenítése után a gyűjtőnek visszaadja. (3) A gyűjtési napló 7. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatait a gyűjtőnek a gyűjtés befejezésekor, a gyűjtés helyszínének elhagyása előtt kell kitölteni. (4) A gyűjtő a gyűjtési naplót az erdőgazdálkodó kérésére köteles bemutatni. (5) Az Evt. 108. § (1) bekezdés g) pontja szerint erdővédelmi bírság fizetésére kötelezett gyűjtőtől az erdészeti hatóság a gyűjtési naplót két évre visszavonja. (6) Az Evt. 108. § (1) bekezdés g) pontja szerint erdővédelmi bírság fizetésére kötelezett, gyűjtési naplóval nem rendelkező személy részére az erdészeti hatóság gyűjtési naplót két évig nem ad ki. 9. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 1–8. §-ai 2013. január 1-jén lépnek hatályba. (3) A rendeletnek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 10. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Evt. Vhr.) 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az erdészeti hatóság gondoskodik:] „a) a 35. § (2) bekezdésének d)–h) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá” (2) Az Evt. Vhr. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „37. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében az erdészeti szakszemélyzet köteles a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi kárbejelentő lap” formanyomtatványon az erdészeti hatóság részére bejelenteni: a) bejelentő személy neve, szakszemélyzeti kódszáma, b) a károsítás negyedéve, c) a károsítás helye (erdőrészlet vagy EOV koordináta), d) a károsított egyed fafaja, e) a károsító kódja, f) a károsítás mértéke, g) a károsítással érintett terület, h) a károsítással érintett fatömeg, i) a károsítás észlelésének időpontja, j) a károsítás elleni védekezés módja, a védekezés állapota, k) zárlati károsító megerősítése. (2) Az Erdővédelmi kárbejelentő lapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig, míg zárlati károsító esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul meg kell küldeni az erdészeti hatóság részére.” (3) Az Evt. Vhr. 54. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott erdő igénybevételi ügyek esetében a csereerdősítést az adott erdő fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság illetékességi területén kell végrehajtani.” Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.