56/2014. (IV. 30.) VM rendelete a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról.

56/2014. (IV. 30.) VM rendelete a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés c), e), g) pontjában, a 11. § tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: a) termesztési alkalmassági vizsgálat: olyan vizsgálatok összessége, amelyet az  Európai Unió valamely tagállamában regisztrált szőlőfajta Magyarországon történő osztályba sorolása érdekében kell elvégezni; b) termesztési alkalmassági vizsgálat engedélyese: azon természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet aki, vagy amely rendelkezik a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott termesztési alkalmassági vizsgálat elvégzésre vonatkozó engedéllyel. 2. A szőlőfajta termesztési alkalmassági vizsgálata 2. § (1) Szőlőfajta termesztési alkalmassági vizsgálatához a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a  továbbiakban: NÉBIH) termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedélye szükséges. A termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély iránti kérelmet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet benyújthatja a NÉBIH részére. (2) A termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély iránti kérelem formanyomtatványát a NÉBIH honlapján közzéteszi. A kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: a) a kérelmező neve, b) az ügyfél-azonosító száma, c) a kapcsolattartásra vonatkozó adatok, d) érintett terület adatai (település neve, a terület helyrajzi száma, a tervezett ültetvény nagysága), e) vizsgálandó és az összehasonlító fajták neve, és f ) a telepítendő ültetvény művelésmódja, térállása. (3) A  termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély tartalmazza azt is, hogy a  termesztési alkalmassági vizsgálatba vont szőlőfajta neve a forgalomba hozott borászati terméken feltüntethető-e. (4) A NÉBIH azon szőlőfajta nevének feltüntetésére adhat engedélyt, amelynek neve vagy annak szinonim elnevezése az Európai Unió valamely tagállamában engedélyezettként regisztrálva van. (5) A NÉBIH a szőlőfajta nevének feltüntetését engedélyezi, ha az engedélyben szereplő fajta neve egy már osztályba sorolt szőlőfajta nevével részben sem azonos, valamint a szőlőfajta neve részben vagy egészben egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy földrajzi jelzés nevét részben vagy egészben sem tartalmazza. (6) A termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély jogerőre emelkedésétől számított 10. borpiaci év végéig érvényes. (7) A  termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély egy példányát a  NÉBIH megküldi a  kérelmező részére, a telepítés helye szerint illetékes hegybírónak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (a továbbiakban: HNT). (8) A  termesztési alkalmassági vizsgálat engedélyesének (a  továbbiakban: engedélyes) a  termesztési alkalmassági vizsgálatot a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján kell elvégeznie. 3. Adatszolgáltatás a termesztési alkalmassági vizsgálatok eredményeiről 3. § (1) A termesztési alkalmassági vizsgálat eredményéről az engedélyesnek évente egy alkalommal, az adott borpiaci év végéig adatot kell szolgáltatnia a NÉBIH részére. (2) A vizsgálatba vont szőlőfajtából készített borászati termékből legalább 6 darab 0,75 liter űrtartalmú palack borászati termék mintát kell a  szüret időpontja szerinti borpiaci év végéig a  NÉBIH részére érzékszervi vizsgálatok céljából rendelkezésre bocsátani. (3) A  3.  mellékletben meghatározott analitikai vizsgálatokat csak a  Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet vizsgálati módszereire akkreditált laboratóriumban lehet elvégeztetni. A vizsgálatok költségeit az engedélyes viseli. (4) A  borászati termékek érzékszervi minősítését a  NÉBIH végzi. A  NÉBIH az  érzékszervi minősítés elvégzésére az  Országos Borszakértő Bizottságot (a  továbbiakban: OBB) megbízhatja, amely a  minősítésről szakvéleményt ad. Az érzékszervi minősítés költségeit a termesztési alkalmassági vizsgálat engedélyese viseli. (5) A NÉBIH az adatszolgáltatás elmaradása esetén a termesztési vizsgálatra kiadott engedélyt visszavonja. Az engedély visszavonásáról az engedélyest, az illetékes hegybírót és a HNT-t értesíteni kell. (6) Olyan szőlőfajtából készített borászati termékre, amelyre vonatkozóan a  vizsgálatra vonatkozó engedélyt visszavonták, forgalomba hozatali engedély nem adható. (7) Azon ültetvényt, amelyre vonatkozóan a vizsgálatra vonatkozó engedélyt visszavonták, a visszavonástól számított 5 borpiaci éven belül ki kell vágni. (8) Amennyiben a  vizsgálatba vont szőlőfajtát osztályba sorolják az  adott szőlőfajtával telepített ültetvény tovább művelhető, terméséből készített borászati termék forgalomba hozható. (9) Azon ültetvényt, amelyre vonatkozóan a  vizsgálat megállapítja, hogy a  kísérletbe vont szőlőfajta nem sorolható osztályba, a NÉBIH erre vonatkozó döntésének közlésétől számított 5 borpiaci éven belül ki kell vágni. 4. A termesztési alkalmassági vizsgálatok céljából telepített ültetvények nyilvántartása 4. § (1) A  hegybíró a  termesztési alkalmassági vizsgálatok céljából telepített ültetvényt az  ültetvényekről vezetett nyilvántartásában „Kísérleti ültetvény” megnevezéssel tartja nyilván. (2) A  termesztési alkalmassági vizsgálatok céljából telepített ültetvény terméséről szőlőszármazási bizonyítványt kell kérelmezni. A hegybírónak a szőlőszármazási bizonyítványon az „Egyéb” kategória rovatba az alábbi szöveget fel kell tűntetnie „Kísérleti ültetvényről származó termés”. A szőlő származási bizonyítványra a fajta nevét rá kell írni. (3) A szőlő származási bizonyítvány másolatát az engedélyesnek a 3. § szerinti adatszolgáltatáshoz csatolnia kell. 5. Az osztályba sorolásra irányuló eljárás 5. § (1) A  NÉBIH egy szőlőfajta termesztési alkalmassági vizsgálatának eredménye alapján, hiánytalan adatszolgáltatás esetén, a vizsgálat megindulását követő egymás utáni 5 termőévet követően ad javaslatot. (2) Egy szőlőfajta osztályba sorolására vonatkozó javaslatát a  NÉBIH minden év szeptember 30-ig közli az  agrárpolitikáért felelős miniszterrel (a  továbbiakban: miniszter), és az  engedélyessel. A  javaslat tartalmazza a fajtanév szinonim nevét, valamint egyéb felhasználási módját. (3) A miniszter a borkészítésre alkalmas borszőlőfajtákat termesztési alkalmasság szerint engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett kategóriába sorolja be. 6. § (1) Az  olyan szőlőfajtákat, amelyek esetében termesztési alkalmassági vizsgálat vagy állami elismerésre történő bejelentése alapján végzett vizsgálatok vannak folyamatban, a  vizsgálat ideje alatt engedélyezettként osztályba sorolt szőlőfajtának kell tekinteni. (2) A  borszőlőfajta állami elismerésre történő bejelentése alapján végzett vizsgálatokat a  termesztési alkalmassági vizsgálattal egyenértékűnek kell tekinteni. (3) Állami elismerést kapott borszőlőfajtát a  termesztési alkalmassági vizsgálat nélkül kell engedélyezett kategóriába sorolni. 7. § (1) Az  osztályba sorolt fajták jegyzékét az  1.  melléklet, az  3.  § (3)  bekezdése szerinti termesztési alkalmassági vizsgálatokhoz használható összehasonlító fajták jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza. (2) A  NÉBIH a  termesztési alkalmassági vizsgálatok alapján osztályba sorolt szőlőfajták kísérleti eredményeit az osztályba sorolást követően személyes adatok nélkül honlapján közzé teszi. (3) Az ideiglenesen engedélyezett kategóriába sorolt fajták telepítése nem engedélyezhető. 6. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 9. § (1) A  2010. január 1. előtt kiadott termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély alapján telepített szőlőültetvények terméséből készített borászati termékre – amennyiben a  szőlőfajta osztályba sorolása még nem történt meg – legfeljebb 2020. július 31-ig lehet forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet benyújtani. E rendelet előírásait ezen ültetvények esetén is alkalmazni kell. (2) A 2010. január 1-jén vagy azt követően, e rendelet hatályba lépése előtt kiadott termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély alapján telepített szőlőültetvények terméséből készített borászati terméket – amennyiben a  szőlőfajta osztályba sorolása még nem történt meg – az  engedély jogerőre emelkedése napjától számított 10. borpiaci év végéig lehet forgalomba hozni. E rendelet előírásait ezen ültetvények esetén is alkalmazni kell. 10. § Ez a  rendelet a  mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a  922/72/EGK, a  234/79/EK, az  1037/2001/EK és az  1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 11. § A szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 4.  § (4)  bekezdés e)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép: [A művelet engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:] „e) kísérleti ültetvény telepítés, illetve fajtaváltás esetén a  telepítésre, illetve a  fajtaváltásra irányuló szándék elfogadásáról a NÉBIH által kiadott engedélyt;” 12. § Hatályát veszti a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet. Dr. fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter