31/2015. (VII. 7.) OGY határozata a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szánd

31/2015. (VII. 7.) OGY határozata a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról. 1. Az  Országgyűlés, tekintettel arra, hogy Magyarország olimpiai nemzet és a  Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítójaként az  újkori olimpiai játékok kezdetétől tevékenyen részt vesz az  olimpiai eszme népszerűsítésében, valamint tekintettel a  Magyar Olimpiai Bizottság alapításának 120. évfordulójára, tiszteletét fejezi ki mindazon sportolók iránt, akik hazánkat képviselve részt vettek az  olimpiai játékokon, azon helyezést értek el és különösen azok iránt, akik olimpiai bajnokok lettek hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország megbecsült tagja legyen az olimpiai családnak. 2. Az  Országgyűlés üdvözli a  Nemzetközi Olimpia Bizottság 127. Közgyűlésén elfogadott „Agenda 2020” reformprogramot, amelynek célja a  gazdaságosság és a  fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése az olimpiai játékok megszervezésében, és amely az olimpiai mozgalom legújabb történelmi reformja azt követően, hogy a  hivatásos sportolók, a  nők, majd pedig a  fogyatékkal élők is az  olimpiai mozgalom részeseivé váltak, és amely érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy az  olimpiai mozgalom visszatérjen gyökereihez, és így az  olimpia megrendezésének lehetősége újra elérhetővé váljon a  közepes méretű nagyvárosok számára is, hasonlóan Antwerpen, Stockholm vagy Helsinki korábbi példájához. Mindez történelmi lehetőséget ad Magyarország és Budapest számára ahhoz, hogy eséllyel pályázzon olimpiai játékok megrendezésére. 3. Az Országgyűlés, mint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, figyelembe véve hazánk olimpiai hagyományait és sportolóink olimpiai játékokon elért eredményeit, a  Nemzetközi Olimpiai Bizottság gazdaságos olimpia megrendezését támogató „Agenda 2020” reformprogramot, valamint azt, hogy hazánk megvalósult, illetve tervezett fejlődési pályája az olimpiai jelentkezéstől függetlenül is biztosítja az „Agenda 2020” reformhoz illeszkedő olimpia megrendezéséhez szükséges infrastruktúra jelentős részét, támogatja Budapest Főváros Közgyűlésének és a Magyar Olimpiai Bizottságnak, illetve a  Magyar Paralimpiai Bizottságnak azon szándékát, hogy a  Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál, illetve a  Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnál megpályázza a  2024-ben sorra kerülő XXXIII. Olimpiai Játékok, valamint a XVII. Paralimpiai Játékok megrendezésének jogát. A határozatot az Országgyűlés a 2015. július 6-i ülésnapján fogadta el. 4. Az Országgyűlés a sikeres olimpiai pályázat előkészítése érdekében a) felkéri az  olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázatot előkészítő Budapest Főváros Önkormányzatát, a  Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint a  Kormányt, hogy a  pályázatot a  Nemzetközi Olimpiai Bizottság gazdaságos olimpiai játékok megrendezését támogató „Agenda 2020” reformprogramjához illeszkedve, Budapest Főváros – a  767/2013. (IV. 24.) Főv. Kgy., valamint a  923/2014. (VI. 30.) Főv. Kgy. határozatokban megállapított – egyhangú közgyűlési döntésekkel elfogadott fejlesztési koncepciója alapján, ahhoz igazodva, a vidéki helyszínek minél szélesebb körű bevonásával, a  fenntartható fejlődést, a  környezettudatosság és környezetvédelem szempontjait, valamint a  jövő nemzedékek érdekeit szem előtt tartva, döntően a  meglévő, illetve 2024-ig az  olimpiától függetlenül megépülő infrastruktúrára alapozva, a  felesleges, később kihasználatlan fejlesztéseket kerülve, azaz a  felelős fejlesztés és tervezés szempontjait figyelembe véve, a  teljes átláthatóságot biztosítva, civil és szakmai szervezetek bevonásával készítsék el; b) felkéri a Kormányt, hogy nyújtson támogatást az olimpiai játékok rendezési jogára pályázó Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a  Magyar Olimpiai Bizottság számára a  pályázati dokumentáció elkészítéséhez, és közreműködésével támogassa a  pályázat sikerét, illetve tekintettel a  központi költségvetési források meghatározó voltára, a  lehetséges államháztartási bevételek nagyságrendjére, az  olimpia lehetséges társadalmi előnyeire, az  olimpiai pályázat kérdését kezelje kiemelt nemzetstratégiai kérdésnek, kapcsolódó döntéseinél kiemelten vegye figyelembe az  olimpiai pályázat sikerességét támogató szempontokat, e  szempontok alapján vizsgálja felül a  kormányzati hatáskörbe tartozó fejlesztési terveket, és lássa el a pályázathoz kapcsolódó, az érintettek tevékenységét összehangoló feladatokat; c) felkéri a  Kormányt, hogy a  Magyar Olimpiai Bizottsággal és Budapest Főváros Önkormányzatával közösen határozzák meg a  sikeres olimpiai pályázat elkészítéséhez, népszerűsítéséhez, a  belföldi és külföldi tájékoztatáshoz, a  nemzetközi kapcsolatok szervezéséhez szükséges stratégiai és operatív intézményés szervezetrendszert, és gondoskodjanak annak haladéktalan felállításáról, illetve biztosítsák, hogy a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok részt vehessenek az operatív pályázati szervezet (pályázó részvénytársaság) tevékenységének nyomon követésében, ellenőrzésében; d) felkéri a  Kormányt, hogy haladéktalanul határozza meg az  olimpiai pályázathoz kapcsolódó kormányzati feladatok felelősét, a feladat ellátásához szükséges kormányzati hatásköri és szervezeti szabályokat, és tegye meg az azok hatékony megvalósulásához szükséges intézkedéseket; e) felkéri a  Kormányt, hogy az  olimpiai pályázat kormányzati felelősének a  Magyar Olimpiai Bizottsággal és Budapest Főváros Önkormányzatával egyeztetett előterjesztése alapján, a  jelentkezési szakaszt követő pályázat benyújtásáig, határozza meg az  egyes miniszterek olimpiai pályázatot támogató feladatait, különösen figyelemmel a  pénzügyi, diplomáciai, fejlesztési, kulturális és sporthoz kapcsolódó feladatokra, illetve hogy a  Kormány diplomáciai és kulturális diplomáciai tevékenységében a  jelentkezéstől kezdődően kezelje kiemelten az olimpiai pályázat ügyét; f ) felkéri az  olimpiai pályázat előkészítőit, különösen a  Kormányt, hogy az  illetékes állami intézményekkel, tudományos, szakmai és civil szervezetekkel, köztestületekkel együttműködve külön programot dolgozzon ki annak érdekében, hogy a  rendezési jog elnyerése esetén, időben megkezdett, professzionális, átfogó és felelős tervezéssel, fegyelmezett és ellenőrzött végrehajtással biztosított legyen az  olimpiarendezéshez kötődő kiadások elkerülhető és felesleges időközbeni növekedése, illetve hogy átlátható, széles körben ellenőrzött, hatékony, érdemi versenyt biztosító, így a  piaci árverseny előnyeit kihasználó nyilvános versenypályázatokkal elkerüljék a  nagy fejlesztési programokhoz a  világon mindenütt általában kötődő pénzügyi visszaélések veszélyét, valamint e külön programokról tájékoztassák az Országgyűlést; g) felkéri az  olimpiai pályázat előkészítőit, hogy a  pályázati szakaszban az  olimpiai játékok megrendezéséről szóló Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéséig kizárólag a  pályázattal összefüggő, illetve az  előkészítést szolgáló kiadásokat vállaljanak, és a  kizárólag az  olimpiához kötődő fejlesztések megindítását terveikben az olimpia rendezési joga elnyerésének időpontját követő időszakra időzítsék, a rendezési jog elnyerésének függvényében; h) felkéri az  Állami Számvevőszéket, hogy mind az  olimpiai játékok megrendezésére, mind pedig az  olimpiai játékok megrendezése esetén az  arra fordított kiadások tekintetében készítsen ellenőrzési tervet, valamint nyújtson szakmai támogatást a pályázat előkészítői számára a közpénzek törvényes, szakszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása érdekében; i) felkéri az  olimpiai pályázat előkészítőit, illetve a  Kormányt, hogy biztosítsák, hogy az  olimpiai játékokból származó költségvetési többletbevételeket elsősorban és döntően az  egészségügy fejlesztésére lehessen fordítani, és e  bevételek nyilvántartására és felhasználására a  Kormány tegyen önálló intézkedéseket, és azokról tájékoztassa az Országgyűlést; j) felkéri az  olimpiai pályázat előkészítőit, hogy a  jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett törekedjenek arra, hogy a  pályázathoz, illetve az  olimpiarendezéshez szükséges, magánszféra által elvégzendő feladatokat, fejlesztéseket elsősorban és meghatározó mértékben hazai tulajdonú vállalkozások, különösen a hazai kis- és középvállalkozások végezhessék el; k) felkéri a  Kormányt, hogy haladéktalanul részesítse külön nyilvántartott és ellenőrizhetően felhasználható többlettámogatásban a  Magyar Olimpiai Bizottságot a  korábban nem tervezett, az  olimpiai pályázat elkészítéséhez szükséges feladatok megfelelő ellátására; l) létrehozza a  huszonnégy, Magyarországon elismert és közmegbecsülésnek örvendő személyből álló reprezentatív Olimpiai Pályázati Bizottságot, amely az  Országgyűlés által az  olimpiai pályázat megvalósításának támogatására létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület, amelynek tagjait az  Országgyűlés elnöke jelöli ki a  Magyar Olimpiai Bizottság elnökével, Budapest főpolgármesterével, a  Kormány olimpiai pályázati felelősével, valamint a  parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel folytatott egyeztetést követően, úgy, hogy abba minden parlamenti képviselőcsoport egy tagot delegálhat, és amely la) stratégiai ajánlásokat tesz az olimpiai pályázat előkészítésével kapcsolatban, lb) figyelemmel kíséri és támogatja a pályázat előkészítését, lc) benyújtás előtt véleményezi a pályázat végleges tartalmát, valamint ld) népszerűsíti és képviseli Magyarország pályázati szándékát az olimpiai játékok megrendezésére. 5. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke