36/2010. (IV. 13.) FVM rendelete az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályairól.

36/2010. (IV. 13.) FVM rendelete az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályairól. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továb biak ban: Evt.) 112. § (2) bekezdése 6. és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelési és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. erdészeti termőhelyfeltárás vagy termőhelyvizsgálat: Az adott területre jellemző erdőtársulások létét alapvetően befolyásoló, növényföldrajzi, meteorológiai, hidrológiai, talajtani, földtani, domborzati és egyéb kiegészítő adatok figye lembe véte lével az erdőgazdálkodás, különösen az erdőtervezés ökológiai megalapozását, a termőhelyet optimálisan hasznosító fafajok, illetve célállományok megválasztását elősegítő tevékenység. 2. kis szelvény: A talaj jellemzőinek meghatározása érdekében, nem szabványosan kiásott szelvénygödör. 3. talajfúrás: A talaj jellemzőinek meghatározása érdekében, fúrásos eljárással végzett, enyhén bolygatott (nem kevert) talajminta vétel. 4. talajszelvény: A talaj jellemzőinek és típusának (altípusának) meghatározása érdekében, szabvány szerint (MSZ 1398) kiásott szelvénygödör. 5. termőhely: A növénytársulások életéhez szükséges élettelen (klíma, hidrológiai viszonyok, talaj) és élő tényezők összessége. 6. termőhelyi részlet: Az azonos termőhelytípus-változattal jellemezhető, térképen is beazonosítható terület. 7. termőhelytérkép: A vizsgált terület termőhelyfeltárási eredményeinek térképi ábrázolása, alapegységei a termőhelyi részletek, a viszonylag állandó és a termőképességgel a legszorosabb kapcsolatban álló tényezőket ábrázolja, egyaránt támaszkodik a közvetlen és a közvetett termőhely-meghatározás adataira. 8. termőhelytípus: A klíma, a hidrológiai kategória és a genetikai talajtípus összessége. 9. termőhelytípus-változat: A termőhelytípus, a termőréteg mélység és a fizikai talajféleség összessége. 2. § (1) Az erdőrészletek rendeltetésének és üzemmódjának megállapítását, az erdők fatermőképesség szerinti ökonómiai osztályozását, az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési és fakitermelési munkák tervezését, kiemelten az erdősítések célállomány-típusának megválasztását az erdészeti termőhelyfeltárás (továb biak ban: termőhelyfeltárás) eredményeinek figye lembe véte lével kell elvégezni. (2) Az Országos Erdőállomány Adattár (a továb biak ban: Adattár) tartalmazza az elvégzett termőhelyfeltárások adatait, melyeket az erdészeti hatóság saját, és külső forrásokból származó adatok alapján készít el és egészít ki, így kiemelten a körzeti erdőtervezés során pontosít, és folyamatosan karbantart. (3) Az Adattárban a termőhelyfeltárás során meghatározott termőhelyi adatokat a vonatkozó szabályoknak meg fele lően erdőrészlet, vagy földrészlet azonosítóhoz kötötten kell nyilvántartani. 3. § (1) Termőhelyfeltárást kell végezni a 4. §-ban részletezett módszerek valamelyikének alkalmazásával a körzeti erdőterv készítésekor, amennyiben az Adattárban nyilvántartott termőhelyi adatok az erdőtervezés megalapozása érdekében további pontosítást igényelnek. (2) Az 5. § (1) bekezdése szerinti, kiemelt fontosságú esetekben a termőhelyi jellemzők meghatározása érdekében részletes termőhelyfeltárást kell végezni. 4. § (1) A termőhelyfeltárás során a vizsgált erdőrészletben, illetve földrészleten meg kell állapítani a jellemző termőhelytípus-változatot. (2) A termőhelytípus-változat meghatározása történhet: a) közvetlen módon: aa) a kiválasztott helyen a vizsgált terület környezetének termőhelyi tényezői, és a talajszelvény helyszíni, továbbá a talajminták utólagos laboratóriumi vizsgálatával (részletes termőhelyfeltárás), ab) a kiválasztott helyen a vizsgált terület környezetének termőhelyi tényezői, és a talajszelvény, kis szelvény, vagy talajfúrás helyszíni vizsgálatával (termőhelyleírás), b) közvetett módon: ba) a termőhelyi tényezők összhatására kialakuló természetes erdőtársulás-csoport, valamint az ott található faállomány és növekedése, továbbá a termőhely jelző növények vizsgálata alapján, bb) termőhely azonosítás alapján, a közelben azonos tengerszint feletti magassággal, kitettséggel, domborzati és hidrológiai viszonyokkal, talajképző tényezőkkel jellemezhető, ismert termőhelytípus-változatú terület azonosításával, bc) termőhelytérkép felhasználásával. 5. § (1) Részletes termőhelyfeltárást kell végezni a) az erdő rendeltetetésének az Evt. 27. § (1) bekezdés szerinti megváltoztatására irányuló eljáráshoz, amennyiben a talajvédelmi rendeltetés megállapításának kérelmezésére a gyenge termőhely miatt kerül sor, és az Adattárban nyilvántartott termőhelyi adatok ezt nem támasztják alá, b) az Evt. 33. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a körzeti erdőterv készítésekor az alábbi esetekben: ba) erdőszerkezet átalakítás tervezésekor, kivéve a fafajcserével nem járó erdőszerkezet átalakítást, vagy, ha az Adattárban nyilvántartott termőhelyi és faállomány adatok a fafajcsere indokoltságát egyértelműen alátámasztják, bb) gyenge termőhely miatt a talajvédelmi rendeltetés megállapítására vonatkozó javaslat alátámasztására, amennyiben az Adattárban nyilvántartott termőhelyi adatok ezt nem támasztják alá, bc) az erdő felnyíló erdővé nyilvánítására vonatkozó javaslat alátámasztására, amennyiben az Adattárban nyilvántartott termőhelyi adatok ezt nem támasztják alá, bd) az erdőtervezés alá vont terület jellemzése érdekében – ahol még nem kellően feltárt a terület – minden természetes erdőtársulásban, termőhelytípusban, és azokban az erdőrészletekben, ahol ez a tervezés megalapozásához szükséges, különös tekintettel az erdőfelújítások tervezésére, be) amennyiben az adattárban nyilvántartott termőhelytípus változattal kapcsolatban az erdészeti hatóság vagy az erdőgazdálkodó/tulajdonos részéről kétség merül fel, és az termőhely leírással vagy közvetett termőhelytípus változat meghatározással nem pontosítható, c) az Evt. 40. § (2)–(3) bekezdés szerint az erdőterv módosítására irányuló eljáráshoz az alábbi esetekben: ca) erdőszerkezet átalakításra irányuló kérelem benyújtásakor, kivéve a fafajcserével nem járó erdőszerkezet átalakítást, vagy, ha az Adattárban nyilvántartott termőhelyi és faállomány adatok a fafajcsere indokoltságát egyértelműen alátámasztják, cb) amennyiben az erdő felújítása – valamely talajhiba, a megváltozott, vagy a fás növényzet számára kedvezőtlen termőhelyi viszonyok miatt – az erdőtervben foglaltaktól eltérően valósítandó meg, vagy nem hajtható végre, cc) az erdő felnyíló erdővé nyilvánítása esetén, d) az Evt. 44. § szerinti esetben az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyására irányuló eljáráshoz, e) az erdő igénybevételének az Evt 78. § (2) bekezdés, és 80. § (3) bekezdés szerinti, az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása érdekében indított eljárásban – beleértve az Evt. 82. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetet is –, amennyiben az Adattár nem tartalmaz részletes termőhelyfeltárással felvett termőhely adatot, vagy a termőhelyi viszonyok megváltozása miatt a korábbi adatok pontosítása szükséges. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, amennyiben a részletes termőhelyfeltárásra a körzeti erdőtervezés során a hatósághoz intézett kérés alapján, vagy kérelemre indított eljárásban kerül sor, annak elkészítéséről a kérés, vagy kérelem benyújtója köteles gondoskodni. (3) A részletes termőhelyfeltárásnak legalább az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelményeknek kell megfelelni. (4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részletes termőhelyfeltárás kérelemre indított eljárásban válik szükségessé, úgy azt a 2. mellékletben meghatározott termőhelyfeltárási szakvéleménybe kell foglalni. 6. § Az 5. § (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni. 7. § Az Adattáron történő átvezetés alapjául szolgáló termőhelytérképet az erdészeti hatóság készíti el. Más által készített termőhelytérképet az erdészeti hatóság csak felülvizsgálat után használhat fel az Adattáron történő átvezetésre. 8. § Amennyiben az erdőgazdálkodó, a tulajdonos, a földterületet egyéb jogcímen használó (jogszerű használó), vagy ezek megbízottja az erdőtelepítés területén, az erdőben, vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen végzett közvetlen termőhelyfeltárás eredményeit tartalmazó, az 1. mellékletben hivatkozott, az elő írásoknak meg fele lően kitöltött Termőhelyvizsgálati jegyzőkönyvet (a továb biak ban: T-lap), termőhelytérképet, továbbá az 1. mellékletben részletezett térképvázlatot, digitális fényképeket, vagy azok másolatát, vagy az azoknak megfelelő adattartalmú, az erdészeti hatóság által jóváhagyott formátumú digitális állományt megküldi a területileg ille té kes erdészeti hatóságnak, az azokban foglalt termőhelyi adatokat az erdészeti hatóság csak ellenőrzés, vagy felülvizsgálat után vezetheti át az Adattáron. 9. § (1) Részletes termőhelyfeltárást, illetve termőhelyleírást felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet végezhet. (2) A talajlaboratóriumi vizsgálati adatok minőségéért a laboratórium és a termőhelyfeltárás készítője felelős. 10. § (1) A rendeletben foglaltakat a rendelet hatálybalépése után keletkező ügyeknél és a hatálybalépést köve tően indított eljárásoknál kell alkalmazni. (2) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter