📄 Jogszabály szövege
5/2012. (II. 22.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 383/2010. (V. 19.) OVB határozatának vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés
aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 383/2010. (V. 19.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek
2010. június 2-án – a törvényes határidőn belül – kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos
Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 383/2010. (V. 19.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB
vitatott határozatában megtagadta annak a 2010. április 24-én országos népszavazás kezdeményezés tárgyában
benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt
módosítsa oly módon, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) köteles a honlapján nyilvánosságra hozni:
– az érkezés napját követő napon a hozzá beérkezett beadványt;
– legkésőbb az OVB ülését megelőző napon az OVB ülésének tervezett napirendjét;
– legkésőbb az OVB ülése napján a beadvány elbírálásával összefüggésben az OVB tagok részére készített
előterjesztést és egyéb írásbeli dokumentumokat;
– az OVB ülését követő napon az OVB határozatait és az OVB üléséről készült jegyzőkönyvet;
– legkésőbb a beérkezését követő napon az OVB határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmeket;
– legkésőbb a jogorvoslat elbírálásától számított 3 napon belül a jogorvoslat elbírálása tárgyában hozott bírósági és
alkotmánybírósági határozatot?”
Az OVB határozata indokolásában egyrészt megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés
nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban:
Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműségi követelménynek, mert a népszavazásra feltenni kívánt
kérdés számos alkérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak. Ezáltal a választópolgárnak nincs
lehetősége az egyes kérdések között különbséget tenni és részkérdésként véleményt nyilvánítani a
kezdeményezésről. Az OVB másrészt az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) számú határozatában foglaltakra
tekintettel arra a megállapításra jutott, hogy az, hogy az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi
XC. törvény részletszabályait a kezdeményezés külön-külön módosítaná népszavazás útján, és ily módon a törvény
egészét alakítaná át, sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
A kifogástevők szerint a kérdés nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdését, mivel az Nsztv. nem határozza meg, hogy a
kérdés nem lehet ún. összetett kérdés. Emellett kifogásolják, hogy az OVB határozatában elmulasztotta feltüntetni
a Ve. 29/A. § (1)–(2) bekezdése és a 29/B. § (2) bekezdés e) pontja alapján az ezzel kapcsolatos tényállás megállapítását:
azaz a kérelmezők miben nem éltek rendeltetésszerűen a népszavazásra vonatkozó alkotmányos jogukkal. Erre
tekintettel a kifogástevők az emberi méltóságuk sérelme miatt kérik az OVB határozatából a rendeltetésszerű
joggyakorlás követelményére vonatkozó részének törlését, valamint azt, hogy az Alkotmánybíróság szerezze be a
Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szakvéleményét. A kifogástevők mindezek alapján kérik
az OVB határozat megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását az Alkotmánybíróságtól.
II. 1. Az Nsztv. szerint:
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...)
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, (…)
13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
2. A Ve. alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései:
„118. § (1) A 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat
esetén az Alkotmánybíróság hitelesítő határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele
napján az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát.
Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni.”
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos
döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve –
az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(…)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság,
illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot,
illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
3. A hatályos Ve. rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos
döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – a Kúriához címezve – az Országos
Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy
azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.”
„156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel
megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi
kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel
megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi
kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
III. A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatásköre a következő törvényi rendelkezéseken alapul. Az egyes törvények Alaptörvénnyel
összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át
úgy módosította, hogy 2012. január 1-jétől az OVB-nak az aláírásgyűjtő ív, illetve a népszavazásra feltett kérdés
hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálása a Kúria hatáskörébe tartozik. Az EtAmtv. 145. §
(10) bekezdésével beiktatott Ve. új 156. § (2) bekezdése szerint viszont az EtAmtv. hatálybalépését – 2012. január 1-jét –
megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezéskor hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az országos népszavazásnak a Ve. XIII. fejezetében megállapított szabályai közül a Ve. 130. §-ában meghatározott
jogorvoslatra vonatkozó szabályozás annyiban változott, hogy az OVB hitelesítés tárgyában meghozott döntése elleni
kifogást mely szervhez (az Alkotmánybírósághoz vagy a Kúriához) kell benyújtani. A Ve. 156. § (2) bekezdésében
említett „hitelesítés” a Ve. 118. § (1) bekezdése szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítési záradékkal való
ellátásával zárul vagy a jogorvoslati határidő elteltét követő napon, vagy a hitelesítő határozatot helybenhagyó
határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján. Mindezek alapján azt, hogy a Ve.-nek melyik – az
EtAmtv.-vel történt módosítás előtti vagy utáni – szabályát kell alkalmazni a jogorvoslati fórum meghatározása
tekintetében, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének, illetve a népi kezdeményezés iránti kérdés
hitelesítésére való benyújtásának időpontjától tette függővé a jogalkotó. Ezért az OVB-hez 2012. január 1-je előtt
benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívek hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás
elbírálása változatlanul az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
2. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jelen eljárásban jogorvoslati természetű [63/2002. (XII. 3) AB határozat, ABH 2002,
342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
Az OVBh. meghozatalát követően a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló 2011. december
31-i törvény 31. cikk (3) bekezdése 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság
Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvényt. Az Alkotmánybíróság az OVBh.-ban, valamint a
kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy az OVBh. az irányadó törvényeknek megfelel-e.
3. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egészében egyetértve a kifogást nem találta
megalapozottnak, ezért a 383/2010. (V. 19.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos
indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való
megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2012. február 21. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.