10/2003. (VII. 24.) NKÖM rendelete egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről.

10/2003. (VII. 24.) NKÖM rendelete egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, II. kerület, Bécsi út 33—35. szám alatti, 14789 helyrajzi számú ingatlant, az Újlaki Iskola épületét. (2) Műemléki környezetnek a 14607/1, 14607/2, 14833 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Feszl László tervei alapján, 1874—76-ban emelt, városképileg és településtörténetileg kiemelkedően fontos szerepű iskolaépület historizáló homlokzatainak, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek védelme. 2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, II. kerület, Hűvösvölgyi út 64—66. szám alatti, 11126 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 11124/4, 11129/7 és 11129/8 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon álló, Gádoros Lajos és Mühlbacher István tervei szerint az 1950-es évek elején épült Szinkronműterem építészeti értékeinek, valamint értékes belső részleteinek védelme. 3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, V. kerület, Markó utca 27. szám alatti, 24941 helyrajzi számú ingatlant, a Fővárosi Bíróság épületét. (2) Műemléki környezetnek a 24864, 24865, 24866, 24867, 24911, 24940, 24942, 24944, 24945, 24976 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Hauszmann Alajos tervei alapján, 1888—89-ben emelt bírósági épület historizáló homlokzatainak, belső képző- és iparművészeti értékeinek, Feszty Árpád képeinek védelme. 4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest, VIII. kerület, Blaha Lujza tér 1. szám alatti, 36432 helyrajzi számú ingatlant, a Corvin Áruház épületét. (2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Reiss Zoltán tervei alapján, 1926—29-ben emelt Corvin Áruház historizáló, Blaha Lujza tér felőli homlokzatának védelme. 5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Méra, Malom utca 2—4. szám alatti, 349 és 350 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetként a 348/2, 351, 475, 476, 521/1, 522 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A műemléki védelem célja a településre a 20. század közepéig jellemző hagyományos építőkultúra jellegzetességeit és mára ritka tartozékait (pl. szabadkéményes konyhai kemence) őrző, módos paraszti lakóépület és gazdasági épület fokozott védelme. 6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Csongrád megyei Pusztamérges, Móra Ferenc tér 258 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon álló római katolikus templom Takács István festőművész által 1968-ban készített falképeinek, valamint Palka József által 1937—44-ben készített festett üvegablakainak védelme. 7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr, Zrínyi utca 13. szám alatti, 3899/2 helyrajzi számú ingatlanon álló, Ivánka András által tervezett Könyvtár-Klubház épületét. (2) Műemléki környezetként a 3899/2 helyrajzi számú ingatlan többi részét és a 3899/1, 4081/2, 4083/3 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1960-as években épült, a modern magyar építészet skandináv irányzata kiemelkedő példáját képviselő Klubház építészeti értékeinek és beépített tartozékainak fokozott védelme. 8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Sáránd, Ady Endre utca 13. szám alatti, 15 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 1, 14, 16, 292/1, 292/2, 294/1 és 294/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A műemléki védelem célja a 19. században épült, a településre a 20. század közepéig általánosan jellemző hagyományos paraszti építőkultúra jellegzetességeit (pl. paticsboltíves, szalmás faoszlopú oldaltornác) őrző lakóépület fokozott védelme. 9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kecskemét, Rákóczi utca 15. szám alatti, 1241 helyrajzi számú ingatlant, a Városi Filmszínház épületét. (2) Műemléki környezetként a 1240, 1243, 1244, 1269 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1913-ban, Mende Valér tervei alapján épült, klasszicizáló stílusú, városképileg meghatározó szerepű filmszínház építészeti értékei védelme. 10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nagykanizsa, Sugár út 5. szám alatti, 1205 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 1207 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Medgyaszay István tervei szerint, 1927-ben emelt, népies stílusú színház-filmszínház épület homlokzatainak, iparművészeti részleteinek megőrzése. 11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár megyei Tarpa, Rákóczi utca 119. szám alatti, 768 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 657, 658, 659, 767, 769 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A műemléki védettség célja a 19. században épült, a településre a 20. század közepéig általánosan jellemző hagyományos paraszti építőkultúra jellegzetességeit őrző porta (lakóépület és melléképületei) fokozott védelme. 12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Dunaszentgyörgy, Rákóczi Ferenc utca, 1 helyrajzi számú református templomot. (2) Műemléki környezetnek a 2/1, 2/2, 3, 4/1, 5, 9/1, 9/2, 168, 169, 170, 171/1 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1781—83 között emelt református templom építészeti értékeinek, tartozékainak védelme. 13. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Csönge, Dózsa György utca 13. szám alatti, 390/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 383, 384/1, 389, 390/2, 391/1, 391/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1840-ben emelt kisnemesi lakóépület építészeti értékeinek, valamint tartozékainak védelme. 14. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Zala megyei Vaspör község, Pusztacsatár külterület 046 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetet nem jelölök ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon álló, feltehetően középkori eredetű, barokk, római katolikus templom építészeti értékeinek, tartozékainak védelme. 15. § (1) Megszüntetem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakeszi, Petőfi utca 9. szám alatti 750/4 helyrajzi számú ingatlan 8149 törzsszámú műemléki védettségét. (2) A műemléki védelem alatti népi lakóépület helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit. 16. § (1) Megszüntetem a Heves megyei Gyöngyös, Jókai utca 6. szám alatti 2181/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét és a műemléki védettség alatt maradó Gyöngyös, Jókai utca 8. szám alatti 2181/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki környezetévé minősítem. (2) Telekosztás következtében a védett kórházépület és melléképülete külön ingatlanokra kerültek. A melléképület műemléki értéket nem hordoz, ezért ezen ingatlan egyedi védelmének fenntartása nem indokolt. 17. § (1) Megszüntetem a Pest megyei Bugyi, Kossuth Lajos utca 15. szám alatti 1074 helyrajzi számú ingatlan 6936 törzsszámú műemléki védettségét. (2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépület helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit. 18. § (1) Megszüntetem a Zala megyei Kisgörbő, Arany János utca 1. szám alatti 1/4 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét, és az ingatlant a műemléki védettségű Kisgörbő, Arany János utca 1. szám alatti 1/6 helyrajzi számú ingatlan műemléki környezetévé minősítem. (2) A műemléki védelem alatt álló lóistálló helyreállíthatatlanul elvesztette műemléki értékeit. 19. § Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni. 20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Dr. Hiller István s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere