1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról.

1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról. Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényébe foglalt, a  fenntartható fejlődés, a  jövő nemzedékek lehetőségeinek védelme és a nemzeti erőforrásainkkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítése érdekében, – tekintettel a hazai és globális kihívásokra, valamint a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi és közös európai célkitűzésekre, – tekintettel hazánk jövőképére, miszerint Magyarország 2030-ra Kelet–Közép Európa gazdasági és szellemi központjává válik, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az  erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal, – számolva azzal, hogy a  fejlesztés és a  fenntarthatóság biztosítása valamennyi nemzeti erőforrás (az emberi, a  társadalmi, a  természeti és a  gazdasági erőforrások) kiegyensúlyozott, egymással összhangban lévő megőrzését, fejlesztését igényli, ezért a  fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése valamennyi szakpolitikai terület számára feladatokat ad, – figyelembe véve a széles körű társadalmi egyeztetés tapasztalatait, a következő határozatot hozza: 1. Az Országgyűlés elfogadja a mellékletben foglalt, Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (a továbbiakban: Koncepció). 2. Az Országgyűlés megerősíti, hogy a) a Koncepcióban foglalt alapelveket és stratégiai célkitűzéseket a jogalkotásban és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni; b) az  Országgyűlés és a  Kormány döntéseit lehetőség szerint a  Koncepcióban javasolt intézkedésekre és teendőkre figyelemmel kell meghozni; c) a  Koncepció integrálja a  hazai fejlesztési célokat és igényeket, meghatározza azok területi dimenzióit, ami a  2014–20-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő tervdokumentumok (partnerségi megállapodás, operatív programok) megalapozását is szolgálja, valamint az  ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből, illetve az EU 2020 Stratégiához és a Nemzeti Reform Programhoz vállalásaihoz illeszkedve hosszú távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg Magyarország számára. 3. Az Országgyűlés megerősíti, hogy a nemzeti fejlesztés- és területfejlesztési politika céljai és prioritásai teljesülésének érdekében a  Koncepció egyrészt horizontális szempontokat fogalmaz meg, melyeket az  átfogó gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokban jelenít meg, amelyeket a  fejlesztéspolitika, a  programtervezés és a  megvalósítás egészében érvényesíteni kell, másrészt alapelveket határoz meg a  fejlesztéspolitika keretében igénybe vett források felhasználásával kapcsolatban, valamint a  kedvezményezett térségekkel-települések besorolásával kapcsolatban: a) horizontális szempontok: aa) befogadás – társadalmi felzárkózás, ab) esélyegyenlőség megteremtése nemzetiségi identitás erősítése, ac) fenntartható fejlődés – fenntartható növekedés, ad) értékmegőrzés és intelligens növekedés; A határozatot az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. b) forrás felhasználási alapelvek: ba) nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése, bb) a közpénz felhasználása közhasznot eredményezzen, bc) partnerség és közösségi részvétel, bd) foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, be) a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása, bf ) megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség, bg) a  területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a  leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni, bh) a  területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a  leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a  pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokolt előnyben részesíteni; c) a kedvezményezett térségek-települések besorolásának alapelvei: ca) a rendszernek koherensnek kell lennie, cb) csak olyan mutatók használata fogadható el, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak, azaz minden érintett számára hozzáférhetőek és dinamikus összehasonlításra alkalmasak, cc) a  felhasznált mutatók száma korlátlanul nem bővíthető, és csak a  települések és térségek fejlettségét ténylegesen megragadó, azaz a  besorolását ténylegesen differenciáló mutatókat indokolt figyelembe venni, cd) a komplex mutató kiszámításánál használt módszernek egyszerűnek, átláthatónak kell lennie, hogy a besorolást a települések, térségek képviselői könnyen ellenőrizhessék. 4. Az  Országgyűlés a  nemzeti jövőkép elérése érdekében a  Koncepcióban foglalt négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelöl ki. A  négy cél a  társadalom és gazdaság egészének szól, beleértve a  társadalom és a  gazdasági környezethez való viszonyulást és a  környezeti szempontokat is. Az  átfogó célok a  gazdasági és társadalmi fordulatot célozzák meg, az alábbiak szerint: a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. 5. Az  átfogó célok megvalósulása érdekében az  Országgyűlés megerősíti a  Koncepció tizenhárom specifikus célkitűzését, köztük hét szakpolitikai jellegű célt és hat területi célt. A specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. A célok a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, továbbá kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat is, amelyekre a középtávú – fókuszált – fejlesztési feladatok épülhetnek. A nemzeti fejlesztés- és területfejlesztési politika alakítása és a célok elérése során – a Koncepcióban megfogalmazott elvek figyelembevétele mellett – a specifikus célokat a lehetséges kitörési pontok és fordulatot igénylő területek alapján az Országgyűlés az alábbiak szerint határozza meg: a) szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: aa) versenyképes, innovatív gazdaság, ab) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, ac) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, ad) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, ae) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, af ) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, ag) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, b) területi specifikus célok: ba) az ország makro-regionális szerepének erősítése, bb) a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, bc) vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, bd) kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, be) területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, bf ) összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. 6. Az  Országgyűlés megállapítja, hogy a  fejlesztéspolitika elsődleges keretét az  Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési politikája, illetve a  2014–2020-as programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források képezik. A  Koncepció a  nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014–2020 között) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az ország hosszú távú céljainak megvalósulását szolgálhatják. A  nemzeti prioritások igazodnak az  Európai Unió által megfogalmazott programozási keretekhez, melyeket érvényesíteni kell a  hazai tervezés és végrehajtás során. Az  egyes nemzeti prioritások alatt azonosított fejlesztési tématerületek az  európai uniós források felhasználásának keretét képező 2014–2020-as fejlesztési programok tématerületeit is megalapozzák az alábbiak szerint: a) patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben, b) fordulat a teljes foglalkoztatottság és tudástársadalom felé, c) útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé, d) népesedési és közösségi fordulat, e) területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán. 7. Az  Országgyűlés megerősíti, hogy az  ország 19 megyei önkormányzata és Budapest Főváros Önkormányzata, mint területi önkormányzat a  Koncepcióban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölték ki a  fejlesztési terveikben, programjaikban saját céljaikat, illetve határozták meg prioritásaikat és intézkedéseiket. 8. Az  Országgyűlés felkéri a  Kormányt, hogy kísérje figyelemmel a  Koncepcióban meghatározott célok és prioritások megvalósulásának folyamatát és háromévente adjon tájékoztatást megvalósításáról és szükség esetén kezdeményezze felülvizsgálatát. 9. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. 10. Hatályát veszti a) az Országgyűlés Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat, b) az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat, c) a  területfejlesztési támogatások és a  decentralizáció elveiről, a  kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat. Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke