1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelete a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről.

1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelete a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/K. §-ának (7) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A betegjogi, az ellátottjogi, valamint a gyermekjogi képviselőre vonatkozó közös szabályok 1. § (1) Betegjogi, ellátottjogi, valamint gyermekjogi képviselő (a továbbiakban együtt: képviselő) az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet, a) aki legalább 5 éves, a (2) bekezdés szerinti szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) aki a 3. §-ban meghatározott tanfolyam elvégzését követően sikeres vizsgát tett, c) akivel szemben nem áll fenn kizáró ok. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában szakmai gyakorlaton a) a betegjogi képviselő esetében az egészségügyi szolgáltatások szervezésében és nyújtásában, az egészségügyi igazgatási területen, az egészségügy területén működő egyházi jogi személynél, társadalmi szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál végzett munkát, tevékenységet, b) az ellátottjogi képviselő esetében a szociális szolgáltatások szervezésében és nyújtásában, a szociális igazgatási területen, a szociális területen működő egyházi jogi személynél, társadalmi szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál végzett munkát, tevékenységet, c) a gyermekjogi képviselő esetében a gyermekjóléti alapellátási és gyermekvédelmi szakellátási, illetőleg a gyermekvédelmi vagy gyámügyi igazgatási területen, a gyermekvédelem területén működő egyházi jogi személynél, társadalmi szervezetnél, alapítványnál, közalapítványnál, közhasznú társaságnál, egyéni vagy társas vállalkozásnál végzett munkát, tevékenységet kell érteni. 2. § (1) A képviselői feladatok ellátására a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) pályázatot ír ki. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a) az ellátandó feladatok ismertetését, b) a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi felté telt, c) a bérezésre, megbízási díjra és egyéb juttatásra vo natkozó tájékoztatást, d) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, e) a pályázati eljárásra, a pályázat elbírálásának módjára és határidejére vonatkozó tájékoztatást, f) a pályázathoz csatolandó dokumentumok felsorolását. (2) A Közalapítvány a pályázati felhívást az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. 3. § (1) A képviselő alkalmazásának, megbízásának feltétele a mellékletben meghatározott, legalább 60 órás jogvédelmi képviselői tanfolyam elvégzése, és ezt követően a vizsga eredményes letétele. (2) A jogvédelmi képviselői tanfolyamot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet) szervezi. (3) A jogvédelmi képviselői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről az Intézet által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése a választott területtől függően: betegjogi képviselő, ellátottjogi képviselő vagy gyermekjogi képviselő. (4) A jogvédelmi képviselői tanfolyamra történő jelentkezésről és elvégzésének feltételeiről az Intézet évente közleményt tesz közzé az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában. (5) A képviselő évente legalább egyszer továbbképzésen vesz részt, melynek időtartama legalább 6 óra. 4. § (1) A képviselő képviselői tevékenysége alatt, és e tevékenység megszűnésétől számított egy éven belül a) azt az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzőt (a továbbiakban együtt: szolgáltató), ahol képviselői tevékenységet fejtett ki, hatóság vagy egyéb szervezet előtt, illetve permegelőző eljárásban nem képviselheti, részükre jogi szolgáltatást nem nyújthat és tőlük ügyvédi megbízást nem fogadhat el; b) azoktól a személyektől, illetve törvényes képviselőjüktől, akiknek ügyével képviselőként foglalkozott, ügyvédi megbízást nem fogadhat el. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a) a képviselő közeli hozzátartozójára [Ptk. 685. § b) pont], b) a képviselő személyes közreműködésével működő alapítványra, egyesületre, közhasznú társaságra, ügyvédi irodára, c) olyan gazdasági társaságra, amelyben a képviselő tag, vagy személyes közreműködéssel munkát végez is alkalmazni kell. (3) A képviselő nem láthat el képviselői feladatokat annál a szolgáltatónál, amelynek felelősségét — egyéb feladatkörében eljárva, vagy általános ellenőrzési, felügyeleti jogkör gyakorlása során — egy éven belül vizsgálta, illetve amelynek működését egy éven belül ellenőrizte. (4) A képviselő nem járhat el olyan ügyben, a) amelyben ő vagy közeli hozzátartozója érdekelt vagy ellenérdekű fél, b) amely azt a szolgáltatót érinti, amellyel munka viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) amelyben tőle egyéb ok miatt elfogulatlan eljárás nem várható. (5) A (3)—(4) bekezdésben meghatározott kizáró okok bármelyikének fennállásáról a képviselő haladéktalanul tájékoztatja a Közalapítványt. A Közalapítvány kijelöli az ügyben helyette eljáró személyt. 5. § A szolgáltató gondoskodik arról, hogy a képviselő a) neve, elérhetősége, fogadóóráinak helye és időpont ja a szolgáltató területén jól látható helyen kifüggesztésre kerüljön, b) a szolgáltató területére beléphessen, munkáját zavartalanul végezhesse, c) látogatása során a szolgáltató területén belül könnyen megközelíthető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas helyiség álljon rendelkezésre, d) a vonatkozó iratokba, dokumentációba betekinthessen, e) a helyszínen tájékozódhasson, az alkalmazottakhoz kérdést intézhessen, f) értesüljön az érdekképviseleti fórum ülésének idő pontjáról, amennyiben a szolgáltatónál működik ilyen fórum. 6. § (1) A képviselő hetente legalább egy alkalommal fogadóórát tart a Közalapítvány által működtetett területi irodában. (2) A képviselő a megkeresésekről, valamint eljárásáról és intézkedéseiről feljegyzést készít. A képviselő tevékenysége során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jár el. (3) A képviselő munkájáról, eljárásainak tapasztalatairól, valamint az általánosítható problémákról éves beszámolót készít, melyet minden év december 15-éig megküld a Közalapítvány Kuratóriuma elnökének. A betegjogi képviselőre vonatkozó külön szabályok 7. § A betegjogi képviselő a fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál legalább heti egy napon fogadóórát tart. Az ellátottjogi képviselőre vonatkozó külön szabályok 8. § (1) Az ellátottak jogérvényesítésének elősegítése érdekében az ellátottjogi képviselő a) évente legalább egy alkalommal részt vesz a szociális intézményben rendezett érdekképviseleti fórum ülésén, ahol tájékoztatja az ellátottakat a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol az ellátottak kérdéseire; b) az ellátottak igényeihez igazodóan fogadóórát tart a 100 fő feletti tartós bentlakásos szociális intézményben. (2) Ha az intézmény vezetője az Szt. 94/G. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján korlátozó intézkedés — ide nem értve a pszichés megnyugtatást — alkalmazásáról értesíti, az ellátottjogi képviselő haladéktalanul felkeresi az ellátást igénybe vevőt, és tájékozódik az ügyben, amelynek során megvizsgálja a korlátozás szükségességét és az eljárás jogszerűségét. A gyermekjogi képviselőre vonatkozó külön szabályok 9. § A gyermekjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart a) a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személyekkel, illetve szervezetek vezetőivel, b) a közoktatási intézmény vezetőivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, a diákönkormányzat működését segítő tanárral, valamint a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 36. § (2) bek. g) pont] munkatársával, c) a megyei (fővárosi) gyámhivatal alapellátási és szakellátási referensével, d) a városi gyámhivatal vezetőjével. 10. § Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek jogérvényesítésének elősegítése érdekében a gyermekjogi képviselő a) évente legalább egy alkalommal részt vesz a gyermekotthonban működő gyermekönkormányzat ülésén, vagy ennek hiányában az intézményben elhelyezett valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon, ahol tájékoztatja a gyermekeket a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, a gyermekjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol a gyermekek kérdéseire, b) a gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számára fogadóórát tart a gyermekotthonban, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével egyeztetett helyszínen. 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor betegjogi képviselőként működő személyekre az 1—2. §-ban, valamint a 3. § (1)—(4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról szóló 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet. Dr. Kökény Mihály s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter