91/2003. (XII. 16.) GKM rendelete az országos közutak építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásáról és az eljárással összefüggő szakmai vizsgálatról.

91/2003. (XII. 16.) GKM rendelete az országos közutak építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásáról és az eljárással összefüggő szakmai vizsgálatról. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, valamint (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Étv. 46. §-ában foglaltakra — a belügyminiszterrel és a 9. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a külön jogszabályban1 hatósági engedélyhez kötött országos közutak, valamint azok műtárgyai és tartozékai építésével kapcsolatban a) azok építtetőjére, építési műszaki ellenőrére, kivitelezőjére, felelős műszaki vezetőjére, építésvezetőjére, b) az építési tevékenység során felhasznált építési célú termékekre, anyagokra, szerkezetekre, berendezésekre, építési módszerekre és eljárásokra, ezek használatára, illetőleg c) a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, a nemzeti szabványokban, műszaki szabályzatokban, ágazati műszaki előírásokban és Építőipari Műszaki Engedélyekben megfogalmazott követelmények teljesülésére. Az építésfelügyeleti szervek és az ellenőrzés megszervezése 2. § (1) Az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet (a továbbiakban: ellenőrzés) a közlekedési hatóságok: a Központi Közlekedési Felügyelet és a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) a külön jogszabályban meghatározott engedélyezési hatáskör2 szerint látják el. (2) Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges szakmai vizsgálatok elvégzésében az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ÁKMI Kht.) és az általa megbízott — akkreditált és ágazati minősítési jogosultsággal rendelkező — különleges felkészültséget igénylő vizsgálat elvégzésére alkalmas intézmények (a továbbiakban együtt: közreműködő szakintézmény) működnek közre. (3) A vizsgálatok éves munkatervére az ÁKMI Kht. az illetékes építésfelügyeleti hatósággal egyeztetett javaslatot tesz, amelyet a Közlekedési Főfelügyelet hagy jóvá. A munkatervet és az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést a Közlekedési Főfelügyelet minden év március 31-éig tájékoztatásul megküldi a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére. 1 Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet. 2 Az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet és az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet. A vizsgálat lefolytatása 3. § (1) A vizsgálatról a közreműködő szakintézmény a vizsgálatban az 1. § a) pontjában felsorolt érintetteket (a továbbiakban: vizsgált) előzetesen értesíti, kivéve, ha ez veszélyezteti a vizsgálat eredményét. Ebben az esetben a vizsgálatról annak megkezdésével egyidejűleg kell a vizsgáltat tájékoztatni. (2) A közreműködő szakintézmény vizsgálatot végző megbízottjának vizsgálati jogosultságát és személyazonosságát a vizsgálat megkezdése előtt igazolnia kell. (3) A vizsgált köteles a vizsgálathoz szükséges dokumentációt, adatot — ellenszolgáltatás nélkül — a vizsgálatot végző közreműködő szakintézmény rendelkezésére bocsátani. 4. § A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a) az építési tevékenység végzése megfelel-e a szakmai előírásoknak, b) az építmények, építési termékek állapota megfelel-e a rájuk vonatkozó — az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló — követelményeknek, c) az építményekbe beépített építési célú termékek (anyag, szerkezet, berendezés) rendelkeznek-e — a külön jogszabályban előírt3 — megfelelőség-igazolással, d) a megfelelőség-igazolásokat megalapozó vizsgálatokat végző szervezetek rendelkeznek-e a feladat elvégzésére vonatkozó — a külön jogszabályban4 előírt — jogosultsággal, e) a vizsgált rendelkezik-e az építési tevékenységre vonatkozó — a külön jogszabályban előírt5 — jogosultsággal. 5. § (1) A vizsgálat megállapításairól a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak egy példányát az építési naplóhoz kell csatolni. Építési napló hiányában a jegyzőkönyv egy példányát a vizsgált rendelkezésére kell bocsátani. A megállapításokra a vizsgált 8 napon belül észrevételt tehet. 3 Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM—GKM—KvVM együttes rendelet. 4 A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet. 5 Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM—GM—KöViM együttes rendelet. (2) A jegyzőkönyvnek — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 17. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően — tartalmaznia kell: a) az építésfelügyeleti hatóság, a közreműködő szakintézmény, továbbá a közreműködő szakértők és a vizsgáló szervek megnevezését, b) a vizsgált megnevezését, valamint építéskivitelezési jogosultságát, c) a kiviteli (megvalósulási) terv meglétét, d) a vizsgálat indokát, célját és tárgyát, e) a megállapítások és a feltárt hiányosságok leírását, f) a meghallgatott személy, a közreműködő szakintéz mény képviselői és a jegyzőkönyvvezető aláírását. Építésfelügyeleti intézkedések 6. § (1) A közreműködő szakintézmény által megküldött vizsgálati jelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció alapján az építésfelügyeleti hatóság a megállapított jogszabálysértés vagy szabálytalanság megszüntetése érdekében a) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető, valamint b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő állapot megállapítása esetén, továbbá c) ha a kivitelezési tevékenység végzése jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető részvétele nélkül történt, valamint d) az Építőipari Műszaki Engedélyhez kötött, de ilyen minősítéssel nem rendelkező, illetve a 4. § c) pontjának nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználása vagy beépítése esetén a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli, illetőleg a szükséges intézkedések megtételét az arra jogosult szervnél kezdeményezi. A határozat az a)—b) pont esetén azonnal végrehajtható [Étv. 46. §-a (4) bekezdésének a)—b) pontja]. (2) Az (1) bekezdés alapján szükségessé vált intézkedések esetén a külön jogszabályban6 meghatározott hatósági eljárási díjat a vizsgált köteles megfizetni. Az építésfelügyeleti hatósági eljárás díját az illetékes közlekedési hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, külön jogszabályban 7 meghatározott előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. 6 Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet. 7 Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet. Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közlekedési építmények építésfelügyeletéről szóló 2/1987. (II. 9.) KM rendelet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosul: a) az R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,1. § A közlekedési építmények tekintetében a) építésfelügyeleti szervek: aa) a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek, a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF), ab) a Polgári Légiközlekedési Hatóság, b) a vizsgálatok elvégzésére jogosult közreműködő szakintézmény a Közlekedéstudományi Intézet Rt.’’ b) az R. a következő új 1/A. §-sal egészül ki: ,,1/A. § E rendelet hatálya az országos közutak kivételé vel minden közlekedési építményre kiterjed.’’ c) az R. 2. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép: ,,2. § (1) Ellenőrzése során a KKF a helyi közutak és a vasúti közlekedési építmények tekintetében, a Polgári Légiközlekedési Hatóság a légiközlekedési építmények tekintetében — a közlekedési építmények létesítésére vonatkozó jogszabályok megtartásán túlmenően — vizsgálja …’’, d) az R. 2. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A Közlekedéstudományi Intézet Rt. az általa végzett vizsgálat során a légi-, a vasúti- és a budapesti közúti közlekedési építmények tekintetében vizsgálja:’’ e) az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján tett intézkedésekkel szemben a Közlekedési Főfelügyelethez lehet fellebbezni.’’ 8. § (1) A építésfelügyeleti hatóság ellenőrzés során hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a Közlekedési Főfelügyelet bírálja el. (2) Az építésfelügyeleti hatóságok eljárására az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. § Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet 1. számú melléklete a következő 44. ponttal egészül ki: ,,44. Országos közutak (ideértve azok műtárgyait és tartozékait is) építésfelügyeleti hatósági eljárása: a) autópályák, autóutak 260 000 Ft b) egyéb országos közutak 240 000 Ft’’ Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter