← Magyarország

38/2016. (XII. 29.) MvM rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményekről.

Röviden

Ez a rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket határozza meg. Célja, hogy biztosítsa a kormányhivatalok feladatellátásához szükséges informatikai rendszerek egységes és hatékony működését.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
38/2016. (XII. 29.) MvM rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményekről. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/B. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1.  melléklet A) rész 2.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény szerinti szakmai irányító miniszterek véleményének a kikérésével – a következőket rendelem el: 1. § A fővárosi és megyei kormányhivatal (a  továbbiakban: kormányhivatal) feladatai ellátásához az  1.  melléklet szerinti központi informatikai alapszolgáltatásokat és az  1.  mellékletben megadott követelményeknek megfelelő eszközöket alkalmazza. 2. § (1) A  (3)  bekezdés szerinti ügyintézési pontok kivételével a  kormányhivatal minden ügyintézési pontján – beleértve a  funkcionális működéséhez szükséges ügyintézési pontokat, kihelyezett ügyfélszolgálati pontokat – egységes hálózati szolgáltatás keretében biztosítani kell, hogy a  kormányhivatal által ellátandó feladatok ellátásához szükséges szakrendszeri alkalmazások és központi informatikai alapszolgáltatások elérésének technikai korlátja ne legyen. (2) Kormányhivatali ügyintézési pontnak kell tekinteni a  települési ügysegéd által érdemi ügyintézésre használt ügyfélfogadási pontokat is, az ellenőrzött környezet biztosítására alkalmatlan nyilvános környezet kivételével. (3) A kormányhivatal elkülönült hálózati kapcsolaton keresztül teszi elérhetővé a) a biztonsági okmány kiadásával összefüggő, b) a Belügymisztérium által nyújtott, és c) a jogszabályi rendelkezés alapján elkülönített hálózaton elérhető szolgáltatásokat. (4) A  kormányhivatal az  általa vagy megbízásából részére nyújtott informatikai szolgáltatások körébe nem tartozó, hálózati kapcsolattal elérhető külső informatikai szolgáltatásokat – a (3) bekezdés szerinti szolgáltatások kivételével – közös, a Budapest Főváros Kormányhivatala által felügyelt belépési ponton fogadja. (5) A  kormányhivatal a  Budapest Főváros Kormányhivatala által üzemeltetett jogosultságkezelő rendszerrel a  (6)  bekezdés szerint biztosítja, hogy az  egyes informatikai szolgáltatásokhoz az  arra jogosultak férjenek hozzá. A  jogosultságkezelő rendszer biztosítja, hogy a  kormányhivatali felhasználó az  elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hivatali tárhely használatához azonosíthassa magát. (6) A kormányhivatal az informatikai szolgáltatások elérhetővé tételét a) a  kormányhivatal által vagy megbízásából részére nyújtott informatikai szolgáltatásoknál az  egységes kormányhivatali jogosultságkezelő rendszer igénybevételével, b) a  külső szerv által nyújtott informatikai szolgáltatásnál a  szerv csatlakozása esetén az  egységes kormányhivatali jogosultságkezelő rendszer, egyéb esetben az  egységes jogosultságkezelő rendszerből automatikusan küldött elektronikus információ alapján a  külső szerv jogosultságkezelő rendszer igénybevételével, c) a  Belügyminisztérium által kormányhivataloknak nyújtott informatikai szolgáltatásoknál – beleértve a  biztonsági okmányok kiadásával kapcsolatos szolgáltatásokat – az  egységes kormányhivatali jogosultságkezelő rendszerből automatikusan küldött, elektronikusan hitelesített kérelem iratkezelési szabályzata szerinti feldolgozásával biztosítja. 3. § (1) A  kormányhivatal saját informatikai azonosítási rendszert alkalmaz az  állományába tartozó ügyintéző, valamint a  kormányhivatali állományba nem tartozó, de a  kormányhivatal által vagy megbízásából működtetett informatikai szolgáltatásokat hivatali ügyintézési célból elérő felhasználó (továbbiakban együtt: ügyintéző) részére. A  jogosultságkezelő rendszer a  személyazonosítás mellett az  ügyintézésre használt számítógépet, táblaszámítógépet, okostelefont (továbbiakban együtt: ügyintézésre használt eszközt) is figyelembe veheti a (2) bekezdés szerint. (2) Az  információbiztonsági előírások szempontjából kétfaktoros azonosításnak kell tekinteni, ha az  ügyintéző azonosításán túl az általa használható ügyintézésre használt eszköz azonosítása is megtörténik, ha az ügyintézésre használt eszköz használatára csak az ügyintéző jogosult. (3) A (2) bekezdés szerinti módszer alkalmazható abban az esetben is, ha az ügyintézésre használt eszköz személyhez rendelése a  kormányhivatal naprakész munkarend-nyilvántartása alapján történik, ha biztosított, hogy egy időpontban az ügyintézésre használt eszközön csak egy ügyintéző belépése engedélyezett. 4. § A kormányhivatal mindazon informatikai szolgáltatásnál, ahol műszaki, gazdasági okok ezt nem zárják ki, alkalmaz nyílt forráskódú programot, különösen a) az elektronikus levelezés biztosításánál, b) az irodai alapprogramoknál, beleértve a böngészőprogramot is. 5. § (1) A kormányhivatal központi informatikai kiszolgáló gépi és adattárolási kapacitásigényét elsősorban a kormányzati adatközpont biztosítja, amelyet a  helyi igények biztosítására a  kormányhivatalok által üzemeltetett megyei szerverszobák kapacitásai egészítenek ki. (2) A kormányhivatal megyei adatközpontja ellátja a központi alapinfrastruktúra szolgáltatás másodlagos szerepkörét. 6. § (1) A  Miniszterelnökséget vezető miniszter a  Fejér Megyei Kormányhivatal útján a  kormányhivatalok hatékony működésének és irányításának elősegítésére adattárházat működtet. (2) Az adattárház az alábbi adatköröket kezeli: a) szakrendszerekből az ügyintézés lefolyására vonatkozó adatok, b) iratkezelő rendszerekből az iratmozgásokkal, iratkezelési műveletekkel kapcsolatos adatok, c) a pénzügyi, gazdálkodási rendszerből a működésre vonatkozó adatok, d) a létesítmény menedzseléssel kapcsolatos adatok, e) informatikai üzemeltetéssel kapcsolatos adatok. (3) Az adattárház az ügyek tartalmára vonatkozó konkrét információt – így különösen az ügyfél-azonosítót, az ügyfél azonosítását lehetővé tevő adatot, továbbá személyes adatnak minősülő más adatot – nem tartalmaz. (4) Az adattárház részére adatot szolgáltat a) a kormányhivatal által működtetett, (2) bekezdés szerinti szakrendszer, b) külső szerv által működtetett, a  kormányhivatal hatósági ügyintézését támogató informatikai rendszer, ha az adatszolgáltatás műszaki feltételei a működtető szervnél adottak. (5) Az adattárház szolgáltatásaihoz való hozzáférést a feladatköréhez tartozó adatkörökre kiterjedően biztosítani kell a) a kormányhivatal vezető beosztású munkatársainak, b) a  Miniszterelnökség, valamint a  szakmai irányító miniszter által vezetett minisztérium irányítási jogok gyakorlására feladat- és hatáskörrel rendelkező munkatársainak, továbbá c) a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője részére, továbbá az általuk erre feljogosított személyeknek. 7. § (1) A  kormányhivatal az  elektronikus iratok tárolását az  ügyintézés során elektronikus iratok biztonságos tárolását biztosító, ügyintézést támogató szakrendszerben, ennek hiányában az iratkezelő szoftverben végzi. (2) A  Miniszterelnökséget vezető miniszter a  Budapest Főváros Kormányhivatala útján valamennyi kormányhivatal iratanyagára kiterjedő központi elektronikus iratnyilvántartást vezet. A  központi elektronikus iratnyilvántartás a kormányhivatal által átadott, (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazza. (3) A kormányhivatal a központi elektronikus iratnyilvántartás részére átadja az elektronikus irat a) érkeztetési adatait, b) iktatási adatait, c) kiadmányozással kapcsolatos adatait, valamint d) elérhetőségi helyét. (4) A  központi elektronikus iratnyilvántartás az  ügyek tartalmára vonatkozó konkrét információt – így különösen az ügyfél azonosítót, az ügyfél azonosítását lehetővé tevő adatot, továbbá személyes adatnak minősülő más adatot – nem tartalmaz. (5) A központi elektronikus iratnyilvántartáshoz a kormányhivatal munkatársai és a kormányhivatal munkáját támogató informatikai programok férnek hozzá. 8. § A Miniszterelnökséget vezető miniszter a  Zala Megyei Kormányhivatal útján biztosítja az  elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott tudástár alkalmazás szintű üzemeltetését. 9. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/K.  § (6)  bekezdése b)  pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén a  kormányhivatal akkor adhatja vissza az  ügyfélnek az  ügyfél által aláírt papíralapú dokumentumot, ha az ügyfél igazoltan vállalja az eredeti beadványnak az adott iratra vonatkozó, jogszabályban előírt megőrzési idejéig, de legalább benyújtást követő 2 évig történő megőrzését és felhívásra történő bemutatását. E  határidőn belül a  kormányhivatal indokolt felhívására az  ügyfél a  beadvány eredeti példányának felmutatására köteles. A  megőrzési kötelezettségre és annak időtartamára a  kormányhivatal az ügyfelet figyelmezteti. 10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. január 1-jén lép hatályba. (2) A 1–3. §, az 5. § (1) bekezdése, a 6–8. § és az 1. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.