2015. CXVI. törvény az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről.

2015. CXVI. törvény az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről. Az Országgyűlés a  fővárosi városfejlesztési célkitűzések érvényesülése és a  budapesti közösségi közlekedés színvonalának emelése érdekében, valamint a helyi közlekedési fejlesztésként megvalósuló budapesti M3-as metróvonal rekonstrukciójával és északi meghosszabbításával kapcsolatos, továbbá Budapest főváros III. kerületében a Csillaghegyi öblözet árvízi biztonságának növeléséhez kapcsolódó, egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításának és egyszerűsítésének elősegítése céljából a következő törvényt alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed: a) a  budapesti M3 metróvonal rekonstrukciójával és északi meghosszabbításával érintett – az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt építményekre, telkekre (a  továbbiakban: létesítményfejlesztéssel érintett ingatlan), valamint az  M3 metróvonallal összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre (a  továbbiakban együtt: közlekedési beruházás), valamint a  közlekedési beruházással összefüggő beszerzésekre és közigazgatási hatósági eljárásokra, ide nem értve a  nyomvonalas sajátos építményfajták engedélyezési eljárásait, az  előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokat, valamint a kisajátítási eljárást; b) az  Aranyhegyi-patak és partéleitől számított 20 méteres, a  Barát-patak és partéleitől számított 20 méteres és a patakok torkolata között a Duna medre és a  jobb partélétől számított 50 méteres szélességű területen megvalósuló, a  Budapest főváros III. kerületében a  Csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló közterületi, közmű és árvízvédelmi beruházás (a  továbbiakban: árvízvédelmi beruházás) által, érintett – az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt – ingatlanokra, valamint az  árvízvédelmi beruházással összefüggő beszerzésekre és közigazgatási hatósági eljárásokra, ide nem értve a nyomvonalas sajátos építményfajták engedélyezési eljárásait, az előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokat, valamint a kisajátítási eljárást. (2) Az  (1)  bekezdés a) és b)  pontjában megjelölt beruházások megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, és a beruházások megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződéseknek tekintendőek. (3) Az  (1)  bekezdés a) és b)  pontjában megjelölt beruházások megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősül. 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 15 nap, amennyiben jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a  szakhatósági eljárás ügyintézési határideje 5 nap, amely nem hosszabbítható meg. A  határidő elmulasztása esetén a  szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (3) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal érintett közmű- és energiaszolgáltató az építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a  tervek benyújtásától számított 5 napon belül érdemben nyilatkozik. E határidő elmulasztása esetén a nyilatkozatot – a megkeresésben foglalt tartalommal – megadottnak kell tekinteni. A törvényt az Országgyűlés a 2015. június 30-i ülésnapján fogadta el. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (5) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal összefüggésben a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni; b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni; c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. 3. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában megjelölt beruházások megvalósításához és működéséhez szükséges ingatlanon fennálló jogot, a beruházások megvalósításához és működéséhez szükséges földhasználati, illetve egyéb jogot elsődlegesen a felek közötti megállapodással kell megszerezni. (2) Ha az  ingatlanon fennálló jog az  (1)  bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, az  ingatlant – településrendezés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, illetve vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás céljából – ki kell sajátítani. 4. § Az 1.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában megjelölt beruházások megvalósításához szükséges beszerzésekkel és hatósági eljárásokkal kapcsolatban a  beruházó bármely közigazgatási szervtől, hatóságtól, helyi önkormányzattól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, a  beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve intézkedés megtételét javasolhatja. Amennyiben a  beruházó által megkeresett a beruházó intézkedési javaslatával nem ért egyet, úgy az érintett szerv részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a beruházóval az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított 5 napon belül. 2. Különös rendelkezések 5. § (1) A  közlekedési beruházás területén belül a  vonatkozó sajátos településrendezési követelményeket, valamint az  építési övezetre előírt határértékeket az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg a) a  Budapest főváros V. kerület 24775 helyrajzi számú ingatlan egy részéből telekalakítási eljárás során kialakított ingatlan; b) a Budapest főváros VIII. kerület 36181/7 helyrajzi számú ingatlan; továbbá c) a  Budapest főváros IX. kerület 38299/3, 38299/4, 38299/5, 38299/6, 38299/7, 38299/8 és 38299/9 helyrajzi számú ingatlanok (a továbbiakban együtt: létesítményfejlesztési ingatlanok) tekintetében. (2) A  létesítményfejlesztési ingatlanokon az  M3 metróvonalat érintő építmények tekintetében a  fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek az  előírásait az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell figyelembe venni. (3) A létesítményfejlesztési ingatlanok telkét úgy kell kialakítani, hogy azon csak a beruházáshoz tartozó felépítmények álljanak. (4) A  létesítményfejlesztési ingatlanok telke rendezettnek minősül, ha a  kerületi településrendezési eszközöknek megfelelő telekalakítási eljárásban a  telekalakítási engedély rendelkezésre áll. A  telekalakítási engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély megkéréséig kérelmezni kell. 6. § (1) A  közlekedési beruházás építtetője Budapest Főváros Önkormányzata vagy a  Budapest Főváros Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.). (2) Az árvízvédelmi beruházás építtetője Budapest Főváros Önkormányzata. 7. § (1) Az árvízvédelmi beruházás során megvalósuló létesítményt az elsőrendű árvízvédelmi vonalra vonatkozó előírások szerint kell kialakítani. Az így kialakított védmű elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítménynek minősül. (2) Az  árvízvédelmi beruházás előkészítése során mobilgát létesítése esetén – kormányrendeletben meghatározottak szerint – egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. (3) Amennyiben az árvízvédelmi beruházás során megelőző feltárás válik szükségessé, úgy a feltárás csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatja az árvízvédelmi beruházás – különösen a feltárással nem érintett részének – megvalósítását. 8. § Az árvízvédelmi beruházással érintett ingatlanokon a  létesítendő árvízvédelmi mű tekintetében a  fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek, valamint a  vonatkozó fővárosi és kerületi önkormányzati rendeleteknek a  parkolás rendjére, az  építtetők személygépkocsi elhelyezési kötelezettségére vonatkozó előírásait nem kell figyelembe venni. 3. Záró rendelkezések 9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a  közlekedési beruházással és az  árvízvédelmi beruházással összefüggő beszerzésekkel és közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos sajátos szabályokat; b) a közlekedési beruházás és az árvízvédelmi beruházás tekintetében a  régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos sajátos szabályokat; c) a közlekedési beruházással és az árvízvédelmi beruházással érintett ingatlanok tételes felsorolását, valamint a  létesítményfejlesztési ingatlanok tekintetében alkalmazandó további kulturális örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokat, valamint a  létesítményfejlesztési ingatlanokra vonatkozó sajátos településrendezési követelményeket és az építési övezetre előírt határértékeket; d) az  árvízvédelmi beruházás tekintetében a  vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló sajátos szabályokat, a  vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó sajátos szabályokat, a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára, hasznosítására, valamint a  folyók esetében a  nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó sajátos szabályokat rendeletben állapítsa meg. 10. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 11. § E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke