13/2012. (III. 9.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 380/2010. (V. 19.) OVB határozata vizsgálatáról.

13/2012. (III. 9.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 380/2010. (V. 19.) OVB határozata vizsgálatáról. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kitűzésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 380/2010. (V. 19.) OVB határozatát – a jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 380/2010. (V. 19.) OVB határozatában (a továbbiakban: OVBh.) megtagadta a hitelesítését annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, amelyen a következő kérdés szerepelt: „[e]gyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárásban bármely magyar állampolgár jogosult valamennyi indítványozó által kezdeményezett eljárásban, az indítvány elbírálásával kapcsolatos álláspontját kifejteni?”. Az OVBh. indokolása szerint a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, mivel a választópolgár nem ismerheti valamennyi indítványozó által kezdeményezett eljárást, így nem értelmezhető álláspontjának kifejtésének lehetősége sem, hogy azt mely esetekben, milyen időpontban, az alkotmánybírósági eljárás mely szakaszában gyakorolhatná. Az OVB megállapította továbbá, hogy a kezdeményezés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) közvetlen hatalomgyakorlásra (népszavazásra) vonatkozó rendelkezéseit értelmező alkotmánybírósági határozatok és az Nsztv. preambuluma alapján összeegyeztethetetlen a népszavazás alkotmányos szerepével és szabályaival, mivel a kérdés ellentétes a népszavazás alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével, illetőleg nem az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek közé tartozik. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § d) pontja pedig kizárja a népszavazás alkotmányos intézményének rendeltetésével ellentétes joggyakorlást. Az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának benyújtói kifogást terjesztettek elő, amelyben az OVBh. megsemmisítését kérték. Véleményük szerint a kérdés világos és egyértelmű. Az állampolgár bármely indítványozó által kezdeményezett eljárást – mint közérdekű adatot – megismerhet, és azzal kapcsolatos álláspontját a döntéshozatalig kifejtheti. Az Alkotmány 77. § (2) bekezdéséből következően az OVB a választópolgárokat nem tekintheti a jogban tájékozatlannak. Az egyértelműség vizsgálatának keretében kérik, hogy az Alkotmánybíróság szerezze be a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szakvéleményét, mivel az OVB nem bizonyította az egyértelműség hiányát. A kifogást tevők nem osztják az OVB arra való hivatkozását sem, hogy rendeltetésellenesen gyakorolták jogaikat, ezért „törölni” kérték az OVB határozatból a Ve. 3. § d) pontjára való utalást. Ezen túlmenően – álláspontjuk szerint – kérdés az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek közé tartozik, mivel az alapjogokkal (a jogorvoslathoz való joggal és a petíciós joggal) függ össze. 2. Időközben – 2012. január 1-jével – hatályba lépett az Országgyűlés által elfogadott és 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény), amelynek 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányi (alaptörvényi) szintű alapjait és korlátait. Az Országgyűlés által 2011. december 30-án elfogadott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 31. cikk (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte az Alkotmányt és az annak módosításáról szóló törvényeket, tehát az OVB határozatában hivatkozott alkotmányi rendelkezések 2012. január 1-jétől nem alkalmazhatóak. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) a 145. § (7) bekezdése a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-át akként módosította, hogy az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. 156. § (2) bekezdését, amely szerint az EtAmtv hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezés benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen szabályok alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására továbbra is az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, a döntésre pedig az Alkotmány helyett az Alaptörvény rendelkezései irányadóak. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg: 1. Az Átmeneti rendelkezések érintett része: „31. cikk (3) Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,” 3. Az Nsztv. felhívott rendelkezései: „2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” (...) „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...) c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek” (...) „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.” 4. A Ve. alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 5. A hatályos Ve. alkalmazott szabályai: „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, (...) (5) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kifogás áttételére kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz beérkezett.” (...) „156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” III. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét jelen ügyben a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ve. 2011. december 31-éig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben, továbbá az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az Alkotmánybíróság előzetesen megvizsgálta, hogy a jelen ügyben előterjesztett kifogások megfelelnek-e a törvényi feltételeknek. A kifogásolt OVBh. 2010. május 19-én, a Magyar Közlöny 2010. évi 82. számában jelent meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogást 2010. június 2-án, a törvényes határidőn belül [Ve. 130. § (1) bekezdés], és a kifogásra előírt tartalmi követelményeknek [Ve. 77. § (2) bekezdés] megfelelően nyújtották be, ebből következően a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas. 3. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatban foglalt indokolás azon részével egyetértve, mely szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, a kifogást nem találta megalapozottnak. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság – a jelen határozatában kifejtett kiegészítő indokok miatt – a 380/2010. (V. 19.) OVB határozatának rendelkező részét helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. március 6. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke