101/2008. (VII. 11.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányul

101/2008. (VII. 11.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló 18/2004. (VI. 23.) rendelete 15. § (1) bekezdés b. pontja, a 15. § (2) bekezdése és a 15. § (3) bekezdésének „ , és b)” szövegrésze alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti. A 15. § (3) bekezdése a megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban: „(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértések miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.” Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva megállapította, hogy Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló 18/2004. (VI. 23.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 15. § (1) bekezdés b. pontja törvénysértő, ezért törvényességi észrevételt tett. Az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontja szerint szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki közterületen lévő, vagy közterületről látható építményen, épületen, műtárgyon, közterületi berendezési tárgyon, valamint művészeti alkotáson falfirkát, graffitit helyez el. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés ellentétes a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 169. § (2) bekezdésével, amely kimondja, hogy az önkormányzatok 2000. március 1-jéig kötelesek felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, és azokat, amelyek e törvény, illetve az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseivel nincsenek összhangban, vagy csak megismétlik a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kell helyezniük. A Szabs.tv. 157. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése értelmében, aki a tulajdon ellen szándékos vagy gondatlan rongálást követ el százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Mivel az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontja – az indítványozó álláspontja szerint – a Szabs.tv. hivatkozott rendelkezéseivel – vagyis magasabb szintű jogszabállyal – ellentétes szabályozást tartalmaz, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. A hivatalvezető – miután az e tárgyban tett törvényességi észrevételét Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) nem fogadta el – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján fordult az Alkotmánybírósághoz és kezdeményezte az Ör. részbeni megsemmisítését. II. Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta: 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. A Szabs.tv. indítvánnyal érintett rendelkezése: „157. § (1) Aki (…) b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva kész pénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást, (…) követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” „157. § (3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” „169. § (2) Az önkormányzatok 2000. március 1-jéig kötelesek felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, és azokat, amelyek e törvény, illetve az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseivel nincsenek összhangban, vagy csak megismétlik a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kell helyezniük.” 3. Az Ör. indítvánnyal érintett és vizsgált rendelkezése: „15. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terje dő pénzbírsággal sújtható. (…) b. aki közterületen lévő, vagy közterületről látható építmé nyen, épületen, műtárgyon, közterületi berendezési tárgyon valamint művészeti alkotáson falfirkát, graffitit helyez el. (…) (2) A szabálysértési törvény alkalmazásával el kell ko bozni azt a dolgot, amellyel a 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabálysértést elkövették.” III. Az indítvány megalapozott. 1. Az indítványozó szerint az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontja ellentétes a Szabs.tv. 169. § (2) bekezdésével és ebből következően az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakkal. A Szabs.tv. 169. § (2) bekezdése alapján az önkormányzatok 2000. március 1-jéig kötelesek voltak felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, és azokat, amelyek a Szabs.tv., illetve az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseivel nem voltak összhangban, vagy csak megismételték a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kellett helyezniük. A Szabs.tv. 157. § (1) bekezdés b) pontja alapján húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva szándékos rongálást követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A Szabs.tv. 157. § (3) bekezdése alapján, aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az Ör. 15. § (1) bekezdésében meghatározott falfirka, graffiti közterületen lévő, vagy közterületről látható építményen, épületen, műtárgyon, közterületi berendezési tárgyon, valamint művészeti alkotáson történő elhelyezése olyan szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely idegen tárgy megrongálásával kárt okoz, és az okozott kár mértékétől függően az elkövető személy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 324. §-ában meghatározott rongálás bűncselekményét vagy a Szabs.tv. 157. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 157. § (3) bekezdésében meghatározott rongálás szabálysértését követi el. A rongálás szabálysértése a Szabs.tv. alapján 100.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezzel szemben az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontjában meghatározott falfirka, graffiti elhelyezésével elkövetett rongálás csak 30.000.- Ft pénzbírsággal sújtható. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése nincs összhangban a Szabs.tv. 157. § (1) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdésének rendelkezéseivel, ezért a Képviselő-testületnek 2000. március 1-jéig az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontját hatályon kívül kellett volna helyeznie. Mivel ezt a Képviselő-testület – még a törvényességi észrevétel ellenére – sem tette meg, ezért az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontja ellentétes a Szabs.tv. 169. § (2) bekezdésével, s ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, amely szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontját alkotmányellenesség miatt megsemmisítette. 2. Az Ör. 15. § (2) bekezdése alapján a szabálysértési törvény alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amellyel a 15. § (1) bekezdés b. pontjában foglalt szabálysértést elkövették, illetve az Ör. 15. § (3) bekezdése alap ján az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontjában meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. Az Ör. 15. § (2) bekezdésének rendelkezése és a (3) bekezdés „ , és b)” szövegrésze az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontjának megsemmisítésével önmagában értelmetlenné vált, mivel olyan önkormányzati rendeletben megállapított szabálysértési tényállás esetére biztosítja az elkobzás lehetőségét, illetve a helyszíni bírság kiszabását, amely önkormányzati rendeletben megállapított szabálysértési tényállás az Alkotmánybíróság e határozata alapján megszűnt. Az Alkotmánybíróság a 26/1992. (IV. 30.) AB határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy „a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.” (ABH 1992, 135, 142.) Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 15. § (1) bekezdés b. pontja megsemmisített rendelkezésével való szoros összefüggése okán az Ör. 15. § (2) bekezdését és a (3) bekezdés „ , és b)” szövegrészét is megsemmisítette. A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró