← Magyarország

3/2016. (II. 22.) IM rendelete a polgári eljárásban a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásár

Röviden

Ez a rendelet a polgári eljárásokban a tárgyalások és személyes meghallgatások zártcélú távközlő hálózaton keresztül történő lebonyolításának részletes szabályait írja elő.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
3/2016. (II. 22.) IM rendelete a polgári eljárásban a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben és az  Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a  polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján a  tárgyalás valamint a  személyes meghallgatás (a továbbiakban együtt: tárgyalás) zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásának részletes szabályaira terjed ki. 2. § (1) A  zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság vagy egyéb –  a  zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező – szerv elkülönített helyiséget biztosít a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz vagy kihallgatáshoz (a továbbiakban együtt: meghallgatás). (2) Az  elkülönített helyiségben a  mozgóképet és a  hangot egyidejűleg továbbító berendezést (a továbbiakban: kamera) úgy kell elhelyezni, hogy a  továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az  elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A  kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy az  elkülönített helyiség minden pontja látható legyen a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő, a tárgyalást vezető elnök (bíró), illetve a személyes meghallgatást lefolytató elnök (bíró) – ha a személyes meghallgatást bírósági titkár folytatja le úgy – a bírósági titkár (a továbbiakban együtt: a  tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár) számára. A  kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a meghallgatás során nem lehet. A kép és a hang egyidejű továbbítása során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét. (3) Az  elkülönített helyiségben további kamera(ák) helyezhető(ek) el, amelyet a  tárgyalás kitűzött helyszínén jelenlévő bíró, illetve bírósági titkár közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A  további kamera(ák) biztosítja(ák) a  meghallgatandó fél és más perbeli személy, valamint a  szakértő, illetve a  kihallgatandó tanú (a továbbiakban együtt: meghallgatásra kerülő személy), továbbá azon személyek közvetlen figyelemmel kísérését, akiknek jelenlétét a  meghallgatásra kerülő személyhez kapcsolódóan a  tárgyaláson a  törvény lehetővé, illetve kötelezővé teszi. (4) Az elkülönített helyiségben a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható. (5) Az  elkülönített helyiségben önálló hangfelvevő berendezést (a továbbiakban: mikrofon) kell biztosítani a  meghallgatásra kerülő személy részére, valamint további külön mikrofont(okat) a  helyiségben tartózkodó más személyek számára. (6) Az  elkülönített helyiségben önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy az  elkülönített helyiségben meghallgatásra kerülő személy, valamint az  elkülönített helyiségben jelen lévők követhessék a  tárgyalás kitűzött helyszínén történteket. 3. § (1) A  tárgyalás kitűzött helyszínén a  kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a  továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az  eljárásnak a  tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő valamennyi résztvevője. A  kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a meghallgatás során nem lehet. A kép és a hang egyidejű továbbítása során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét. (2) A tárgyalás kitűzött helyszínén a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható. (3) A tárgyalás kitűzött helyszínén önálló mikrofont kell biztosítani a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár részére, valamint további külön mikrofont(okat) a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó eljárásban résztvevők számára. (4) A tárgyalás kitűzött helyszínén önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár, valamint a  tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó eljárásban résztvevők követhessék az elkülönített helyiségben történeteket. (5) Az  elkülönített helyiségben elhelyezett további, a  tárgyalás kitűzött helyszínén jelenlévő bíró, illetve bírósági titkár által közvetlenül vagy közvetve irányítható kamera(ák) igénybevétele esetén további közvetítő készüléket is igénybe lehet venni a tárgyalás kitűzött helyszínén. 4. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás technikai és személyi feltételeit, az ahhoz szükséges eszközöket és berendezéseket a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalást elrendelő bíróság, a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság, vagy egyéb – a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező – szerv biztosítja. (2) A  zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyaláson a  bíróság a  zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy (a továbbiakban: kezelő személy) segítségével gondoskodik a  közvetítésről, akire az  igazságügyi alkalmazottakra irányadó titoktartási szabályok vonatkoznak. 5. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás megkezdése előtt a kezelő személynek a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működéséről teljes körűen meg kell győződnie. (2) Ha a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya áll fenn, a kezelő személy a hibát a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bírónak, illetve bírósági titkárnak azonnal jelenti, valamint haladéktalanul gondoskodik a  hiba elhárításáról, majd a  hibát és a  megtett intézkedéseket írásban is jelenti felettesének. (3) A hiba elhárításáig a zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás nem kezdhető meg, valamint nem folytatható tovább. A  zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök hibája vagy nem e  rendeletnek megfelelő működtetése mellett végzett eljárási cselekmény hatálytalan, és az  eljárási cselekményt meg kell ismételni. 6. § A tanú elkülönített helyiségben való kihallgatása esetén, ha a bíróság a tanú adatait zártan kezeli, a tanú személyi adatainak kamerába történő bemutatása alatt biztosítani kell, hogy azokat kizárólag a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár tekinthesse meg. 7. § (1) Ha a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő tárgyalást vezető bíró, illetve bírósági titkár elrendeli, a zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás során a  tárgyalás kitűzött helyszínén és az  elkülönített helyiségben történteket rögzítő hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel (a továbbiakban: felvétel) készíthető. A  felvételen folyamatosan fel kell tüntetni a készítés pontos idejét. (2) A  zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás során készített felvételt az  iratoktól elkülönítetten, zártan kell kezelni. A felvételt az eljárás jogerős befejezésétől számított öt évig kell megőrizni. (3) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás során készített felvételt – a tárgyaláson kívül – a felek, az ügyész és az eljárásban résztvevő egyéb személyek az erre a célra rendelt helyiségben, ügyfélfogadási időben hallgathatják, illetve tekinthetik meg. A  felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a  felvételt arra nem jogosult személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le. (4) A  minősített adatot tartalmazó felvétel lejátszására. a  Pp. 119.  § (1)  bekezdésében írt és a  minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A tanú zártan kezelt személyi adataira vonatkozóan a Pp. 171/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (5) A  zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás során készített felvételről a  felek, az  ügyész és az  eljárásban résztvevő egyéb személyek részére másolatot készíteni nem lehet. 8. § A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a  zártcélú távközlő hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményeit. A  zártcélú távközlő hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményei alatt érteni kell különösen az  elkülönített helyiség helyszínét, az elkülönített helyiségben jelen lévő személyeket, a kezelő személyt, a közvetítés technikai körülményeit, ideértve a  technikai eszközök esetleges hibáját vagy nem e  rendeletnek megfelelő működését, valamint a  közvetítés megkezdésének és befejezésének időpontját. A  jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni a  tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár arra vonatkozó megállapítását, hogy a meghallgatott személy nincs korlátozva eljárási jogainak gyakorlásában. 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 7. § 2017. január 1-jén lép hatályba. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.