239/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelete a szakdiplomata-álláshely létesítésére, valamint a szakdiplomata felkészítésére és szakmai irányítására vonatkoz

239/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelete a szakdiplomata-álláshely létesítésére, valamint a szakdiplomata felkészítésére és szakmai irányítására vonatkozó részletes szabályokról. A Kormány a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a  nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, valamint b) Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére [az a) és b)  pont a  továbbiakban együtt: külképviselet] kihelyezett kormánytisztviselőkre terjed ki. 2. Szakdiplomata-álláshely létesítése, finanszírozása, költségvetési felülvizsgálata, szakdiplomata-álláshely megszüntetése 2. § (1) Szakdiplomata-álláshely létesítése érdekében a  külképviseletekről és a  tartós külszolgálatról szóló 2016.  évi LXXIII.  törvény (a  továbbiakban: Külszoltv.) szerinti kihelyező szerv (a  továbbiakban: kihelyező szerv) vezetője a  Külszoltv. 11.  § (4)  bekezdése szerinti szakminiszter (a  továbbiakban: szakminiszter) egyetértésével nyújt be előterjesztést – a Külszoltv. 11. § (4) bekezdése szerinti szaktárcával (a továbbiakban: szaktárca) történő egyeztetést követően – a Kormány részére. (2) Az előterjesztés a) az álláshely létesítésének szakmai indokoltságát, b) az ellátandó szakmai feladatkörre való utalással a szakdiplomata munkakör megjelölését, c) az állomáshely megjelölését, d) a létesítés időpontját, e) a biztosított létszám- és az egyszeri pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét, valamint f ) az álláshely létesítésének évét követő években a kihelyező szerv költségvetésébe beépülő előirányzat pontos összegét tartalmazza. (3) Az  előterjesztés alapján szakdiplomata-álláshely létesítéséről és – a  tartósan, bázisba épülő módon – a  szükséges költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány dönt. (4) A szaktárca költségvetéséből a kihelyező szerv költségvetésébe átcsoportosított pénzügyi előirányzatból a kihelyező szerv biztosítja a  szakdiplomata személyi juttatásait, munkaadói járulékait, a  működéséhez szükséges dologi kiadások és beszerzések fedezetét, továbbá azokat az alapvető szolgáltatásokat, valamint azok fedezetét, amelyek a külképviselet más diplomatáját is megilletik. A kihelyező szerv költségvetését érintő kormányzati szintű, központi, kötelező előirányzat-csökkentések konkrét mértékéről a szaktárca véleményének kikérésével a kihelyező szerv dönt. (5) A szakdiplomata-álláshelyek finanszírozásának felülvizsgálatáról a kihelyező szerv vezetője gondoskodik a következő évi tervezés időszakában. A kihelyező szerv a költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szaktárca javaslatait. (6) A  szaktárca köteles a  szakdiplomata munkavégzéséhez szükséges, a  nem tervezett dologi kiadások, valamint beszerzések többletforrását, többleteszközt kiegészítő jelleggel – évközi előirányzat-átcsoportosítással – a kihelyező szerv vezetője részére átadni. (7) Szakdiplomata-álláshely megszüntetése érdekében a kihelyező szerv vezetője – a szaktárcával történő egyeztetést követően – a szakminiszterrel együttes előterjesztést nyújt be a Kormánynak. A Kormány a szakdiplomata-álláshely megszüntetéséről határozatban dönt. (8) Az előterjesztés a) a megszüntetendő álláshelyet, b) a megszűnés indokát és időpontját, valamint c) az álláshely fedezetéül szolgáló előirányzatok átcsoportosítását tartalmazza. 3. A szakdiplomata személyének kijelölése 3. § Szakdiplomatának az  a  szakmai irányító szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy jelölhető, aki rendelkezik a) felsőfokú (szakirányú) iskolai végzettséggel, valamint b) az állomáshelyen elismert munkanyelvből „C” típusú felsőfokú állami – vagy jogszabály által azzal egyenértékűvé nyilvánított – nyelvvizsgával vagy legalább tárgyalóképes szakmai nyelvismerettel, c) szakterületen szerzett ca) legalább egyéves szakmai tapasztalattal vagy cb) az adott szakmai területen kiemelkedő tudományos, oktatói tapasztalattal, valamint d) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti érvényes nemzetbiztonsági ellenőrzéssel, vagy a szakminiszter kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását. 4. § (1) Szakdiplomatának jelölt személlyel szemben a  kihelyező szerv vezetője kifogással élhet, amelyről haladéktalanul értesítenie kell a  szakminisztert. A  kifogásolás közlésekor meg kell jelölnie azokat az  okokat, szempontokat, amelyeknek a  szakdiplomatának jelölt személy nem felel meg. A  kihelyező szerv vezetője jogosult – foglalkozásegészségügyi szolgálata útján – a jelölt fizikai, egészségi alkalmasságának vizsgálatára. (2) A  szakminiszter – legkésőbb a  kifogás kézhezvételét követő harminc napon belül – visszajelzést küld a  kihelyező szerv vezetőjének a szakdiplomata személyét illetően. A válasz tartalmazhatja a) a korábban felterjesztett jelölt személyének megerősítését vagy b) a szakdiplomata pozícióra más személy jelölését vagy c) a szakdiplomata-álláshely fenntartása mellett annak betöltésére későbbi időpontban történő jelölésről szóló tájékoztatást. (3) A kihelyező vezető egyetértése nélkül a szakdiplomata-jelölt kihelyezésére nem kerülhet sor. 4. A szakdiplomata felkészítése 5. § (1) A  kihelyezésre kerülő személy külügyi-diplomáciai felkészítését a  külpolitikáért felelős miniszter, az  európai uniós szakpolitikai munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az  európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja. (2) A kihelyezésre kerülő személy szakmai felkészítését a szaktárca folytatja le. 6. § (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése akkor kezdhető meg, amikor a  szakdiplomata áthelyezésre kerül a kihelyező szerv személyi állományába. (2) A  külügyi-diplomáciai felkészítés a  külügyi szakmai vizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő letételével zárul. 5. A szakdiplomata irányítása, a munkáltatói jogok gyakorlása, kapcsolattartás 7. § (1) A szakdiplomata szakmai alaputasítását a szakminiszter készíti el, és arról tájékoztatja a kihelyező szerv vezetőjét. (2) Az (1) bekezdés szerinti alaputasítás kiterjed különösen a) az ágazati szakmai feladatok, b) a jelentőtevékenység, valamint c) a szakmai kapcsolatépítő és hálózati tevékenység ellátásának módjára. (3) A  munkaköri leírás elkészítése – a  Külszoltv. 36.  § (5)  bekezdésében és 56.  § (1a)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a  kihelyező szerv feladata. E  dokumentum a  szakmai alaputasításban meghatározott feladatokon túl a) az állomáshely általános külpolitikai feladataiban történő közreműködés módját, b) az éves szabadságolási terv szerinti szabadságot érintő helyettesítés rendjét, valamint c) a szakdiplomáciai személyzet reprezentációs kerete terhére történő kötelezettségvállalások és elszámolás rendjét tartalmazza. (4) A  szakmai alaputasítás módosításáról a  szakminiszter tájékoztatja a  kihelyező szerv vezetőjét. A  munkaköri leírást módosítani kizárólag a szakminiszterrel történt előzetes egyeztetést követően lehet. (5) A szakdiplomata részt vesz a külképviselet általános diplomáciai feladatainak ellátásában, valamint végzi a kihelyező vezető által a  munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, amelyek tekintetében a  kihelyező vezető – a külképviselet vezetője útján – irányítja a szakdiplomata tevékenységét. 8. § (1) A  külképviseleti pénztárnaplóban elkülönített előirányzatként kell kezelni a  szakdiplomatához vagy a szakdiplomatákhoz együttesen rendelhető alábbi éves kiadások fedezetét: a) reprezentációs költségek, b) kiküldetési költségek (szállás, utazási költség, magángépkocsik hivatalos célú használata utáni költségtérítések, üzemanyagköltség elszámolása). (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott előirányzatok felhasználásáról az  állomáshelyen negyedévente összesített elszámolás készül, amelyet a  külképviselet a  szakdiplomata rendelkezésére bocsát. A  szakdiplomata az  összesített elszámolást továbbítja a szakminiszternek. (3) Az elkülönített előirányzatként kezelt keretek felhasználása tekintetében a külképviselet – ideértve a külképviselet vezetőjét is – döntési joggal nem rendelkezik. A  szakdiplomata a  keret felhasználása során köteles betartani a bizonylatkezelésre vonatkozó szabályokat, amit a kihelyező szerv vezetője ellenőrizni jogosult. (4) Az  elkülönített előirányzat vonatkozásában az  utalványozás jogát a  szakdiplomata gyakorolja. Ha több szakdiplomata dolgozik egy állomáshelyen, a  szakminiszter jelöli ki azt a  szakdiplomatát, aki az  utalványozási jog gyakorolására jogosult. 9. § A szakdiplomata a  tartós külszolgálatban eltöltött tárgyév június 30. napjáig – erre irányuló rendelkezés esetén  – részletes írásos jelentést készít a szakminiszternek, valamint a kihelyező szerv vezetőjének a munkaköri leírásában meghatározott vagy egyéb módon kapott feladatai teljesítéséről, tevékenységéről. A  külszolgálat befejezésekor a szakdiplomata a teljes időszakot átfogó, összefoglaló jelentést készít a szakminiszter és a kihelyező szerv vezetője részére. 6. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes