26/2012. (V. 18.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 194/2011. (XII. 5.) OVB határozata felülvizsgálatáról.

26/2012. (V. 18.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 194/2011. (XII. 5.) OVB határozata felülvizsgálatáról. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján – teljes ülésben eljárva – meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 194/2011. (XII. 5.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. Magánszemély 2011. november 14-én hitelesítés céljából népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a közterületen történő parkolásért ne lehessen díjat szedni?” Az OVB 194/2011. (XII. 5.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. 2. Az OVBh. indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezésbe foglalt kérdés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § a) és b) pontjaiba foglalt tilalmakba ütközik. A kezdeményezésbe foglalt kérdés az Nsztv. 10. § a) pontjában található tilalomba ütközése kapcsán az OVB megállapította, hogy az nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ezért az nem bocsátható népszavazásra. E körben – többek között – hivatkozott az OVB az 137/2010. (VII. 8.) AB határozatra, melyben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a parkolás nem más, mint a közterület közlekedési célú használata, amely használattal összefüggésben az önkormányzat, mint a közút kezelője állapítja meg a használat díját. Az OVB megállapította, hogy a közterület jelentős része önkormányzati tulajdonban van, ebből következően önkormányzati hatáskör az önkormányzat tulajdonában álló közterülettel való rendelkezés. Az OVB kifejtette továbbá, hogy egy eredményes népszavazás olyan jogalkotási, alkotmánymódosítási kötelezettséget jelentene az Országgyűlés számára, amely az önkormányzatok az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott önálló szabályozáshoz és önálló igazgatáshoz való jogait és a b) pontjában meghatározott tulajdonost megillető jogokat korlátozná, ezért figyelemmel az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatára – miszerint az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással – a kérdésben az Nsztv. 10. § b) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani. 3. A kezdeményezőtől eltérő két magánszemély – a törvényes határidőn belül – közösen kifogást nyújtott be, melyben az OVBh. Alkotmánybíróság általi megsemmisítését kérték. A kifogástevők szerint az OVBh. jogszabálysértő, tekintettel az általuk felhozott indokolásra. A kifogástevők véleménye szerint a kérdésben szereplő „közterület” elnevezés az állami közterületekre is vonatkozik, ezért „nincs alkotmányos összefüggés a »közterület« tulajdonosa és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerinti rendeletalkotási jog között”. A kifogásban hivatkoznak továbbá arra is, hogy a 2011. november 29-én meghozott OVBh. nincs tekintettel az Alkotmány „önkormányzati tulajdont tiszteletben tartó szabálya” helyébe lépő, 2011. november 15-én hatályba lépett 12. § (2) bekezdésének módosult tartalmára sem, mely következtében a kifogástevők véleménye szerint „az önkormányzati közterületek jelenleg törvénnyel állami tulajdonba adhatók”. A kifogástevők szerint az OVB eljárása alkotmányellenes és eljárása során megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § pontjaiban foglalt alapelveket azzal, hogy az OVB üléséről készült jegyzőkönyv nem volt elérhető kellő időben az OVB honlapján, megsértve ezzel a – 2012. január 1. napján hatályon kívül helyezett – elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvénybe foglalt kötelezettségét. 4. A kifogásnak az OVB.-hez – törvényes határidőn belül – történő beérkezését követően – 2012. január 1-jével – hatályba lépett az Országgyűlés által 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény), amelynek 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányi (alaptörvényi) szintű alapjait. Az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 31. cikk (3) bekezdése hatályon kívül helyezte az Alkotmányt és az annak módosításáról szóló törvényeket. Az Átmeneti rendelkezések 20. cikke a már hatályon kívül helyezett Alkotmány 28/E. §-át rendelte továbbra is alkalmazni az Alaptörvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben a népszavazási eljárás során. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) Ve.-t módosító 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át akként módosította, hogy az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. új 156. § (2) bekezdését, amely szerint az EtAmtv. megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindezek alapján a 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására továbbra is az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, s az Alkotmánybíróságnak a népszavazási kezdeményezés benyújtásakor hatályba lévő szabályok alapján kell eljárnia. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg: 1. Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései: „8. cikk (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;” 2. Az Átmeneti rendelkezések érintett része: „31. cikk (3) Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,” 3. Az Nsztv. felhívott rendelkezései: „2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. (…) 10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,” 4. A Ve. alkalmazott – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései: „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait,” (…) „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 5. A hatályos Ve. alkalmazandó szabályai: „156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” III. A kifogás részben nem megalapozott, részben érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 2011. december 31-ig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jelen eljárásban jogorvoslati természetű [63/2002. (XII. 3) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt el, ezért a kifogást nem találta megalapozottnak, a 194/2011. (XII. 5.) OVB határozatot az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. május 15. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke