← Magyarország

227/2014. (IX. 4.) Korm. rendelete a „Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatok a budai várnegyed területén”

Röviden

Ez a rendelet a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja, és kijelöli az eljáró hatóságokat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
227/2014. (IX. 4.) Korm. rendelete a „Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatok a budai várnegyed területén” programhoz kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről. A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12.  § (5)  bekezdés a), b), d), e) és f )  pontjában, valamint a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, az 5. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 16. pontjában, a 6. § a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 4. pontjában, a 6. § b)–d) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16.2., 17. és 24. pontjában, a 7.  § tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.  § (1)  bekezdés 5. és 6. pontjában, a 8.  § tekintetében a  tűz elleni védekezésről, a  műszaki mentésről és a  tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47.  §  (1)  bekezdés a)  pontjában, valamint az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6. pontjában, a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6. pontjában, valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában, a 10.  § tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.  § (1)  bekezdés 17. pontjában, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h)–m) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest I. kerület 6460 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a Budapest I. kerület, Színház utca 5–11. szám alatt található, a Budapest I. kerület 6459 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a  Budapest I. kerület, Színház utca 1–3. szám alatt található, a  Budapest I. kerület 6515, 6458 helyrajzi számokon nyilvántartott várfal, a  Budapest I. kerület 6461 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a  Budapest I. kerület, Színház utca, a Budapest I. kerület 14363/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a Budapest I.  kerület kivett közpark ingatlanokon (a továbbiakban együtt: Ingatlanok) megvalósuló, a  Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokra terjed ki. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági eljárásokat, amelyek a Beruházás megvalósításához és használatbavételéhez szükségesek. 2. § (1) A  Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a  Beruházás megvalósításával összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket. (2) A  Kormány az  (1)  bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró hatóságként az  1.  mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (3) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatóság közreműködését rendeli el, a  Kormány az  (1)  bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró szakhatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. 3. § A Kormány a  2.  § (1)  bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára – a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerinti – feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 4. § (1) Az  ügyfélnek az  eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a  2.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a  szakhatóság – a  hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági állásfoglalást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel. (2) A  2.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a  szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – amennyiben jogszabály rövidebbet nem állapít meg – nyolc nap. (3) A  2.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidő – amennyiben jogszabály rövidebbet nem állapít meg – tizenöt nap. 5. § Az Ingatlanokra vonatkozó településrendezési terv módosítása során az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4.  § (4)  bekezdése szerinti véleményadás határideje legfeljebb nyolc nap. 6. § A Beruházással összefüggésben a) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, b) nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, c) nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. 7. § A Beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint elhelyezendő személygépkocsik számát azzal az  eltéréssel kell meghatározni, hogy egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 120 m2 nettó alapterülete után. 8. § (1) A  Beruházással érintett épület átalakításánál az  általános érvényű tűzvédelmi követelmények alkalmazása során figyelembe kell venni a  Beruházás megvalósítását megelőzően nyilvános rendezvények megtartására kialakított, de részben eltérő rendeltetésű épületrészek meglévő állapot szerinti tűzvédelmi kialakítását, főbb tűzvédelmi jellemzőit. (2) A  Beruházással érintett épületek esetében az  eltérő tűzszakaszok közötti, épületeket összekötő zárt közlekedő folyosók, hidak homlokzatainál nem kell az  Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 360. § (2) bekezdése szerinti tűzterjedési gátat kialakítani, ha a zárt közlekedő, híd mindkét vége Sm füstgátló ajtókkal kerül lezárásra, valamint a  híd – a  szigeteléseket és a  hordozó rétegeket leszámítva – éghető anyagot nem tartalmaz. (3) A Beruházással érintett közigazgatási hatósági eljárásokban az OTSZ e rendelet hatálybalépésének napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. § A Beruházással érintett műemlék épületben elhelyezett iroda funkció esetén a  felvonók forgalomszámításában a kiszolgálandó utasok száma tekintetében a normatív adatokat nem kell figyelembe venni, a kiszolgálandó utasok számát a vezető tervező által megállapított valós létszámadatok alapján kell meghatározni. 10. § (1) A Beruházással érintett műemlék épületre bontási engedély és örökségvédelmi engedély iránti kérelem együtt és külön is előterjeszthető. Az  építésügyi hatóság a  bontási engedélyt és az  örökségvédelmi engedélyt a  kulturális örökség védelméről szóló jogszabályokban meghatározott műemlékvédelmi szempontok figyelembevételével adja ki. (2) A  Beruházással érintett műemlék épület falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak a  régészeti örökség és a  műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (4) bekezdés o) pontja szerinti tudományos vagy műszaki célú kutatása, feltárása, valamint az  Ingatlanokon lévő fás szárú növényzetnek az  R. 3.  § (4)  bekezdés n)  pontja szerinti eltávolítása örökségvédelmi engedély nélkül az arra jogosult által elvégezhető. Az építés-kivitelezés idején helyszíni szakértői megfigyelést kell alkalmazni, a  kivitelezés közben előkerülő műemléki értékek dokumentálását arra jogosulttal el kell végeztetni. (3) A Beruházással összefüggésben az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére és a szükséges megelőző feltárás, próbafeltárás, mentő feltárás és régészeti feltárás elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum jogosult. 11. § (1) A  2.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (2) Az  eljáró hatóság a  2.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban meghozott döntéseket –  az  eljárás során a  személyesen az  ügyfélnek szóló végzések, valamint az  ingatlan-nyilvántartással összefüggő döntések kivételével – hirdetményi úton közli. A  döntés közlésének napja a  hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap. 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 13. § E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.