← Magyarország

444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról.

Röviden

Ez a rendelet a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait határozza meg, célja annak megállapítása, hogy a járművezetők rendelkeznek-e a biztonságos vezetéshez szükséges képességekkel.

Mit szabályoz

Kit érint

Főbb pontok

Jogszabály szövege

444/

  1. (XII. 27.) Korm. rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról. A Kormány a közúti közlekedésről szóló
  2. évi I. törvény
  3. §

(3)bekezdése a) pont
  1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
  2. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
(1)A rendelet hatálya – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a gépjárművezetőkre és vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a továbbiakban együtt: gépjárművezető).
(2)A rendelet hatálya nem terjed ki a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság és a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre, akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek. 2. §
(1)A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető
  1. a)rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez,
  2. b)rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel,
  3. c)képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket.
(2)A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza.
(3)A pályaalkalmassági vizsgálatot a közlekedési hatóság folytatja le. 3. §
(1)Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges
  1. a)a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez,
  2. b)a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez,
  3. c)a
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez,
  4. d)a
(3)bekezdés
  1. c)pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez,
  2. e)a külön jogszabályban meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez, f ) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során – a külön jogszabályban foglaltak szerint – elrendelték.
(2)Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:
  1. a)a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez,
  2. b)a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére,
  3. c)a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére,
  4. d)a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére,
  5. e)a gépjárművezető kezdeményezésére.
(3)A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat:
  1. a)I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése,
  2. b)II. alkalmassági kategória:
  3. ba)a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,
  4. bb)a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,
  5. bc)a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése,
  6. c)III. alkalmassági kategória:
  7. ca)a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,
  8. cb)a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése,
  9. d)IV. alkalmassági kategória: az a)–
  10. c)pontban nem említett gépjármű vezetése.
(4)Az I. pályaalkalmassági minősítés – az időszakos minősítés lejártát követően is – érvényes a II–IV. alkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III–IV. alkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. alkalmassági kategóriára.
(5)A pályaalkalmassági minősítés – az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség – a
(7)bekezdésben foglalt kivétellel – az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.
(6)A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés vagy időszakos minősítés legfeljebb öt évig érvényes. 4. §
(1)A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a közlekedési hatósághoz kell benyújtani, amely a 3. §
(2)bekezdés b)–d) pontja kivételével a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el.
(2)Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan hatályos vezetői engedéllyel, és nem minősül – a külön jogszabályban foglaltak alapján – kezdő vezetőnek. 5. §
(1)A pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/
  1. (VI. 26.) NM rendelet
  2. §-ában meghatározottak alapján gépjárművezetésre egészségi szempontból alkalmas. Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat esetén legalább az alkalmasság alacsonyabb csoportú igazolása szükséges.
(2)A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 4. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel. 6. §
(1)A 3. §
(1)bekezdés a)–e) pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során – figyelemmel a korábban megszerzett alkalmas minősítéseire – a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte.
(2)Ha az
(1)bekezdésében említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni.
(3)A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. §
(4)bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik korábban megszerzett alkalmassági kategóriában alkalmas.
(4)A közlekedési hatóság a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba). A vezetési próba a járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a KRESZ rendelkezéseit kell alkalmazni.
  1. § A közlekedési hatóság a pályaalkalmassági minősítést közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte.
  2. § A közlekedési hatóság – a
  3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve – a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott végleges határozatáról a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. §
(2)bekezdés
  1. e)pont
  2. ea)alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti. 9. § Ha a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a végleges határozatban feltüntetett időpontot – amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet – követően kérheti. 10. §
(1)A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:
  1. a)PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata,
  2. b)PÁV vagy a közlekedési hatóság igazolása a korábban megszerzett minősítésről,
  3. c)fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV minősítés igazolását tartalmazó okirat.
(2)A pályaalkalmassági minősítés alábbiakban felsorolt okiratok valamelyikével is igazolható:
  1. a)I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg
  2. aa)az 1970. január 1-je előtti „C” kategóriás vezetői engedély,
  3. ab)az 1969. július 1-je és 1978. április 1-je közötti dátummal kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,
  4. b)II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az 1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti „D” kategóriás vezetői engedély,
  5. c)III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány. 11. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. 12. § A rendelet hatálybalépése előtt megállapított
  6. a)pályaalkalmassági minősítés továbbra is érvényes,
  7. b)rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.