444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról.

444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelete a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról. A Kormány a  közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48.  § (3)  bekezdése a)  pont 40.  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A  rendelet hatálya – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a  gépjárművezetőkre és vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a  továbbiakban együtt: gépjárművezető). (2) A  rendelet hatálya nem terjed ki a  rendőrség, az  Országgyűlési Őrség, a  hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az  önkormányzati tűzoltóság és a  büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre, akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek. 2. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető a) rendelkezik-e azokkal az  egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a  biztonságos járművezetési tevékenységhez, a  közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a  járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez, b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel, c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket. (2) A  pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az  alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza. (3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a közlekedési hatóság folytatja le. 3. § (1) Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez, b) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez, c) a  (3)  bekezdés b)  pont ba) és bb)  alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez, d) a  (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez, e) a külön jogszabályban meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez, f ) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során – a külön jogszabályban foglaltak szerint – elrendelték. (2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges: a) a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez, b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére, c) a  gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére, d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére, e) a gépjárművezető kezdeményezésére. (3) A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat: a) I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése, b) II. alkalmassági kategória: ba) a  közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi, bb) a  nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a  vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van, bc) a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése, c) III. alkalmassági kategória: ca) a  7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény, cb) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése, d) IV. alkalmassági kategória: az a)–c) pontban nem említett gépjármű vezetése. (4) Az  I. pályaalkalmassági minősítés – az  időszakos minősítés lejártát követően is – érvényes a  II–IV. alkalmassági kategóriára, a  II. pályaalkalmassági minősítés a  III–IV. alkalmassági kategóriára, a  III. pályaalkalmassági minősítés a IV. alkalmassági kategóriára. (5) A  pályaalkalmassági minősítés – az  1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a  korlátozás hiányában az  érvényesség – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn. (6) A  megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az  I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés vagy időszakos minősítés legfeljebb öt évig érvényes. 4. § (1) A  pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a  közlekedési hatósághoz kell benyújtani, amely a 3. § (2) bekezdés b)–d) pontja kivételével a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el. (2) Az  I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az  jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan hatályos vezetői engedéllyel, és nem minősül – a külön jogszabályban foglaltak alapján – kezdő vezetőnek. 5. § (1) A  pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a  gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy a  közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 3. §-ában meghatározottak alapján gépjárművezetésre egészségi szempontból alkalmas. Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat esetén legalább az alkalmasság alacsonyabb csoportú igazolása szükséges. (2) A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a  továbbiakban: KRESZ) 4.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontjában meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel. 6. § (1) A  3.  § (1)  bekezdés a)–e)  pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során – figyelemmel a  korábban megszerzett alkalmas minősítéseire – a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte. (2) Ha az  (1)  bekezdésében említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a  gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, a  gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kell elrendelni. (3) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a  3.  § (4)  bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik korábban megszerzett alkalmassági kategóriában alkalmas. (4) A  közlekedési hatóság a  rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a  gépjárművezetőt (a  továbbiakban: vezetési próba). A  vezetési próba a  járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a KRESZ rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. § A közlekedési hatóság a  pályaalkalmassági minősítést közli a  gépjárművezetővel és azzal, aki a  gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte. 8. § A közlekedési hatóság – a  3.  § (2)  bekezdés a)  pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve – a  pályaalkalmassági vizsgálat során hozott végleges határozatáról a  közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően a közúti közlekedési nyilvántartó szervet elektronikus úton értesíti. 9. § Ha a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a végleges határozatban feltüntetett időpontot – amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet – követően kérheti. 10. § (1) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható: a) PÁV vagy a közlekedési hatóság határozata, b) PÁV vagy a közlekedési hatóság igazolása a korábban megszerzett minősítésről, c) fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti egységeként működő okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV minősítés igazolását tartalmazó okirat. (2) A pályaalkalmassági minősítés alábbiakban felsorolt okiratok valamelyikével is igazolható: a) I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg aa) az 1970. január 1-je előtti „C” kategóriás vezetői engedély, ab) az 1969. július 1-je és 1978. április 1-je közötti dátummal kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány, b) II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az  1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti „D” kategóriás vezetői engedély, c) III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány. 11. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. 12. § A rendelet hatálybalépése előtt megállapított a) pályaalkalmassági minősítés továbbra is érvényes, b) rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök