54/2014. (XII. 10.) MNB rendelete а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának különös szabályairól

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen kikötései miatt szükséges elszámolás speciális szabályait határozza meg. Célja, hogy egységes módszertant biztosítson a túlfizetések és kedvezmények kezelésére.

Kire vonatkozik: Pénzügyi intézmények; Fogyasztók, akiknek fogyasztói kölcsönszerződésük van, és fizetési késedelmük volt, vagy fizetéskönnyítő program/kedvezmény hatálya alatt álltak.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Szakaszok: 7
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az elszámolás módszertanát az érvénytelen szerződéses kikötések miatt.
A túlfizetések fogyasztói követelésként való elszámolásának módját.
A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések újraszámításának lépéseit.
A kedvezmények figyelembevételét az elszámolás során.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Pénzügyi intézmények.
Fogyasztók, akiknek fogyasztói kölcsönszerződésük van, és fizetési késedelmük volt, vagy fizetéskönnyítő program/kedvezmény hatálya alatt álltak.

Melyek a főbb pontok?

A rendeletet azokra a fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, ahol a fogyasztónak volt vagy van fizetési késedelme, vagy fizetéskönnyítő program/kedvezmény hatálya alatt állt.
Nem kell alkalmazni, ha a bíróság jogerős ítéletben a szerződés egészének érvénytelenségét állapította meg a rendelet hatálybalépése előtt.
Az elszámolás során figyelembe kell venni a kölcsön folyósításával vagy hitelbírálattal összefüggő egyszeri díjat/költséget, a rendszeresen fizetett díjat/költséget, és az előtörlesztési díjat.
Deviza alapú kölcsönök esetén a pénzügyi intézmény újraszámolja a fogyasztó kezdeti tartozását és az első havi törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (7)

1. § Е rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésre kell alkalmazni, amely
4. § (1) A pénzügyi intézmény а Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói
5. § (1) A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseir
6. § (1) A pénzügyi intézmény az elszámolás során a késedelemmel érintet
7. § (1) A pénzügyi intézmény az elszámolás során a kedvezményt az 1.
8. § A pénzügyi intézmény az 1. mellékletben foglalt módszertan alkalmaz
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

54/2014. (XII. 10.) MNB rendelete а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának különös szabályairól.

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 46. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) bekezdésében, valamint a (9) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §Е rendeletet azon fogyasztói kölcsönszerződésre kell alkalmazni, amely az elszámolási fordulónapon megfelel

a következő feltételek bármelyikének:

a)a fogyasztónak van vagy a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt bármikor volt a fogyasztói kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme,

b)a fogyasztó fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt áll vagy a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt bármikor fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt állt.

2.§ E rendeletet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésének napját megelőzően a fogyasztói kölcsönszerződés tárgyában a bíróság jogerős ítéletet hozott és abban a bíróság a szerződés egészének érvénytelenségét állapította meg, és azt nem nyilvánította érvényessé, vagy a határozathozatalig terjedő időre hatályossá.

3.§ E rendelet alkalmazásában:

1.előtörlesztés: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 3. §-a szerinti fogalom;

2.fizetéskönnyítő program: a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól szóló 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet [a továbbiakban: 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet] 3. § szerinti fogalom;

3.fogyasztó: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése szerinti fogalom;

4.fogyasztói kölcsönszerződés: a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet 3. § szerinti fogalom;

5.gyűjtőszámlahitel: a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 2011. évi LXXV. törvény) 1. §

(1)bekezdése szerinti fogalom;

6.kedvezmény: a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet 3. § szerinti fogalom;

7.pénzügyi intézmény: a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet 3. § szerinti fogalom;

8.tisztességes szerződéses kikötés: a 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelet 3. § szerinti fogalom.

4. §(1) A pénzügyi intézmény а Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi

határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvényben (a továbbiakban: 2014. évi XL. törvény) meghatározott elszámolást (a továbbiakban: elszámolás) a rendelet hatálya alá eső fogyasztói kölcsönszerződésekre tekintettel az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el.

(2)A túlfizetés fogyasztói követelésként való elszámolása során

a)a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a kölcsön folyósításával vagy a hitelbírálattal összefüggésben a fogyasztó által megfizetett egyszeri díjat vagy költséget,

b)a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a törlesztési periódusokban a fogyasztó által rendszeresen megfizetett díjat vagy költséget,

c)előtörlesztés esetén a fogyasztó által megfizetett előtörlesztési díjat kell figyelembe venni.

5. §(1) A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával

kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) 1. § (1) bekezdésében meghatározott deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetében az elszámolás során a pénzügyi intézmény első lépésként újraszámolja a fogyasztó kezdeti, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását – figyelembe véve a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti díjat vagy költséget is – és az ebből adódó első havi, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett törlesztőrészletét.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltakat követően a pénzügyi intézmény kiszámolja a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, amelyet a pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNВ) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel a túlfizetés időpontjában – az esedékességnél későbbi időpontban történt túlfizetés esetén a következő esedékesség időpontjában – csökkenti a túlfizetés időpontjában fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást.

(3)A pénzügyi intézmény a számításnál a rendszeres kamat-, kamatfelár- (a továbbiakban együtt: kamat), költség- és díjtételek, valamint az árfolyamrés használatán kívül minden egyéb szerződéses kikötést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés szerint vesz figyelembe.

(4)A pénzügyi intézmény az (1)–(3) bekezdés szerinti lépéseket ismételve határozza meg a következő törlesztési periódusok törlesztőrészleteit, a túlfizetések mértékét és a mindenkor fennálló tartozás nagyságát, egészen az elszámolási fordulónapig, ha a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapot megelőzően megszűnt, a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésének napjáig, illetve követeléskezelőre engedményezett követelés esetén az engedményezés időpontjáig. Az elszámolási fordulónapon, a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor, illetve az engedményezés időpontjában fennálló tartozás és az átszámításból adódó tartozás közötti különbség az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból származó, a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés.

6. §(1) A pénzügyi intézmény az elszámolás során a késedelemmel érintett követelésrészt (a továbbiakban: hátralék)

az 1. mellékletben foglaltak szerint veszi figyelembe.

(2)Azon elszámolási időszakban, amelyben az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés alapján a fogyasztó késedelembe esett, az átszámított fogyasztói kölcsönt is késedelmesnek kell tekinteni, függetlenül az esetleges túlfizetéstől.

7. §(1) A pénzügyi intézmény az elszámolás során a kedvezményt az 1. melléklet szerint veszi figyelembe. Amennyiben

a fizetéskönnyítő program egyúttal kedvezmény nyújtásával is járt, a pénzügyi intézmény az érintett időszakra a kedvezményt figyelembe veszi.

(2)Azon kedvezmény, amely a fogyasztói kölcsönszerződés alapján az adott törlesztési periódusban esedékessé vált törlesztőrészletet érinti, az elszámolás során minden törlesztési periódusban az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés tőketartozását növeli.

(3)Azon kedvezmény, amely a fogyasztói kölcsönszerződés alapján az adott törlesztési periódusban még nem esedékes, valamint azon kedvezmény, amely egy korábbi törlesztési periódusban vált esedékessé, de az adott törlesztési periódusig nem került megfizetésre, az elszámolás során is az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés kedvezménnyel érintett tőke-, kamat-, költség-, illetve díjtételéből kerül levonásra.

(4)A pénzügyi intézmény kedvezményként veszi figyelembe az elszámolás során a fogyasztó részére az abból eredő vagyoni előnyt, hogy a pénzügyi intézmény az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyamnál kedvezőbb árfolyamot alkalmazott a fogyasztói kölcsönszerződés valamely követelésrészének forintra váltása során, kivéve, ha a pénzügyi intézmény a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben az általa megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyamát alkalmazta.

(5)A pénzügyi intézmény a deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) és a deviza alapúnak nem minősülő deviza fogyasztói kölcsönszerződés esetében az elszámolás során a forintban nyújtott kedvezményt a törlesztőrészlet esedékességének értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a pénzügyi intézmény által alkalmazott középárfolyamon váltja át a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére, és azt a devizában kifejezett értéken veszi számításba.

8. §A pénzügyi intézmény az 1. mellékletben foglalt módszertan alkalmazása során az árfolyamrésre vonatkozó

számítást az alábbi esetben nem végzi el:

a)az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződés esetében,

b)ha a fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt lehetőségével élve a fogyasztó a törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg, az így megfizetett törlesztőrészletek vonatkozásában,

c)a forint fogyasztói kölcsönszerződés esetében,

d)a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben.

9. §Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.