← Magyarország

31/2010. (HK 8.) HM VTI SZÁT intézkedése a Honvédelmi Minisztérium Biztonsági Beruházási Tervtanács működéséről.

Rövid összefoglalás

Ez az intézkedés a Honvédelmi Minisztérium Biztonsági Beruházási Tervtanácsának (HM BBT) működését szabályozza, amely a NATO Biztonsági Beruházási Programjával (NSIP) kapcsolatos döntések előkészítéséért és egyes döntések meghozataláért felelős. Célja a honvédelmi tárcán belüli egyeztetés biztosítása az NSIP hazai feladataival kapcsolatban.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

31/

  1. (HK 8.) HM VTI SZÁT intézkedése a Honvédelmi Minisztérium Biztonsági Beruházási Tervtanács működéséről. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
  2. évi CV. törvény
  3. §

(2)bekezdése, valamint a Magyar Honvédség belső rendelkezései kiadásának és a szakirányítás rendjéről szóló 119/2007. (HK 20.) HM utasítás 4. §
(2)bekezdése alapján – figyelemmel az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja nemzeti feladatainak végrehajtásáról szóló 26/2009. (IV. 3.) HM utasítás 22. §
(4)bekezdés
  1. c)pontjában foglaltakra – az alábbi intézkedést adom ki: 1. Az intézkedés hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségre (a továbbiakban: HM FLÜ), a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségre (a továbbiakban: HM KPÜ), a HM Infrastrukturális Ügynökségre (a továbbiakban: HM IÜ), a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságára (a továbbiakban: MH ÖHP), a Magyar Köztársaság Állandó NATO Képviselet, Védelempolitikai Részlegére, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Nemzeti Katonai Képviseletére, az MH Katonai Képviselő Hivatalára és az MH Nemzeti Összekötő Képviseletére terjed ki. A HM Biztonsági Beruházási Tervtanács rendeltetése 2. A HM Biztonsági Beruházási Tervtanács (a továbbiakban: HM BBT) rendeltetése
  2. a)a honvédelmi miniszter előterjesztési és döntési jogkörébe tartozó NATO Biztonsági Beruházási Programmal (a továbbiakban: NSIP) kapcsolatos döntések előkészítése,
  3. b)a Magyarországot érintő, jóváhagyott NSIP programok megvalósításához kapcsolódó egyes döntések meghozatala, valamint
  4. c)az NSIP hazai feladataival kapcsolatos, a honvédelmi tárcán belüli egyeztetési lehetőség biztosítása. A HM BBT működése 3. A HM BBT vezetője a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (a továbbiakban: HM VTISZÁT). A HM BBT tagjai
  5. a)a HM FLÜ vezérigazgatója,
  6. b)a HM Honvéd Vezérkar főnök helyettes,
  7. c)a HM KPÜ vezérigazgatója,
  8. d)a HM Védelmi Tervezési és Vagyongazdálkodási Fő osztály főosztályvezetője,
  9. e)a HM Védelempolitikai Főosztály főosztályvezetője,
  10. f)a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály főosztály vezetője,
  11. g)az MH ÖHP parancsnoka,
  12. h)a HM Híradó, Informatikai és Információbiztonsági Főosztály főosztályvezetője,
  13. i)a HM IÜ vezérigazgatója,
  14. j)a HM Haderőtervezési Főosztály főosztályvezetője. 4. A HM BBT testületként működő szervezet, tagjai a HM BBT feladatkörébe tartozó ügyekben szavazati joggal rendelkeznek. A HM BBT vezetőjének és tagjainak egyenlő szavazati joguk van. Szavazategyenlőség esetén a HM BBT vezetőjének szavazata dönt. 5. A HM BBT szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést oly módon kell tervezni, hogy azon a HM FLÜ által a HM VTISZÁT útján a honvédelmi miniszter részére március 31-ig felterjesztendő – a forint alapú pénzügyi elszámolást is tartalmazó – éves beszámoló jelentés véleményezésére sor kerüljön. 6. A HM BBT vezetőjének távolléte esetén a HM FLÜ vezérigazgatója, vagy általános helyettese jogosult a HM BBT üléseinek levezetésére. 7. A HM BBT tagjait távollétükben írásban felhatalmazott képviselőjük helyettesítheti. További résztvevők meghívására a HM BBT elé terjesztett előterjesztés tárgyától, valamint a HM BBT ülések témájától függően kerülhet sor. A HM BBT Titkárság feladatai 8. A HM BBT titkársági teendőit a HM FLÜ látja el. 9. A HM BBT Titkárság feladata
  15. a)a HM BBT tagjainak javaslatai alapján az HM BBT ülés napirendi pontjainak összeállítása, és ennek kiküldése az ülésen résztvevőknek,
  16. b)a HM BBT vezetőjének jóváhagyásával a HM BBT üléseinek összehívása,
  17. c)a HM BBT üléseiről készült jegyzőkönyv összeállítása, és megküldése az ülés résztvevőinek,
  18. d)a HM BBT, valamint a honvédelmi miniszter elé terjesztett előterjesztések, jelentések összeállítása,
  19. e)kapcsolattartás a HM BBT tagjaival, a NATO Erőforrás Bizottságba, a NATO Infrastrukturális Bizottságba, és a HM Vezérkari Titkárság (a továbbiakban: HM VKT) egyidejű tájékoztatása mellett a NATO Katonai Bizottságba delegált nemzeti képviselőkkel, valamint a NATO Stratégiai Parancsnokságokhoz delegált nemzeti összekötőkkel (a továbbiakban együtt: nemzeti képviselők). A nemzeti képviselők feladatai 10. A NATO Stratégiai Parancsnokságon, a NATO Erőforrás Bizottságban, a NATO Infrastrukturális Bizottságban és a NATO Katonai Bizottságban a kidolgozás, illetve felülvizsgálat alatt álló képességcsomagokról a nemzeti képviselők összegyűjtik és elemzik a rendelkezésükre álló információkat, jelentéseikben összesítik azokat, és továbbítják a HM BBT tagjai és a HM BBT Titkárság részére. 11. A kidolgozás, illetve a felülvizsgálat alatt álló képességcsomagokhoz kapcsolódó NATO dokumentumokat a nemzeti képviselők közvetlenül a HM BBT Titkárságának küldik meg a szakterület hazai támogatását végző szervezet egyidejű tájékoztatása mellett. A HM BBT feladata a kidolgozás és a felülvizsgálat alatt lévő képességcsomagok elemzése, értékelése területén 12. A HM BBT Titkárság a nemzeti képviselőktől kapott NATO dokumentumokat szakterület szerint továbbítja az illetékes HM BBT tag részére. 13. A HM BBT tagjai a képességcsomagokról beérkezett információk alapján szakterületi jelentést készítenek, amit a HM BBT az ülésén megvitat. 14. A HM BBT a tagjai által előterjesztett, a képességcsomagokról készült szakterületi jelentéseket megvizsgálja, és az egyes képességcsomagokkal kapcsolatban kialakítja előzetes nemzeti álláspontját. 15. A képességcsomag vizsgálata az alábbi fő területekre terjed ki:
  20. a)az abban szereplő szövetségi védelmi képesség kialakításának hatása a nemzeti védelmi képességekre,
  21. b)az ahhoz kapcsolódó, várhatóan Magyarországon megvalósuló fejlesztési program becsült nemzeti erőforrás szükséglete 10 évre vonatkozóan, évenkénti bontásban.
  22. c)a tervezés, illetve megvalósítás alatt lévő védelmi ágazati program hogyan illeszthető a kidolgozás, előkészítés alatt álló képességcsomaghoz,
  23. d)a programhoz tartozó esetleges nemzeti beruházások helyzete,
  24. e)a futó nemzeti programokkal való kapcsolódási pontok és átfedések kiszűrése. 16. A képességcsomagok elemzését követően a HM BBT a honvédelmi miniszter részére jelentést állít össze, amely tartalmazza
  25. a)a képességcsomaghoz tartozó nemzeti hozzájárulás részletes indokolását,
  26. b)a képességcsomaghoz tartozó nemzeti költségbecslést, annak a tárca 10 éves stratégiai és rövidtávú terveibe történő beilleszthetőségére vonatkozó javaslatot, illetve szükség esetén a beilleszthetőség érdekében a 10 éves terv újratervezésére vonatkozó javaslatot,
  27. c)a képességcsomag megvalósításában érintett honvédelmi szervek és szervezetek által végrehajtandó feladatokat,
  28. d)az előfinanszírozás bejelentését, amennyiben egy adott képességcsomag nemzeti védelmi ágazati programhoz illeszthető. Az Észak-atlanti Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott képességcsomagokkal kapcsolatos egységes nemzeti álláspont kialakítása területén a HM BBT feladata 17. Az illetékes NATO bizottságokhoz jóváhagyásra benyújtott képességcsomagokkal kapcsolatosan a nemzeti képviselőktől beérkező információk, illetve szakterületi jelentések alapján a HM BBT az egyes képességcsomagokkal kapcsolatosan nemzeti álláspontot tartalmazó jelentést készít, amelyet jóváhagyás céljából felterjeszt a honvédelmi miniszter részére. 18. A honvédelmi miniszter által jóváhagyott jelentés alapján az illetékes HM BBT tagok a HM VKT egyidejű tájékoztatása mellett mandátumot küldenek a szakmai irányításuk alá tartozó NATO bizottságokba delegált nemzeti képviselők részére. 19. A képességcsomag jóváhagyási eljárása során, az érintett NATO bizottságokba delegált nemzeti képviselők a kiadott mandátumok alapján, a honvédelmi miniszter által elfogadott egységes nemzeti álláspontnak megfelelően képviselik a magyar érdekeket. Az NSIP projektek „B” vagy a „C” típusú költségbecsléseinek szakmai és pénzügyi felülvizsgálata és jóváhagyása területén a HM BBT feladata 20. A kijelölt programfelelős a képességcsomag jóváhagyását követően, az abban szereplő projekt megvalósítására az NSIP eljárási rendjének megfelelően „B” vagy a „C” típusú költségbecslést készít, amit véleményezés céljából a HM BBT Titkárságán keresztül a HM BBT elé terjeszt. 21. A HM BBT-ben a tagok megvizsgálják, hogy
  29. a)a projekt műszaki tartalma megfelel-e a projekttel szemben támasztott nemzeti hadműveleti és alkalmazói követelményeknek,
  30. b)a projekt nemzeti erőforrás igénye biztosítható-e a tárca 10 éves stratégiai és rövidtávú terveiben,
  31. c)a „B” vagy a „C” típusú költségbecslés tartalma és alaki kellékei megfelelnek-e a NATO és nemzeti követelményeknek. 22. A „B” vagy a „C” típusú költségbecslés a HM BBT javaslatával terjeszthető fel a honvédelmi miniszter részére jóváhagyásra, és a miniszter jóváhagyását követően a programfelelős küldi meg a NATO illetékes szervezetéhez. 23. A NATO közös forrásokat nem igénylő projektek végrehajtását a programfelelős a „B” típusú költségbecslés miniszteri jóváhagyását követően azonnal megkezdheti. Záró rendelkezések 24. Ez az intézkedés a közzétételét követő napon lép hatályba. 25. A HM BBT tagok az intézkedés hatályba lépését követő 30 napon belül a szervezetük részéről kijelölik a HM BBT Titkárságával kapcsolatot tartó személyt. Dr. Füredi Károly s. k., HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.