← Magyarország

31/2010. (HK 8.) HM VTI SZÁT intézkedése a Honvédelmi Minisztérium Biztonsági Beruházási Tervtanács működéséről.

Rövid összefoglalás

Ez az intézkedés a Honvédelmi Minisztérium Biztonsági Beruházási Tervtanácsának (HM BBT) működését szabályozza, amely a NATO Biztonsági Beruházási Programjával (NSIP) kapcsolatos döntések előkészítéséért és egyes döntések meghozataláért felelős. Célja a honvédelmi tárcán belüli egyeztetés biztosítása az NSIP hazai feladataival kapcsolatban.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
31/2010. (HK 8.) HM VTI SZÁT intézkedése a Honvédelmi Minisztérium Biztonsági Beruházási Tervtanács működéséről. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 110. § (2) bekezdése, valamint a Magyar Honvédség belső rendelkezései kiadásának és a szakirányítás rendjéről szóló 119/2007. (HK 20.) HM utasítás 4. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja nemzeti feladatainak végrehajtásáról szóló 26/2009. (IV. 3.) HM utasítás 22. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra – az alábbi intézkedést adom ki: 1. Az intézkedés hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségre (a továbbiakban: HM FLÜ), a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségre (a továbbiakban: HM KPÜ), a HM Infrastrukturális Ügynökségre (a továbbiakban: HM IÜ), a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságára (a továbbiakban: MH ÖHP), a Magyar Köztársaság Állandó NATO Képviselet, Védelempolitikai Részlegére, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Nemzeti Katonai Képviseletére, az MH Katonai Képviselő Hivatalára és az MH Nemzeti Összekötő Képviseletére terjed ki. A HM Biztonsági Beruházási Tervtanács rendeltetése 2. A HM Biztonsági Beruházási Tervtanács (a továbbiakban: HM BBT) rendeltetése a) a honvédelmi miniszter előterjesztési és döntési jogkörébe tartozó NATO Biztonsági Beruházási Programmal (a továbbiakban: NSIP) kapcsolatos döntések előkészítése, b) a Magyarországot érintő, jóváhagyott NSIP programok megvalósításához kapcsolódó egyes döntések meghozatala, valamint c) az NSIP hazai feladataival kapcsolatos, a honvédelmi tárcán belüli egyeztetési lehetőség biztosítása. A HM BBT működése 3. A HM BBT vezetője a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (a továbbiakban: HM VTISZÁT). A HM BBT tagjai a) a HM FLÜ vezérigazgatója, b) a HM Honvéd Vezérkar főnök helyettes, c) a HM KPÜ vezérigazgatója, d) a HM Védelmi Tervezési és Vagyongazdálkodási Fő osztály főosztályvezetője, e) a HM Védelempolitikai Főosztály főosztályvezetője, f) a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály főosztály vezetője, g) az MH ÖHP parancsnoka, h) a HM Híradó, Informatikai és Információbiztonsági Főosztály főosztályvezetője, i) a HM IÜ vezérigazgatója, j) a HM Haderőtervezési Főosztály főosztályvezetője. 4. A HM BBT testületként működő szervezet, tagjai a HM BBT feladatkörébe tartozó ügyekben szavazati joggal rendelkeznek. A HM BBT vezetőjének és tagjainak egyenlő szavazati joguk van. Szavazategyenlőség esetén a HM BBT vezetőjének szavazata dönt. 5. A HM BBT szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést oly módon kell tervezni, hogy azon a HM FLÜ által a HM VTISZÁT útján a honvédelmi miniszter részére március 31-ig felterjesztendő – a forint alapú pénzügyi elszámolást is tartalmazó – éves beszámoló jelentés véleményezésére sor kerüljön. 6. A HM BBT vezetőjének távolléte esetén a HM FLÜ vezérigazgatója, vagy általános helyettese jogosult a HM BBT üléseinek levezetésére. 7. A HM BBT tagjait távollétükben írásban felhatalmazott képviselőjük helyettesítheti. További résztvevők meghívására a HM BBT elé terjesztett előterjesztés tárgyától, valamint a HM BBT ülések témájától függően kerülhet sor. A HM BBT Titkárság feladatai 8. A HM BBT titkársági teendőit a HM FLÜ látja el. 9. A HM BBT Titkárság feladata a) a HM BBT tagjainak javaslatai alapján az HM BBT ülés napirendi pontjainak összeállítása, és ennek kiküldése az ülésen résztvevőknek, b) a HM BBT vezetőjének jóváhagyásával a HM BBT üléseinek összehívása, c) a HM BBT üléseiről készült jegyzőkönyv összeállítása, és megküldése az ülés résztvevőinek, d) a HM BBT, valamint a honvédelmi miniszter elé terjesztett előterjesztések, jelentések összeállítása, e) kapcsolattartás a HM BBT tagjaival, a NATO Erőforrás Bizottságba, a NATO Infrastrukturális Bizottságba, és a HM Vezérkari Titkárság (a továbbiakban: HM VKT) egyidejű tájékoztatása mellett a NATO Katonai Bizottságba delegált nemzeti képviselőkkel, valamint a NATO Stratégiai Parancsnokságokhoz delegált nemzeti összekötőkkel (a továbbiakban együtt: nemzeti képviselők). A nemzeti képviselők feladatai 10. A NATO Stratégiai Parancsnokságon, a NATO Erőforrás Bizottságban, a NATO Infrastrukturális Bizottságban és a NATO Katonai Bizottságban a kidolgozás, illetve felülvizsgálat alatt álló képességcsomagokról a nemzeti képviselők összegyűjtik és elemzik a rendelkezésükre álló információkat, jelentéseikben összesítik azokat, és továbbítják a HM BBT tagjai és a HM BBT Titkárság részére. 11. A kidolgozás, illetve a felülvizsgálat alatt álló képességcsomagokhoz kapcsolódó NATO dokumentumokat a nemzeti képviselők közvetlenül a HM BBT Titkárságának küldik meg a szakterület hazai támogatását végző szervezet egyidejű tájékoztatása mellett. A HM BBT feladata a kidolgozás és a felülvizsgálat alatt lévő képességcsomagok elemzése, értékelése területén 12. A HM BBT Titkárság a nemzeti képviselőktől kapott NATO dokumentumokat szakterület szerint továbbítja az illetékes HM BBT tag részére. 13. A HM BBT tagjai a képességcsomagokról beérkezett információk alapján szakterületi jelentést készítenek, amit a HM BBT az ülésén megvitat. 14. A HM BBT a tagjai által előterjesztett, a képességcsomagokról készült szakterületi jelentéseket megvizsgálja, és az egyes képességcsomagokkal kapcsolatban kialakítja előzetes nemzeti álláspontját. 15. A képességcsomag vizsgálata az alábbi fő területekre terjed ki: a) az abban szereplő szövetségi védelmi képesség kialakításának hatása a nemzeti védelmi képességekre, b) az ahhoz kapcsolódó, várhatóan Magyarországon megvalósuló fejlesztési program becsült nemzeti erőforrás szükséglete 10 évre vonatkozóan, évenkénti bontásban. c) a tervezés, illetve megvalósítás alatt lévő védelmi ágazati program hogyan illeszthető a kidolgozás, előkészítés alatt álló képességcsomaghoz, d) a programhoz tartozó esetleges nemzeti beruházások helyzete, e) a futó nemzeti programokkal való kapcsolódási pontok és átfedések kiszűrése. 16. A képességcsomagok elemzését követően a HM BBT a honvédelmi miniszter részére jelentést állít össze, amely tartalmazza a) a képességcsomaghoz tartozó nemzeti hozzájárulás részletes indokolását, b) a képességcsomaghoz tartozó nemzeti költségbecslést, annak a tárca 10 éves stratégiai és rövidtávú terveibe történő beilleszthetőségére vonatkozó javaslatot, illetve szükség esetén a beilleszthetőség érdekében a 10 éves terv újratervezésére vonatkozó javaslatot, c) a képességcsomag megvalósításában érintett honvédelmi szervek és szervezetek által végrehajtandó feladatokat, d) az előfinanszírozás bejelentését, amennyiben egy adott képességcsomag nemzeti védelmi ágazati programhoz illeszthető. Az Észak-atlanti Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott képességcsomagokkal kapcsolatos egységes nemzeti álláspont kialakítása területén a HM BBT feladata 17. Az illetékes NATO bizottságokhoz jóváhagyásra benyújtott képességcsomagokkal kapcsolatosan a nemzeti képviselőktől beérkező információk, illetve szakterületi jelentések alapján a HM BBT az egyes képességcsomagokkal kapcsolatosan nemzeti álláspontot tartalmazó jelentést készít, amelyet jóváhagyás céljából felterjeszt a honvédelmi miniszter részére. 18. A honvédelmi miniszter által jóváhagyott jelentés alapján az illetékes HM BBT tagok a HM VKT egyidejű tájékoztatása mellett mandátumot küldenek a szakmai irányításuk alá tartozó NATO bizottságokba delegált nemzeti képviselők részére. 19. A képességcsomag jóváhagyási eljárása során, az érintett NATO bizottságokba delegált nemzeti képviselők a kiadott mandátumok alapján, a honvédelmi miniszter által elfogadott egységes nemzeti álláspontnak megfelelően képviselik a magyar érdekeket. Az NSIP projektek „B” vagy a „C” típusú költségbecsléseinek szakmai és pénzügyi felülvizsgálata és jóváhagyása területén a HM BBT feladata 20. A kijelölt programfelelős a képességcsomag jóváhagyását követően, az abban szereplő projekt megvalósítására az NSIP eljárási rendjének megfelelően „B” vagy a „C” típusú költségbecslést készít, amit véleményezés céljából a HM BBT Titkárságán keresztül a HM BBT elé terjeszt. 21. A HM BBT-ben a tagok megvizsgálják, hogy a) a projekt műszaki tartalma megfelel-e a projekttel szemben támasztott nemzeti hadműveleti és alkalmazói követelményeknek, b) a projekt nemzeti erőforrás igénye biztosítható-e a tárca 10 éves stratégiai és rövidtávú terveiben, c) a „B” vagy a „C” típusú költségbecslés tartalma és alaki kellékei megfelelnek-e a NATO és nemzeti követelményeknek. 22. A „B” vagy a „C” típusú költségbecslés a HM BBT javaslatával terjeszthető fel a honvédelmi miniszter részére jóváhagyásra, és a miniszter jóváhagyását követően a programfelelős küldi meg a NATO illetékes szervezetéhez. 23. A NATO közös forrásokat nem igénylő projektek végrehajtását a programfelelős a „B” típusú költségbecslés miniszteri jóváhagyását követően azonnal megkezdheti. Záró rendelkezések 24. Ez az intézkedés a közzétételét követő napon lép hatályba. 25. A HM BBT tagok az intézkedés hatályba lépését követő 30 napon belül a szervezetük részéről kijelölik a HM BBT Titkárságával kapcsolatot tartó személyt. Dr. Füredi Károly s. k., HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.